Növényi szterinek

Béta szterin, kampeszterin, sztigmaszterin

A növényi szterinek, vagyis a fitoszterinek,  a természetben előforduló anyagok, valamint a hétköznapi élelmiszerekben is megtalálható vegyületek, melyek a táplálkozásunk természetes részeit képezik. A növényi magvakból származó olajok, gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek mindegyike tartalmazza, bár mindegyikük más–más mennyiségben.

Kémiai szerkezetük nagymértékben hasonlít a koleszterinhez, így szerepük a növényekben ahhoz hasonló, mint a koleszterin szerepe az emberben. A szterinek fenntartják a sejtmembrán szerkezetét és funkcióját. Élettani hatása semleges, az emberi szervezet számára nem hasznosítható.

A növényi szterinek kémiai összetételét már azonosították, ismerik biológiai hatásukat is, s most már az is közismert, hogy előnyös tulajdoságaikat az elfogyasztott étellel felvéve tudják kifejteni.

A növényi szterinek a növényi olajok és a növényi olaj alapú margarinok természetes alkotóelemeit jelentik. Szabad zsírsavészter vagy glükozid formában találhatók meg a gabonafélék magjában, az olajos magvakban és a zöldségekben. A béta-szitoszterin, a kampeszterin és a sztigmaszterin a legáltalánosabb növényi szterinek.

A magas koleszterinszint nagy rombolást tud végezni szervezetben, hiszen ő felel a vérerek rugalmatlanná válásáért és a zsíros plakkokért, melyek eltömítik az artériákat. A növényi szterinek koleszterincsökkentő hatású vegyületek, melyek úgy fejtik ki hatásukat, hogy rontják a táplálék koleszterin oldhatóságát, vagyis gátolja a bélből való felszívódását.  Úgy csökkenti az LDL-koleszterinszintet, hogy a HDL-koleszterinszint és a triglicerid-koncentráció változatlan marad. A növényi szterinek tehát mintegy versenyre kelnek a koleszterinnel az emésztés során, és megakadályozzák, hogy azok a bélrendszerből felszívódjanak. Az elfogyasztott növényi szterinek a felszívódás során ugyanis kiszorítják a koleszterinmolekulák egy részét, ezzel megakadályozzák, hogy azok bekerüljenek a véráramba, így végül azok egyszerűen kiürülnek a szervezetből.

A növényi szterinek fogyasztásával a vér koleszterinszintje egyértelműen csökken, miközben nem történik fokozott zsír-és energia bevitel. A növényi szterinek hasznos segítőink lehetnek a vérzsírok elleni harcban.

Az ajánlott napi szterin mennyiséget még akkor is lehetetlen a szervezetbe juttatni, ha rendkívül gazdag növényi eredetű táplálékot fogyasztunk.

Általánosságban elmondható, hogy a nyugati étrendben napi szinten 150 milligrammnyi növényi szterint fogyasztanak a japánok és mexikóiak 400 milligrammot a vegetáriánus személyek pedig körülbelül 550 milligrammot. Ez a néhány példa nagyszerűen szemlélteti, hogy mennyire sokat kellene ennünk az ajánlott napi 2–3 gramm elfogyasztásához, még akkor is, ha a menüben kizárólag növényi eredetű ételek szerepelnének.

Ez alapján mintegy 10 kg almát, vagy 4-5 kg brokkolit kellene megenni. Az elégséges mennyiség eléréséhez tehát olyan élelmiszert ajánlott fogyasztani, amely hozzáadott növényi szterint tartalmaz.

A legpraktikusabb tehát, ha étrend-kiegészítővel, illetve funkcionális élelmiszerek segítségével egészítjük ki étrendünket.

A kiegyensúlyozott és változatos étrend fontos szerepet játszhat a koleszterinszint csökkentésében, így a szív-és érrendszer egészségének megőrzésében.

Érdekesség, hogy a növényi szterinek nem szívódnak fel a szervezetben, s csaknem teljes mennyisége kiürül a széklettel. Ezenkívül nagyobb mértékű fogyasztással nem lehet nagyobb hatást elérni. A kedvező hatás elérése érdekében naponta körülbelül 1500 mg szterin fogyasztását ajánlják. A hatás eléréséhez minimum három hét szükséges.

LEGOLVASOTTABB CIKKEINK