Mi lehet a probléma, ha fáj vagy recseg a térded?

A térdízület egy komplex ízületünk, amely nélkülözhetetlen harmonikus állásunkhoz és járásunkhoz. Több csont, porclemezke, szalag és izom biztosítja megfelelő működését. Túlhasználata, illetve nem megfelelő használata miatt gyakran tapasztaljuk, hogy krepitáló, ropogó hangot ad ki már az egyszerű járásunk során. Cikkünkben utána járunk a rejtélyes ropogásoknak.

A térd anatómiai felépítése

A térd ízület ízfelszíneit a combcsont (femur), a sípcsont, szárkapocscsont (több anatómia könyv megkérdőjelezi szerepét), 2 db C alakú meniscus (porclemezke) és a térdkalács (patella alkotja). A csontos képleteket több szalag köti össze, amelyek biztosítják a kommunikációt a csontos képletek között, a mozgások stabilitását. Ezek a szalagok: lig collaterale mediale, lig collaterale laterale, lig popliteum obliquum, lig patellae, retinaculum patellae mediale et laterale, lig cruciatum anterius és posterius, lig transversum genus. A külső és belső oldalon lévő oldalszalagok főleg az ízület oldalirányú merevítéséért felelősek. Mindezt egy feszes, de egyszere laza ízületi tok veszi körül, melynek feladata a térdízület mozgásának szabályozása, illetve védelme.

Térdízületünkben létrejöhet hajlítás (135°), nyújtás (0°), forgás (80°)

A meniscusok a térdízület belsejében helyezkednek el. Kollagénrostokból, kötőszövetből és közéjük beépülő porc-sejtekből állnak. A kollagénrostok két fő lefutási irányt követnek. Az erősebb rostok a meniscusok formáját követik a rögzüléseik között, a gyengébb rostjaik sugárirányban, egy képzeletbeli középpont felé tartanak, átszőve a hosszanti rostokat.

Megkülönböztetünk a sípcsont belső felszínén megtapadó és azon elcsúszható félhold alakú belső (mediális) meniscust és egy közel kör alakú külső (laterális) meniscust. A félhold alakú meniscus mediális a belső oldalszalaggal összenőtt, ezért nem olyan mozgékony, mint a laterális meniscus, amely nem nőtt össze a külső oldalszalaggal. A klinikumban a meniscus elülső és hátsó szarvát különböztethetjük meg.

Mitől recseghet a térdünk?
A térdízületi problémák esetében legtöbbször recsegést ropogást tapasztalunk. Ezek hátterében állhatnak ízületi porc degenerációs problémák, amikor a nem megfelelő terhelés hatására a porcfelszínek elkoptatják egymást, ezáltal a mozgás harmóniája megváltozik és recsegés ropogás fogja kísérni. De jobb esetben csak egy kötőszöveti rigidség, vízhiány okoz ropogó hangokat az adott területen.

De melyek azok a degeneratív elváltozások, amelyek ezt a furcsa hangot hallatják?

Gyakran tapasztaljuk, hogy térdünk recseg-ropog és mintha nem tudnánk tökéletesen kinyújtani vagy behajlítani. De mi lehet ennek az oka? Összeszedtük Nektek a leggyakoribb térdproblémákat:

Meniscus sérülés

Szerkezetéből adódik, hogy ívszerű, hosszanti meniscus-szakadás könnyebben keletkezik, mint harántszakadás. Sérülés okai lehetnek: a tartós túlzott igénybevétel, a veleszületett alsó végtagi rendellenesség: X/O láb, az ismétlődő mikrotraumák. Ilyenkor mozgáskorlátozottságot, fájdalmat, ízületi rés érzékenységet, krepitációt, lábszár rotációjakor jelentkező fájdalmat tapasztalunk. Diagnosztizálni RTG, Uh és MRI vizsgálattal, illetve fizikális vizsgálattal tudjuk.

Térdszalag szakadás

A szalagok sérülései lehetnek a szalaghúzódás, részleges- vagy teljes szalagszakadás. A leggyakoribb sérülés a belső oldalszalag és az elülső keresztszalag szakadása.

Az elülső keresztszalag sérülésekor tüneteink: hirtelen hasító fájdalom alakul ki, a térd beduzzad, a térdhajlításban elmaradás, terhelésre jelentkező fájdalom, térdízületi instabilitás alakul ki. Az oldalszalagok teljes szakadásakor tüneteink: térdízületi duzzanat, melegség; vérömlenyképződés, oldalirányú instabilitás alakulhat ki.A szalag szakadásokat RTG, MRI és UH vizsgálattal tudjuk diagnosztizálni.

