Nem akarsz lemaradni cikkeinkről? Iratkozz fel hírlevelünkre
FELIRATKOZOM
A feliratkozom gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot

Arthritisz, avagy mi is az ízületi gyulladás?

2013-07-22 13:43:00

Ahhoz, hogy a mozgás harmonikus és panaszmentes legyen, a csontok, az ízületek és az izmok hibátlan együttműködésére van szükség. A kor előrehaladtával azonban kezdetét vehetik a mozgásszervi panaszok. Az ízületi betegségek nemcsak rendkívül fájdalmasak lehetnek, hanem a beteg életminőségét is jelentős mértékben ronthatják.

/sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1313/o_shutterstock_13979203_20130128145143.jpgA csontokat ízületek kötik össze egymással. A porccal borított csontvégek között ízületi rés található, az ízfelszínek egymásba illeszkednek, s mozgás közben egymáson elcsúsznak. Az ízületi véget alkotó egészséges üvegporc igen rugalmas: terhelés vagy mozgás hatására alakja megváltozik, a terhelés megszünését követően pedig könnyedén visszanyeri eredeti alakját.

Az ízületi rést sűrű, viszkózus ízületi nedv tölti ki, amely táplálja a porcot és az ízületek kenéséért felel. Az ízületben folyadék is található, ezt a nedvet az ízületek belső falát borító nyálkahártya termeli. Ha ez az anyag  felhígul, nem lesz eléggé „csúszós”, tehát nem tud súrlódásmentes mozgást biztosítani. Ezért az ízület minden egyes mozdulata fájdalmat okoz.

Normális esetben az ízületek mozgása nem jár fájdalommal és kopás sem alakul ki, hiszen az ízületi porc egészséges, jó minőségű és az ízületi nedv összetétele is megfelelő. Az ízületek azon betegségeit, amelyek fájdalommal és ezáltal mozgáskorlátozottsággal járnak, két nagy csoportra oszthatók. Az egyik az artrózis, amely a porckopás miatt alakul ki illetve az arthritisz, amelyet gyulladás okoz.

Arthritisz kezdeti tünetei

Az arthritisz első tünetei közé tartozik a láz, rossz közérzet és a testsúlycsökkenés. A gyulladásos tünetek kezdődhetnek hirtelen vagy lassan is. Legelőször az ízület belhártyájának megvastagodása, valamint az ízületi folyadék növekedése jelentkezik, ami nehezíti a mozgást, az izmokban görcsök jelentkeznek, később állandósul az ízület behajlított állapota. Közben ínhüvelygyulladás, a bőrben reumás csomók és csontelváltozások léphetnek fel. Ahogy rosszabodik a betegség, úgy fájdalmas kötőszövetes vagy csontos ízületi merevség alakul ki, az adott ízület torzulni kezd.

A betegség tünetei közé tartoznak a reggeli, hosszan tartó ízületi merevség a minimum 3 ízületi terület érintettsége, a bőrben megfigyelhető reumás csomók, a röntgen alapján észlelt elváltozások.

Az ízületi gyulladást nagyon sok tényező okozhatja. Az, hogy a gyulladás melyik formája alakul ki, már nagyban függ az egyéntől, a genetikától, korától, táplálkozástól, stb.

Az arthritisz kialaulásának főbb okai az alábbiak lehetnek:/sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1313/o_iStock_000003875797Small_20130128145226.jpg

  • hirtelen, erős túlterhelés, fizikai behatás például rándulás
  • az ízület kopása
  • a szervezetben található góc leggyakrabban fog, mandula
  • károsító anyagcseretermékek például húgysav lerakódása
  • gyakori az úgynevezett autoimmun eredet, amikor a szervezet immunrendszere saját sejtek, saját fehérjék ellen termel ellenanyagokat
  • aránylag ritka, hogy a gyulladást kórokozó vagy baktérium okozza, ilyenkor gennyes gyulladás alakul ki
  • krónikus, enyhe savasodás

Ízületi gyulladásnál az ízületi belhártya sérül, károsodik, majd fokozatosan megvastagszik. Ez termeli az ízületi nedvet, amelynek összetétele megváltozik a gyulladás miatt. A folyadék nem olyan sűrű, mint egészséges körülmények között, ugyanakkor megnő a mennyisége. Ezen folyadéktöbblet hatására az ízületek megduzzadnak, az ízületi tok megfeszül, s ez a feszülés fájdalmat okoz.

