A test kiegyensúlyozása (tónusos és fázisos izmok)
A rostösszetételekből, genetikai adottságainkból, testtartásunkból és mozgásunkból következően kialakult egy alapvetően ránk jellemző felépítés. Ezek a rostok funkcióik szerint külön-külön jellemzőek lettek egyes izomcsoportokra, aszerint, hogy milyen jellegű terhelésnek vannak kitéve. Ilyen formában a tartós munkavégzésre és alapvetően a test folyamatos tartásában és stabilizálásában résztvevő izmok tónusosak, míg a nagyobb erőkifejtésre, de nem állandó munkavégzést szolgáló izmok alapvetően fázisos izmok lettek. Ezek nagyvonalakban minden emberre ugyanúgy jellemzőek.
Mit nevezünk kiegyensúlyozatlanságnak?
A fázisos és a tónusos izmok aránytalanságát. Illetve tónusos izmok esetében jellegzetes a megrövidülés a megfelelő és állandó nyújtás hiányában. A fázisos izmok antagonistáinak ás szinergistáinak eltérő fejlettsége és tónusai is sérülést vonhatnak maguk után. Amennyiben tisztában vagyunk ezen izmok arányával és ezek fejletségével, akkor tudunk pontosabb döntést hozni, hogy melyik izom igényel több nyújtást és melyik erősítést.
A test genetikai alapállapota, harmonikus és állandó mozgást igényel. Noha a sportolás egészséges mégis egyes sportágak űzése esetén az alapállapothoz képest felborulhat ez az egyensúly és csak egy tudatos mozgáskompenzációval tudjuk helyreállítani.
Ne feledjük!
A testben tisztán tónusos és fázisos izmok nincsenek. A két rosttípus keveredik. Az alapvető különbség, hogy funkciójának megfelelően melyik rost van túlsúlyban az izomban. A rostok egész testre jellemző dominanciáját a velünk születet alkat is befolyásolja. És nem kis jelentősége van annak sem, hogy milyen jellegű és mértékű erőt kell kifejtenünk az általunk választott sportágban. Ezek ismeretében egyértelmű az is, hogy milyen energiafolyamatok lesznek jellemzőbbek a sporttevékenységre. (aerob és anaerob)
A tónusos izmok jellemző és funkciói:
Vörös izomrostokból épülnek fel, és igen nagy oxigénellátást igényelnek. Aktivizálódásuk lassúbb, mint a fázisos rostoké, de jóval tartósabb munkavégzésre képesek. Megrövidülésre igen hajlamos rostokról van szó, ami miatt sok nyújtást igényelnek. A test stabilizálásáért felelős rostok tartoznak ide. A gravitációval szembeni ellenállást folyamatosan biztosítják.
Tónusos izmok: (Elsősorban és nem kizárólagosan!)
- fejbiccentő izom
- elülső, középső, hátsó ferde nyakizom
- csuklyásizom felső része
- lapockaemelő izom
- alkarhajlító izmok
- nagy mellizom
- mély hátizmok
- négyszögű ágyékizom
- körteképű izom
- egyenes combizom
- combpólyafeszítő izom
- combhajlító izmok
- csípőhorpasz izom
- szabóizom
- gázlóizom
- kétfejű lábikraizom
A fázisos izmok jellemző és funkciói:
Fehér izomrostokból épülnek fel. Jellemzően igen nagy erőkifejtésre alkalmasak és nagyon gyorsan aktivizálódnak. Az elsősorban anaerob energiafolyamatokból táplálkozó rost nagyon gyorsan ki is fárad és hosszabb időre van szüksége, hogy regenerálódjon. Folyamatos erősítést igényel, mert hajlamos a gyengülésre. Alapvető és fő feladata a mozgásvégrehajtás.
Fázisos izmok: (Elsősorban és nem kizárólagosan!)
- mélyen fekvő nyaki hajlító izmok
- csuklyásizom középső, alsó része
- rombuszizom
- elülső fűrészizom
- egyenes hasizom
- külső, belső ferde hasizom
- középső és belső ferde vaskosizom
- nagy farizom
- hosszú combközelítő izom
- elülső sípcsonti izom
Szécsi Dávid