Igyál egyet és fogd… (rám)

Először is, tisztázzunk néhány hitet és tévhitet…

„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt” – Ekként riogatnak szüleink (jogos féltéssel :)), de mi az igazság? Valóban olyan rettentően káros, hogy a fesztiválokon is szigorúan mellőzni kell? Az alábbiakban erre (is) válaszolok.

1. Az alkohol elvonja a vizet a szervezettől?

Bizonyára Ti is éreztétek egy átmulatott, ittas éjszaka után, hogy megvesztek a szomjúságtól, és a kínzó migrén oka is a folyadékhiányban keresendő. Az alkohol fogyasztása ugyanis vízhajtó hatású, jelentős vizeletmennyiséget eredményez, és folyadékelvonást vált ki a szervezetben. Ennek magyarázata, hogy a vesében termelődik egy hormon (ADH), ami azon dolgozik, hogy a vizeletből víz tudjon visszakerülni a vérbe, az alkohol pedig az ADH felszabadulását blokkolja, így több víz távozik a szervezetből a vizelettel. Minél higítottabb a szesz, annál kisebb a kiszáradás kockázata (pl.: sör).

2. Egy pohár ital nemhogy káros, még egészséges is?

Ez az állítás leginkább a sörre és a borra igaz. A sör ugyanis átmosva a veséket, megakadályozza a vesekőképződést, csökkenti a „rossz koleszterin” (LDL) szintjét, gazdag B vitaminokban valamint antioxidánsokban, és jelentős mértékben tartalmaz ásványi anyagokat (Cu, Fe, Zn, P, Mg). A borban szintén megtalálhatóak a polifenolok, csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának veszélyét, C és E vitamint tartalmaz, a vörösbor pedig gátolja a vérrög kialakulását is. A pálinka kismértékű fogyasztása gyomor- és bélrendszeri panaszokon segíthet, simaizom-ellazító hatása révén.

3. Energiaital és alkohol?

Közkedvelt kombónak számít a pezsgő/vodka energiaitallal, ám azt kevesen tudják, milyen hatásmechanizmussal bír ez a párosítás. Az energiaital stimuláló összetevői (koffein, taurin…) miatt eleinte egyáltalán nem érezzük az alkoholos bódultságot, ezért többet is fogyasztunk belőle, majd hirtelen „beüt” – a szénsav is segít ebben. Mindkettőnek önmagában vízhajtó hatása van, így együtt fokozottabban növelik a dehidratálás kockázatát, és a koordiációs képességek romlását is. Kevésbé érezzük, hogy fáradtak/illumináltak vagyunk, így könnyen éberrészeg állapotba kerülhetünk.

4. Miért is hizlal annyira az alkohol?

Egyszerűen makroszinten vizsgálva: egy gramm szénhidrát vagy fehérje 4,1 kcal, a zsír grammja 9,3 kcal, míg 1 gramm alkohol 7,1. Ha ezt nézzük, annyira nem is „vészes”, én azt szoktam mondani, hogy nem rosszabb diéta szempontjából egy gyümölcslénél, inkább az a kockázatos benne, hogy csökken az ítélőképesség, míg az éhségérzet megnő: nem az alkohol a probléma, hanem a hatására elfogyasztott „sörkorcsolya”.

Miből mennyit?

Tehát mértékkel szabad inni, de mit is jelent az a mérték? Az alábbiakban összeállítottam egy toplistát a legkedveltebb alkohol típusokból, azok kalóriatartalmának megjelölésével. Mivel tudjuk, hogy egy étrend összeállításakor sem csak a kalóriák számolgatása a fontos, (hiszen bevihetsz 500 kcl-t egy tábla csokiból és egy tál rizsből és csirkemellből is :)), hanem a makró tápanyagoké is, ezért azt is feltüntettem, decinként hány gramm szénhidrátot tartalmaznak a csábító nedűk. Érdekes, hogy a glikémiás indexe (vércukorszint emelő hatás) a legtöbbnek 0, így ha kerüljük a magasabb fajtákat, ebből a szempontból sem okozunk nagy kárt a szervezetünknek.

Hazánk a nagyivók országának számít, ugyanis az egy főre jutó szeszesital vásárlás mennyisége meghaladja a nemzetközi ajánlásokat. (A mérsékelt alkoholfogyasztás határértéke 20 g/nap – tiszta alkoholban számolva, a mi átlagunk pedig 31.) Ám az egészségével törődő kedves Olvasó biztos vagyok benne, hogy a szabályt erősítő kivételek közé tartozik. 🙂

Plézer Panna

Sportedző