Ízületi porckopás (artrózis)

Az ízületeket borító porc először elvékonyodik, aztán a sima felszíne berepedezik, végül a teljes porcállomány összetöredezik, majd felszívódik. A porc eltűnésével az ízületi végek csontjai közvetlenül érintkeznek egymással, ami a csontfelszínek dörzsölődéséhez és ezáltal csontkárosodáshoz és fájdalomhoz vezet. Az artrózis pontos oka nem ismeretes. Feltételezik, hogy több tényező együttes jelenléte járul hozzá a kialakulásához: öröklött tényezők, fokozott terhelés (nehéz munka, versenyszerű sport, elhízás) és az ízületek sorozatos, panaszt esetleg nem is okozó sérülései (nehéz munka, versenyszerű sport, öregedés, izomgyengeség, célszerűtlen reflexek). Tünetei: ízületi fájdalom, merevség a mozgás során (különösen az elején),  ízületi fájdalom az időjárás változásakor, ízületi duzzadás, különösen mozgatás után, az ízület rugalmasságának elvesztése, az ízület környékén csontos kinövések.

Bursitis

A bursitis egy adott bursa/tömlő gyulladását jelenti. Okai:

• Hosszabb ideje tartó kisebb traumák – microtraumák – hatására, vagy egy nagyobb sérülést követően is kialakulhat.

• Baktériumok szaporodnak el a bursában, és nagy mennyiségű folyadék is kialakul benne.

• Egyes krónikus megbetegedések – köszvény, rheumatoid arthritis – miatt.

  Tünetei: helyi érzékenység és duzzanat, mozgatásra heves fájdalom, bőrpír

Baker cysta

A Baker-cysta a térdhajlatban megjelenő, ízületi folyadékkal telt cysta. Kóros esetben a nagy viszkozitású ízületi folyadék felszaporodik, a térdízületben létrejövő nyomásfokozódás miatt az ízületi folyadék kiboltosulva cystát képez a térdhajlatban, mivel a térdhajlat irányába a legkisebb a térdízületet alkotó ízületi tok ellenállása. Ebből következik, hogy a cysta falát maga az ízületi tok képezi. Nem önálló betegség, hanem valamilyen térdízületi patológiás folyamat következménye. Okai: ízületi kopás (arthrosis), ízületi gyulladás (arthritis), a térdízületet alkotó porc sérülése. Tünetei: térdfájdalom, térdízület merevsége, kiboltosulás

Ficam

A térdkalács, ficam során kimozdul normál helyzetéből, mindig a térd külső oldala felé, majd a kóros helyzetben marad (ficam), vagy csak részben mozdul oldalra és visszatér a normál helyzetbe (félficam, subluxatio). Előfordulhat sérülés nélkül is, lazább szalagrendszer, vagy a térdkalács alatti ízület alakja, fejlődési variáció miatt. Tünetek: Hajlított térd mellett az ízület külső oldalán jól látható és tapintható a ficamodott helyzetű térdkalács, erős fájdalom, az ízület megduzzad, mozgás nehézség, a térdkalács belső oldalán nyomásérzékenység.

Szalagsérülés után mi a teendő, hogyan kezdjem újra az edzést?

Térdízületünk egy nagy terhelésnek, és nagy mozgásterjedelemnek kitett ízület. A nagy terhelhetősége miatt sérülékeny is. Leggyakoribb traumás sérülései a szalagsérülések. Amelyek általában a térdízület megcsavarodása, oldalra billenése által jön létre. Ilyen esetben megváltozik a térdízület stabilitása részben vagy teljesen. Gyakori sérülés focisták, küzdősportot űzők, téli sportot kedvelők körében. A szalag szakadáskor fájdalom, reccsenő hang tapasztalható, amelyet akár perceken belül kialakuló vérömleny, duzzanat követ. Ilyenkor a fájdalom fokozódik és mozgáskorlátozottság alakul ki. 
A szalag sérülés utáni rehabilitáció függ a szalag sérülés súlyosságától, illetve a korábbi edzettségi állapotunktól, regenerációs célunktól. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minimum 3-6 hónap a rehabilitáció, de a teljes sebgyógyulás, kötőszöveti regeneráció akár 1 évet is igénybe vehet.

• Ha műteni kellett a szalagszakadásunkat és rögzítőbe kényszerülünk (kb. 4 hét), akkor gyógytorna és fizio/fiziokoterápia követi majd a kezelési tervünket (több hónap).

• Ha konzervatív kezelés elegendő és csak ortézist kell viselnünk akkor hamarabb megkezdhetjük a mozgásterápiát.

Fontos, hogy minden ember regenerációja más ütemben halad, amelyet sok minden befolyásol (életkor, nem, táplálkozás, életvitel). A sérülés miatti instabilitást nem csak az ízületünknek, de agyunknak is el kell felednie és bátran kell terhelnünk azt, ha már készen áll rá az ízület. De mikor is van az a pillanat, amikor terhelhetjük? Egyrészt mozgásterapeutánk a rehabilitáció felépítésekor segít nekünk ezt meghatározni, másrészt a szervezetünk jelezni fog. Mi csak bíztatni akarunk, hogy ne ijedj meg a sérüléstől, rendbe fog jönni, de tenned kell érte! Kövesd mozgásterapeutád tanácsait és mozogj, hidd el, az mindig segít

Legjellemzőbb fájdalmas helyek és okai

A térdfájdalom helyei utalhatnak az adott problémára.

