Ugrás a tartalomhoz
Táplálék-kiegészítő tippek

Cink és szelén: az immunrendszer két kulcsszereplője

Cink és szelén: az immunrendszer két kulcsszereplője

Az immunrendszer erősítése mindig fontos feladat annak érdekében, hogy fittek, erősek, egészségesek maradjunk. Számos fontos vitamin és ásványi anyag lehet ebben segítségünkre, most a cink és szelén szerepét nézzük át, valamint azt, hogy hogyan dolgoznak ezek az antioxidánsok a szervezetünkben.

Az antioxidánsok szerepe a szervezetünkben

Az antioxidánsok olyan anyagok a szervezetünkben, amelyek megelőzhetik vagy lassíthatják a káros szabad gyökök sejtkárosító hatását. A káros szabadgyökök olyan instabil molekulák, amelyeket a szervezet állít elő valamilyen környezeti hatásra vagy más nyomás miatt. Az antioxidánsok lehetnek természetes és mesterséges forrásúak. Bizonyos növényi táplálékok igen gazdagok antioxidánsban, tehát tartalmaznak egyfajta fitonutrienst vagy növényi tápanyagot. A káros szabad gyökök a sejtek melléktermékei, amelyek a tápanyagfeldolgozás közben keletkeznek a környezetre reagálva.

Amikor a szervezet nem tud hatékonyan megszabadulni a szabadgyököktől az antioxidánsok segítségével, az oxidatív stresszt eredményez. Ez pedig károsítja a sejteket és a szervezet bizonyos működéseit.

A káros szabad gyökök elszaporodását olyan tényezők segítik, mint a gyulladások a szervezeten belül, vagy például a túlzásba vitt sportolás, a légszennyezés, UV sugárzás vagy dohányfüst. Az oxidatív stressz pedig összefüggésbe hozható különböző egészségügyi problémákkal, mint amilyenek a szívbetegségek, a rák, az ízületi gyulladás, az agyvérzés, keringési rendszeri és légzőszervrendszeri megbetegedések, immunhiányos állapot, Parkinson kór és isémia. Az antioxidánsok azt a célt szolgálják, hogy semlegesítsék a káros szabad gyököket és ezáltal segítsék az általános egészséges állapot fenntartását.

Ahogy idősödünk, a szervezet egyre nehezebben küzd meg a káros szabad gyökökkel, aminek hatására egyre több oxidatív stresszel kell szembesülnie és egyre több sejtkárosodással, ami a normál korosodás degeneratív folyamatának tekinthető. Ez a teória viszonylag új a kutatások terén, de számos tanulmány alátámasztja. Tehát bizonyos szempontból ez egy természetes folyamat, ugyanakkor észrevehetjük, hogy van, akiken kevésbé látszik a korosodás, míg másokon jobban. Ez a folyamat a megfelelő életmóddal (táplálkozás, mozgás, egészséges életmód) lassítható.

 A LEGJOBB ANTIOXIDÁNS FORRÁSOK

A legjobb antioxidáns források

A legjobb antioxidáns források a növényi alapú ételek, különösen a gyümölcsök és a zöldségek. Általánosságban azokat az ételeket, amelyek magas antioxidáns tartalmúak superfood-nak vagy funkcionális ételnek hívjuk.

Bizonyos ételek magasabb antioxidáns tartalommal bírnak, mint mások. A három legfőbb antioxidáns vitamin a béta karotin, a C-vitamin és az E-vitamin. Ezeket főleg színes gyümölcsökben és zöldségekben találod meg, alapvetően lila, kék, vörös, narancs és sárga színűekben.

  • Béta karotin és más karotinoidok: barack, brokkoli, répa, kukorica, zöldpaprika, kel, mangó, nektarin, barack, grapefruit, tök, spenót, édesburgonya, paradicsom

  • C-vitamin: bogyós gyümölcsök, brokkoli, karfiol, papaya, borsó, édesburgonya, eper, paradicsom, piros, zöld és sárga paprika

  • E-vitamin: brokkoli, avokádó, mustár, mangó, dió, papaya, tök, spenót, napraforgómag

  • Cink: kagyló, vörös húsok, pulyka, bab, dió, tenger gyümölcsei, gabonák, tejtermékek

  • Szelén: brazil dió, tonhal, marhahús, szárnyasok, gabonatermékek

További ételek, amelyek jó antioxidáns források: padlizsán, hüvelyesek, mint a vesebab vagy fekete bab, zöld tea, fekete tea, szőlő, étcsokoládé, gránátalma, goji bogyó.

