Az evészavar típusai
Anorexia nervosa
Az anorexia nervosa az egyik legismertebb evészavar, amelynél a fiatal extrém módon fél az elhízástól, ezért minden eszközzel próbálja elkerülni a súlygyarapodást. Két típusa ismert:
- Restriktív (elkerülő) típus: a serdülő drasztikusan korlátozza az étkezést. Elutasítja a közös családi étkezéseket, a becsomagolt otthoni ételt eldobja vagy elrejti, az iskolai ebédjét másoknak adja, így igyekszik népszerű lenni kortársai körében.
- Purgáló típus: a hízást önhánytatással, hashajtók szedésével vagy túlzott testedzéssel próbálja megakadályozni.
Az anorexiás fiatal gyakran nagy mennyiségű folyadékot fogyaszt, gyakran jár mosdóba, sokszor kikéretszkedik óráról emiatt. Ruházatában jellemzően túlméretezett hosszú ujjú felsőt és nadrágot visel, hogy elrejtse soványságát. Gyakran visszahúzódó, szomorú, ideje nagy részét szobája magányában tölti (American Psychiatric Association, 2013; World Health Organization, 2019).
Bulimia Nervosa
A bulimia nervosára jellemző a rejtőzködő evés és az étkezési kontroll elvesztése. A fiatal gyakran titokban, főleg éjszaka fogyaszt el nagy mennyiségű ételt – gyakran szokatlan párosításokat (például mustárt Nutellával). Ezek a falásrohamok rendszeresen, legalább hetente jelentkeznek, és gyakran bűntudat követi őket. A bűntudat miatt az érintett önhánytatással vagy hashajtók használatával próbálja elkerülni a súlygyarapodást. A bulimiás fiatal sokszor előre megtervezi a falásrohamot: ételt vásárol, elvonul, majd egyedül fogyasztja el. A kontrollvesztés miatt feszültté vagy akár agresszívvá is válhat, például a büfében türelmetlenül tolakodik, hogy minél előbb hozzájuthasson az ételhez. Gyakori, hogy a testével kapcsolatban sokat panaszkodik, kövérnek érzi magát, és ez tovább fokozza a szorongását.
Szülőknek és pedagógusoknak érdemes figyelniük az étkezési szokások hirtelen megváltozására, a rejtőzködésre, a falásrohamok utáni szomorúságra, valamint a gyakori mosdó használatra közvetlenül étkezések után (American Psychiatric Association, 2013; World Health Organization, 2019).
Egészségesétel-függőség (Orthorexia Nervosa)
Az egészséges táplálkozás fontos, de az orthorexia nevű zavar esetében ez szélsőségessé válik. Bár az orthorexia hivatalosan nem szerepel önálló mentális betegségként a diagnosztikai kézikönyvekben, a pszichológusok egyre gyakrabban találkoznak vele. A fiatal túlzottan figyeli az ételek összetevőit, rengeteg időt tölt az étkezések megtervezésével, és csak az általa „egészségesnek” tartott ételeket hajlandó fogyasztani. Ha nem tudja ellenőrizni az étel minőségét – például nyaraláskor, cukrászdában vagy étteremben –, erős szorongást él meg, inkább nem is eszik.
Az iskolában is kerülheti a közös étkezéseket, a büfé kínálatát visszautasítja, otthonról vitt étel nélkül akár egész nap nem eszik. Gyakran kritizálja mások étkezési szokásait, tanácsokat osztogat, és feszült lehet, ha mások nem követik az ő szabályait. Szabadidejének nagy részét az ételek beszerzésével és elkészítésével tölti, ami elszigetelheti társaitól (American Psychiatric Association, 2013; World Health Organization, 2019).
Testképzavar (izomdiszmorfia)
Az izomdiszmorfia önálló mentális betegségként nem szerepel a diagnosztikai rendszerekben, a pszichológiai szakirodalom a testképzavar egyik altípusaként tárgyalja. Leginkább fiúknál jelenik meg, és azért nehéz felismerni, mert a társadalom sokszor támogatja az izmosságra való törekvést.
A fiatal állandóan elégedetlen az izomzatával, úgy érzi, nem elég izmos. Ennek érdekében a szabadideje nagy részét edzéssel tölti, gyakran konditeremben. Ha kimarad egy edzés, például családi vagy iskolai program miatt, feszült, ingerlékeny lesz. Rendszeresen számolja a fehérje- és szénhidrátbevitelt, gyakori a fehérjepor fogyasztása, sőt egyes esetekben szteroid vagy más teljesítményfokozó szerek használata is.
Mivel úgy érzi, hogy teste nem elég jó a társaihoz képest, kerüli az iskolai közösségi programokat. Teljesítménye romolhat, a házi feladatokat elhanyagolja, órákra nem készül, mert minden idejét az edzés köti le. Ez elszigetelődéshez, önértékelési problémákhoz és szorongáshoz vezethet (American Psychiatric Association, 2013; World Health Organization, 2019).
Falászavar
A falászavar (binge eating disorder) hasonlít a bulimiához: ismétlődő, kontrollvesztett falásrohamok jellemzik. A különbség az, hogy ezeket a rohamokat nem követi önhánytatás vagy hashajtók használata. Az érintett kamasz gyakran titokban eszik – sokszor éjszaka –, és addig fal, amíg már egy falat sem fér bele.
A családi étkezéseket kerüli, szégyelli, mennyit eszik. Ha az étkezésről esik szó, indokolatlanul ideges lehet. Előfordulhat, hogy akkor is eszik, amikor nem éhes, például beszélgetés közben is falni kezd. Sokszor választ bő ruhát, hogy elrejtse testét. Az iskolában kialvatlanság miatt gyakran ingerült, koncentrációs nehézségek jelenhetnek meg, és sokszor szomorú vagy visszahúzódó (American Psychiatric Association, 2013; World Health Organization, 2019). Kerüli az iskolai közös étkezéseket is.
Szerző: Bíró Boglárka gyermekpszichológus