• Ha a térdkalács felett érzünk panaszt, akkor az valószínűleg izomeredetű, amikor is „tépi” a térdfeszítő izom felfelé a térdkalácsot, ezáltal egy hajlítási nehézséget okoz.

• Ha a térdkalács alatti kis dudor a sípcsonton fáj, akkor az úgyszintén kötőszöveti eredetű, ilyen esetben is a térdfeszítő izmok túlfeszessége okozza a csonthártya elemelkedését és a porcos felrakódást, gyulladás kialakulását az adott területen.

• A térdkalács alatt porcos eredetű a panasz, ilyenkor gyakran a térdkalács elmozgatása közben érezzük is a porcos felmaródást az ízfelszíneken.

• A térdhajlatban általában a bursa, cysta és ezek gyulladása okozza a panaszt.

De természetesen ezek a helyek meghatározásai nem elegendőek a pontos diagnózishoz, minden esetben fizikális és/vagy képalkotó eljárás szükséges a szakszerű diagnózis felállításában.

Mire figyeljünk oda, ha a mozgásban még nem zavaró tüneteket észlelünk?
Szervezetünk mindig okosabb nálunk, ha valamilyen terhelés, mozgás „nem esik jól” neki, vagy problémát okozhat, akkor jelez számunkra. Ez lehet egy több napig tartó izomláz, izomgörcs, ízületi recsegés is akár. Gyakran hallhatjuk azt, ha nem fáj, de recseg-ropog, akkor nincs probléma. Ezzel nem feltétlen érthetünk egyet, a recsegés ropogás is egy jel, amit a szervezet küld számunkra, hogy valami nem megfelelően működik. Ha azt tapasztaljuk, hogy térdízületünk „furcsa” hangokat ad ki, vagy néha mintha instabillá válna egy percre mindenképpen egyeztessünk egy mozgásterapeutával. Jobb esetben lehet csak egy izomegyensúly felborulás okozza a ropogást, amikor is a csontos képleteken a kötőszövet lecsúszik róluk, de rosszabb esetben már egy komolyabb ízületi degeneráció is állhat a háttérben. Ha bármilyen új tünet jelentkezik térdízületünknél terheléskor vagy akár a mindennapi feladatok során mindenképpen keressünk fel egy szakembert, aki segít nekünk a pontos diagnózis felállításában, illetve a lehetséges terápia kiválasztásában, ami majd megszünteti az adott panaszokat.

Hogyan edzünk lábra, ha fáj a térdünk?

Fáj a térdem, edzhetek? Halljuk gyakran ezt a kérdést. Ha szakszerű választ szeretnénk adni, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy ennyi alapján nem tudjuk eldönteni, hogy az edzés javíthat az adott állapotunkon vagy esetleg ronthat. Amivel biztos nem ronthatunk, ha normál mozgástartományon belül mozgatjuk, mobilizáljuk az adott ízületet, ezzel is biztosítjuk, hogy kötőszöveti letapadások esetleg kontraktúrák kialakulhassanak.

Az erősítés már nem ilyen könnyen megválaszolható. A porc elhalás esetén a megfelelően kivitelezett terhelések, súllyal való edzések javíthatnak a porcok élettanán és serkenthetik azok újra képződését, regenerációját. De sajnos a nem jó terhelés mellett végzett edzések ronthatnak is akár az adott állapotunkon. Ilyen esetben mindennél fontosabb a megfelelően felépített edzésterv. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy az adott mozgást jól végezzük-e, vagy, hogy jól választottunk súlyt az edzéshez, vagy megfelelő-e az intenzitásunk, akkor mindenképpen kérjük ki egy szakember véleményét, konzultáljunk egy személyi edzővel, mozgásterapeutával és az állapotunknak megfelelő edzéstervet állítsuk össze, amely segíti a céljaink elérését.

Kit keressek, ha szeretném kideríteni mi a baj?

Térdsérülés esetén fontos, hogy megfelelően diagnosztizáljuk. Ha panaszos a térdünk, például recseg ropog, keressünk fel egy ortopéd orvost vagy/és egy gyógytornászt, akik fizikális, funkcionális vizsgálattal leszűkíthetik a lehetséges okokat. Természetesen van olyan eset, amikor nem elegendő a fizikális vizsgálat és ilyenkor képalkotó eljárásokkal, például ultrahang, röntgen, mri, tudjuk pontosítani a problémát.

Pajk Melitta

Gyógytorna és sportrehabilitációs szakértő

„Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége. Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk.” (Arisztotelész)

» Kérdezz tőle!