Gyakran a nagyon színes, vagy erős színű ételek a leggazdagabbak antioxidánsban.

A főzés bizonyos ételekben csökkenti, másokban növeli az antioxidáns szintet. A likopén példáull egy olyan antioxidáns a paradicsomban, amely hő hatására aktiválódik. Ugyanakkor a karfiol, borsó, cukkini veszít az antioxidáns tartalmából a hevítés hatására.

A legjobb antioxidáns források a BioTech USA kínálatában

  • Multivitamin for Men / Multivitamin for Women: Hölgyek és Urak igényeinek megfelelően kialakított vitamin és ásványi anyag összetétel, amely 30 napra elegendő adagot tartalmaz. Tartalmaznak cinket és szelént is.

  • One-a-day: Napi multivitamin mindenki számára, 12 éves kortól. 12 féle vitaminnal és 10 féle ásványi anyaggal látja el a szervezetet. Cink és szelén is található benne.

  • Zinc+Chelate: a szervezet számára rendkívül jól hasznosítható formulában tartalmazza a cinket. 60 napi adag található meg benne.

HOGYAN HAT A CINK ÉS A SZELÉN AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉRE?

Hogyan hat a cink és a szelén az immunrendszer működésére?

A cink és a szelén nyomelemek szinergista hatásúak, ami azt jelenti, hogy együtt fogyasztva jobb hatékonyságúak, mint külön-külön fogyasztva.

A cink direkt, indirekt és antioxidáns mechanizmusokon keresztül is támogatja az immunrendszert. Hiánya esetén bizonyítottan növekszik a megbetegedés esélye.

A tanulmányok szerint a cink vírusellenes hatással rendelkezik és olyan vírusok szaporodását gátolja meg, mint például az influenzavírus, a rhinovírus és bizonyos légzőszervet támadó vírusok.

Esszenciális a thymulin kialakításához és aktivitásához, amely szükséges bizonyos immunsejtek működéséhez és előállításához. A cinkhiány nem csak az immunrendszer gyengülését eredményezi, de jelzi számos gyulladásos állapot lehetőségét és a tüdő vagy más szerv károsodását.

Egy tanulmányban azt találták, hogy szepszises betegeknél mind a cink, mind a szelén szintje jelentősen alacsonyabb volt a meghatározottnál, valamint ezen tápanyagok alacsony szintjét összefüggésbe hozták a gyulladásos markerek megemelkedett szintjével.

A cinkhiány egyébként többnyire 60 év felettiek esetében figyelhető meg. Ez pedig hozzájárulhat az immunrendszer gyengüléséhez, ami pedig okozhatja az időskorban gyakrabban előforduló megbetegedéseket. A normál cink szinttel rendelkezőknél alacsonyabb a kockázat, vagy akár tüdőgyulladás esetén rövidebb ideg áll fenn a betegség kevesebb antibiotikumra van szükség azokkal összehasonlítva, akiknél alacsonyabb a cink koncentráció.

Akinél alacsony a szelén szintje, kimutathatóan fogékonyabb az influenzára, sőt még más fertőzésekre is, mint amilyen a hepatitis B, C, vagy a Nyugat-nílusi vírus. Egereken végzett kísérleteknél azt találták, hogy a szelénhiányos egerek halálozása influenza esetén 75% volt, míg azoknál az egereknél, ahol a szelént táplálék-kiegészítéssel pótolták, ez az arány 25%-ra csökkent.

A szelén alacsony szintje nem csak növeli a fertőzések kockázatát, de hozzájárul az influenzára való nagyobb fogékonysághoz és más virulensebb törzsek terjedéséhez.

Az influenza H1N1 altípusa például azon gyerekek között jobban terjedt, akiknél alacsony volt a szelénszint. Idősebb embereknél a szelén alacsony szintje a légzőszervi megbetegedések gyakoribb előfordulását eredményezte.