Tudtad-e, hogy a túl alacsony fehérje bevitel hatással van a memóriádra? 

A túl alacsony fehérjebevitel valóban összefügghet a memória erősségével és más kognitív funkciók csökkenésével. A fehérjék, és különösen az esszenciális aminosavak, alapvető szerepet játszanak az agy egészségének fenntartásában ezáltal a memória és egyéb funkciók támogatásában. 

Mit jelent a kognitív funkció?  

A kognitív funkciók azok a mentális(agyi) folyamatok, amelyek lehetővé teszik az információk megszerzését, feldolgozását, tárolását és használatát. Ezek a folyamatok alapvetően szükségesek ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk lévő világot, döntéseket hozzunk, problémákat oldjunk meg, kommunikáljunk másokkal, és alkalmazkodjunk a környezetünkhöz. A kognitív funkciók közé tartoznak a következők: 

• Figyelem: A képesség, hogy összpontosítsunk egy adott feladatra vagy információra, miközben figyelmen kívül hagyunk más ingereket. 

• Memória: Az információ tárolása és előhívása. Ide tartozik a rövid távú memória (információk megtartása rövid időn át) és a hosszú távú memória (információk tárolása hosszabb időre). 

• Végrehajtó funkciók: Olyan magas szintű kognitív folyamatok, amelyek az összetett gondolkodást, tervezést, döntéshozatalt, problémamegoldást, és impulzusok kontrollálását irányítják. 

• Nyelv: A képesség, hogy megértsük és használjuk a szavakat a kommunikációhoz, ideértve a szókincset, a nyelvtani szabályokat és a szövegértést. 

• Téri-vizuális feldolgozás: Az a képesség, hogy érzékeljük és értelmezzük a környezetünk térbeli tulajdonságait valamint, hogy manipuláljunk mentális képeket. 

• Érzékelés: Az érzékek (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) által közvetített információk észlelése és értelmezése. 

A kognitív funkciók központi szerepet játszanak mindennapi életünkben, és meghatározzák, hogyan tanulunk, emlékezünk, értékelünk helyzeteket, és hogyan kommunikálunk másokkal. Ezek a funkciók különböző agyi területek és hálózatok közreműködésével működnek, és az agy egészségének fenntartása kritikus a kognitív képességek megőrzéséhez. 

Hogyan hat a fehérjehiány a kognitív funkciókra? 

1. Neurotranszmitterek szintézise: Az aminosavak, amelyek a fehérjék építőkövei, nélkülözhetetlenek a neurotranszmitterek, például a szerotonin, dopamin és acetilkolin szintéziséhez. Ezek a neurotranszmitterek kulcsszerepet játszanak a hangulat, memória és általános kognitív funkciók szabályozásában. Ha a fehérjebevitel és a belőle származó aminosavak felvétele nem elegendő, a neurotranszmitterek termelése csökkenhet, ami memóriaromláshoz és más kognitív problémákhoz vezethet. 

2. Agyműködés és neuroplaszticitás: A fehérjék szintén fontosak az agy neuroplaszticitásának fenntartásához, ami az agy képessége arra, hogy alkalmazkodjon és új kapcsolatokat hozzon létre a neuronok között. Ez a folyamat alapvető a tanulás és memória számára. Túl alacsony fehérjebevitel esetén a neuroplaszticitás csökkenhet, ami ronthatja a memóriafunkciókat. 

3. Energiaforrás: Bár az agy elsődlegesen glükózt használ energiaként, a fehérjék fontosak a glükoneogenezis folyamatában, ahol a szervezet aminosavakat használ glükóz előállítására, ha szükséges. Ez a folyamat biztosítja az agy folyamatos energiaellátását, ami kritikus a memória és a koncentráció szempontjából. 

4. Öregedés és kognitív hanyatlás: Idősebb korban különösen fontos a megfelelő fehérjebevitel, mivel az agy természetes öregedési folyamatában a kognitív funkciók romlása kockázatot jelenthet. Az elégtelen fehérjebevitel felgyorsíthatja ezt a folyamatot, hozzájárulva a memóriaromláshoz és demencia kockázatához. 

A fehérjehiány tehát nem csak az izomzatot és a test egyéb funkcióit érintheti negatívan, hanem az agy egészségét is, ami hosszú távon jelentős kognitív problémákat okozhat. Ennek elkerülése érdekében fontos a kiegyensúlyozott étrend, amely megfelelő mennyiségű fehérjét tartalmaz, különösen a kognitív egészség megőrzése érdekében. 

Források 

Kolb, B., & Gibb, R. (2011). „Brain plasticity and behavior.” Annual Review of Psychology, 60, 29-56.  
Pascual-Leone, A., Amedi, A., Fregni, F., & Merabet, L. B. (2005). „The plastic human brain cortex.” Annual Review of Neuroscience, 28, 377-401. 
Doidge, N. (2007). „The Brain That Changes Itself: Stories of Personal Triumph from the Frontiers of Brain Science.” Penguin Books. 
Kandel, E. R., Schwartz, J. H., Jessell, T. M., Siegelbaum, S. A., & Hudspeth, A. J. (2013). „Principles of Neural Science.” McGraw-Hill Education.