A Nagy mellizom (m. pectoralis major)
genetikai adottságot- nagy tolóerőt (amennyiben vaskos izomzattal rendelkezik)
- edzéskoncepciót (a nagy mellizom felső és alsó területe egységesen fejlett-e)
- milyen arányban fejlett a többi izomcsoporthoz képest (jellegzetes, hogy sokan ennek az izomcsoportnak a fejlesztésében látják az edzés lényegiségét)
A nagy mellizom eredései:
Három egyértelműen elkülöníthető helyről, ív alakban ered.
- a kulcscsont (clavicula) külső oldalán, a belső és középső harmadán. Haladási irányát tekintve a kétfejű karizom (m. biceps brachii) hosszú fejének ina felett. Majd a deltaizom (m. deltoideus) elülső széle alatt eltűnik. (Ennek a résznek a fejlesztése esztétikus és kulcscsont alatti vaskos izmot kölcsönöz.)
- a szegycsonton (sternum) és a II-VI. bordaporcok külső felszínén.
- az egyenes hasizom hüvelyének elülső lemezén ered az izom hasi része. (Az a terület a sportolók többségének igen fejlett. A fejleszthetősége is könnyebben kivitelezhető, hiszen nagyobb erőkifejtésre alkalmas.)
Az izom tapadása:
A felkarcsont nagy gumójának élén sajátos U alakban, inasan tapad.
Működési elve:
Rögzített (mozdulatlan) mellkas mellett szinergistájával-a széles hátizommal (m. latissimus dorsi)–együtt a felemelt kart lefelé húzza. A távolított kart közelíti, ill. előrehúzza. Mint a mellúszásnál.
A nagy mellizom munkájában a széles hátizom mellett (m. latissimus dorsi) a kétfejű karizom (m. biceps brachii) is szerepet kap szinergistaként.
Fekvenyomás:
Nem mehetünk el egy ilyen gyakorlat mellett, anélkül, hogy pár szót ne említsünk róla.
A gyakorlat nagy népszerűsége miatt, most nem is a kivitelezését és technikai lehetőségeit elemezzük, hiszen arról minden bizonnyal már van egy elképzelésünk. Nézzünk egy kicsit a dolgok mélyére, hogy vajon hogyan is jön létre ez a mozdulatsor.
A fekvenyomásban résztvevő főbb mozgatóegységek ízületek szerint:
- A könyökízület (articulatio cubiti)
A könyökízület (articulatio cubiti) egy összetett ízület melyben három csont is részt vesz: a karcsont, a singcsont és az orsócsont. A könyökízületben és a három úgynevezett részízületben, amely egy ízületi tokkal rendelkezik a flexió (hajlítás) és extenziós (feszítés) mozgás, jön létre. A gyakorlat közben kinyomásnál extenzió, leengedésnél flexió jön létre a könyökízületben.
- A vállízület (articulatio humeri)
Testünk legszabadabb ízületéről beszélünk. A felkarcsont ízületi feje (caput humeri) és a lapocka ízületi árka alkotja (cavitas glenoidalis). Az említett gyakorlatunk esetében, kinyomásnál vízszintes közelítés (addukció) és flexiós mozgás történik. A súly leengedésénél, vízszintes távolítás (abdukció), extenzió jön létre.
Ezeken felül számos stabilizáló izom biztosítja a gyakorlat megvalósíthatóságát.
Szécsi Dávid