Arthritisz legjellemzőbb tünetei

Az arthritisz legjellemzőbb tünetei tehát a duzzanat és az ízületi fájdalom. A duzzanat közvetlenül a bőr alatt fekvő ízületeken például a térd, boka nagyon jól látható, tapintható. A gyulladt ízület rendszerint melegebb is. Gennyes gyulladás esetén bőrelszíneződés, esetleg láz is jelentkezhet.

Ahhoz, hogy megfelelő módon kezeljék a gyulladást, nagyon fontos kideríteni a gyulladás okát. E célból az orvos rendszerint kikérdezi a beteget, de laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok mint a röntgen vagy az ultrahang, valamint a góckutatás is segítséget nyújthatnak.

Több mint 100 féle különböző ízületi gyulladásos betegség létezik. Leggyakoribb formája az oszteoarthritisz degeneratív ízületi betegség, amelynek kiváltója trauma, fertőzés vagy az előrehaladott életkor. Az ízületi gyulladás egyéb fajtái közt található a rheumatoid arthritis, és a pszoriázisos arthritis, és az ahhoz kapcsolódó autoimmun betegségek. A szeptikus ízületi gyulladást ízületi fertőzések okozzák./sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1313/o_fajahat_20130708123139.jpg

Ha a gyulladás egy ízületet érint, akkor annak oka valamilyen sérülés, túlterhelés, góc vagy baktériumfertőzés lehet. Amikor viszont több ízület is érintve van, akkor gyakori a rendszerbetegség, az autoimmun eredet.

Az autoimmun betegség

Az autoimmun betegség esetében a szervezet saját védekezőanyagai, vagy másnéven az immunglobulinok ellen termel ellenanyagokat. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a test immunrendszere egészséges szöveteket is megtámad, nemcsak a vírusokat, baktériumokat. Ezek az ellenanyagok az ízületekben lerakódnak, ahol károsítják az ízületi felszínt, ezzel gyulladást okoznak. A betegség kialakulása hátterében valószínűleg genetikus hajlam áll. Az autoimmun betegség megjelenése, javulása, valamint romlása szoros összefüggésben van a pszichés megterhelésekkel, a stresszel is.

Autoimmun eredetű gyulladás esetén szükség lehet az immunrendszer gátlására, visszaszorítására is. Ezt a megoldást viszont csak a legvégső esetben alkalmazzák a súlyos mellékhatások miatt.

Az arthritisz csoportosítása a következőképpen alakul:/sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1313/o_shutterstock_34171270_20130708124436.jpg

  • Az ízületí gyulladás elsődleges formái: oszteoarthritis, reumatoid artritisz, szeptikus ízületi gyulladás, köszvény, fiatalkori idiopathiás arthritis, Still-kór, Bechterew-kór
  • Az ízületí gyulladás másodlagos formái: Ehlers-Danlos szindróma, sarcoidosis, Henoch-Schönlein purpura, pszoriázisos arthritis, reaktív arthritis, hemokromatózis, hepatitis, Wegener granulomatózis, Lyme-kór, gyulladásos bélbetegségek például a Crohn-betegség

Az ízületi gyulladás három fő fajtája pedig a következő:

  • leggyakoribb a csont–ízületi gyulladás, amely egy lassan kifejlődő, degeneratív betegség, amely során az ízületi porc fokozatosan elkopik. A csont-ízületi gyulladás többnyire a középkorúakat és az időseket érinti.
  • reumás fájdalmak: a reumás ízületi gyulladás bármely életkorban kialakulhat. Az arthitis gyulladásos fajtája, amely elpusztítja az ízületi porcot.
  • sérülést követő fájdalmak: az ízületi gyulladás harmadik fajtája a poszt–traumás ízületi gyulladás, amely térdsérülés után alakulhat ki, és hasonló a csont-ízületi gyulladáshoz. Lehet, hogy évekkel a törés, ínszalag sérülés vagy meniszkusz szakadás után alakul ki.

Mit javítanál ezen a cikken?




A tartalom lehetett volna...





Mégse

TETSZETT EZ A CIKK?

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK