D-vitamin

A D-vitamin a zsírban oldódó vitaminok egyike, másik neve a kalcitriol. A zsírokhoz hasonlóan felszívódása a bélben történik, majd vér útján jut a szervezet különböző részeibe.

Csontok és fogak

A D-vitamin igen jelentős szerepet tölt be a csontok és fogak egészséges fejlődésében, illetve  ezek szerkezetének fenntartásában, mivel szabályozza a kálcium és a foszfor anyagcseréjét. Elősegíti továbbá a gyomor-bél traktusból és a veséből a kálcium felvételét, illetve visszaszívódását, és fokozza a csontokban a csontképződést. A D-vitamin szükséges az egészséges izom-és idegrendszeri működéshez is.

A D-vitamin valójában nem is vitamin, hanem egy hormonszerű előanyag, mely vagy  napsugárzás hatására alakul ki a bőrben vagy a táplálékkal jut be a szervezetünkbe. Ez a vitamin tehát előanyagokból is képződhet a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát időnként ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. A vitamin előalakjaiból (D1-, D2-és D3) a szervezetünkben alakul át aktív molekulává, mely átalakításokat a máj és a vese végzik. A folyamat eredményeképpen jön létre az aktív, immáron hatást kifejteni képes D-vitamin.

Ergokalciferol, kolekalciferol

Létezik a D2-(ergokalciferol) és a D3-vitamin (kolekalciferol). Az állati eredetű élelmiszerekben megtalálható mindkettő, a D2-vitamin viszont főleg a növényekben fordul elő. D1-vitamint táplálék útján juttatunk a szervezetbe, napsugárzás hatására pedig D2-vitamin keletkezik a bőrben. A D3-vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, tehát jobban hasznosul.

A D-vitamin fő forrása a bőrt érő UV-B sugárzás

A napsugárzás hatására keletkező D2-vitamin mennyisége azonban idős korra egyre jobban csökken. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben. A szervezetbe kerülő nehézfémek (például ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.

Kevesen tudják, hogy a délutáni, kora reggeli, és a késő őszi, téli és kora tavaszi nap sugarainak a D-vitaminképző hatása kicsi.

A megfelelő D-vitamin előállításához szükséges és elégséges-az UV-B sugárzás erősségétől függően naponta 10-30 perc nyári, nappali (10 és 16 óra között) arcot, fedetlen karokat, lábakat érő közvetlen napsugárzás. Ez nem növeli a bőrrákok kockázatát. Ennél hosszabb idejű, védelem nélküli, leégéshez vezető napozás azonban nem javasolt sem a bőrrák fokozott kockázata miatt, illetve azért sem, mert a D-vitamin termelés sem fokozódik jelentősen az egyszeri nagyobb napfény hatására.

Nyári napozás során óriási mennyiségű D-hormon képződhet a bőrben, azonban túl sok napsugárzás esetén inaktív anyagok képződnek, azaz nem alakul ki az aktív D-vitamin, így védve a szervezetet a túlzott mennyiségű D-hormon kialakulásától. Ezen kívül a bőr barnulása is gátolja a D-vitamin további képződését.

Szolárium és fényvédő krém

A szolárium nem alkalmas a D-vitamin szintézisére, mivel főleg UV-A sugarakat tartalmaz. A fényvédő krémek használata, illetve árnyékolás mellett minimális mennyiségű D-vitamin alakul ki a bőrben.

A mesterséges D-vitamin készítmények a D3, tehát a jobban hasznosuló formát tartalmazzák. A táplálékkal bejutott D2-és D3-vitamin hatástalan hormonszerű előanyagok, melyek a májban egy kevésbé hatékony, a vesében pedig a hatékony, aktív D-vitaminná (kalcitriol) alakulnak.

A D-vitamin tehát részt vesz a csontképződés folyamatában, a csontritkulás megelőzésében, a csontok egészséges fejlődésében, törések utáni gyógyulásban. Elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, illetve azok beépülését a csontokba.

Ám nemcsak a csont- és izomrendszerre van hatással, hanem valamennyi szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükséges a D-hormon hatása, alacsony szintje számos betegség kockázatát növelheti.

D-vitamin hiány

D-vitamin-hiány gyanúja esetén D-vitamin szint mérést végeznek. D-vitamin hiányában esik a vér kálciumszintje, ami fokozott mellékpajzsmirigy működéshez és a csontok elmésztelenedéséhez vezet. D-vitamin elégtelenségben a szervezet több kálciumot veszít, mint amennyit felvesz, ezért alakul ki az úgynevezett “negatív kálcium-mérleg”. A csontok ásványianyag–tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elveszítik rugalmasságukat, merevségüket is, emiatt könnyen törnek és gyógyulásuk sokkal nehézkesebb. Tartós D-vitaminhiány esetén gyermekkorban angolkór alakulhat ki, felnőttnél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel.

A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a manapság oly alattomosan terjedő csontritkulás kialakulásában is.

A D-vitamin szintje az alábbi esetekben lehet túl alacsony:

  • ha a testet túl kevés napsütés éri, ami elsősorban időseknél, gondozó otthonokban lakóknál, vagy zárt ruházatot viselő embereknél jelenthet gondot
  • ha a szervezet D-vitamin igénye megnő (gyerekek, várandósság és szoptatás ideje alatt)
  • egyoldalú, szegényes étkezés esetén
  • ha a bélrendszerből a D-vitamin felszívódása akadályozott
  • bizonyos gyógyszerek szedése mellett
  • nefrotikus szindrómában szenvedő betegeknél
  • ha a vese túl sok D-vitamint választ ki.

A túl magas D3-vitamin-szintet okozhtaják a következők:

  • tuberkulózis
  • szarkoidózis (Boeck-betegség)
  • a pajzsmirigy alulműködése
  • a mellékpajzsmirigy túlműködése
  • az angolkór 2-es típusa
  • mesterséges D-vitaminhozzáférés
  • valamint előfordulhat vesetranszplantációt követően is.

A D-vitamin hatása az immunrendszerre

Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a D-vitaminnak/hormonnak szerepe van az immunrendszer szabályozó folyamataiban. Gátolja az immunrendszer kóros működését és serkenti a fertőzésekkel szembeni védekező mechanizmusokat.

Hiánya vagy alacsony szintje kedvezőtlenül hat az immunrendszerre. A D-vitamin hiánya lehet egyik oka olyan autoimmun betegségek kialakulásának, mint a reumás ízületi gyulladás, a sclerosis multiplex vagy a cukorbetegség.

Sclerosis multiplex fellángolásai kora tavasszal sűrűbben fordulnak elő nemcsak a gyakoribb fertőzések, hanem a D-vitamin évszaki ingadozás miatt is.

A reumás ízületi betegség esetében a D-vitamin bevitelével mérsékelhetők a tünetek. Ezen betegségek megelőzésében és kezelésében a D-hormon jótékony hatású lehet.

Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását gyermekeknél a rendszeres, nagy adagú D-vitamin pótlása jelentős mértékben csökkentheti.

Felnőtteknél a 2-es típusú cukorbetegség és a túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza a D-vitamin hiány. 2-es típusú cukorbetegségben a D-vitamin pótlás javítja az inzulintermelő béta sejtek funkcióját. Túlsúly esetén alacsonyabb a D-vitamin szint, a pótlás a zsírszövet mennyiségét ugyan nem csökkenti, azonban a szív-és érrendszerre jótékony hatású.

Felső légúti fertőző betegségek, az influenza és a tbc hátterében is szerepe lehet a D-vitamin hiányának.

A D-vitamin további segítő lehet a tulsúly esetén is, mivel a fogyókúra során növeli a leadott kilók számát, cukorbetegeknél bizonyítottan csökkenti a szív-és érrendszeri szövődmények kockázatát, sőt: a depresszió ellen is bizonyos szinten védelmet biztosít.

A D-vitamin rákellenes hatású, a rákos megbetegedések megelőzésében jótékony hatású lehet, bár ennek pontos mechanizmusa még nem teljesen tisztázott. Egyes feltételezések szerint a

D-vitaminnak a sejtek közti kommunikációban van szerepe. Hiányában viszont ez a kommunikáció sérül, ami egy idő múlva a sejtek szabályozatlanná váló osztódásához, daganatos elburjánzásához vezet.

Az emlő- és a vastagbélrákok kialakulásában és súlyosbodásában bizonyítottan kockázati tényezőként szerepel a D-vitamin hiány. E betegségek esetén az alkalmazott D-vitamin pótlása fokozza a rákellenes kezelés hatékonyságát. A D-vitamin rákmegelőző hatása egyre nyilvánvalóbb!

A máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin hiányának kockázatát, mivel az aktív D-vitamin kialakulásához ép májfunkciókra van szükség.

Nők és D-vitamin

A nők szervezetében minden életkorban fontos szerepe van a D-hormonnak. Terhességben nagyon gyakori a D-vitamin-hiány. A meddőség hátterében D-vitamin-hiány is állhat. A változó kort követően nemcsak a csontritkulás megelőzésében, hanem a fokozott emlőrák kockázat miatt is fontos a megfelelő D-vitamin szint biztosítása.

A D-vitamin és a szív és érrendszeri betegségek

A magas vérnyomás, a szívelégtelenség vagy az érelmeszesedés – mint szív és érrendszeri betegségek - kialakulásában is szerepet játszik az alacsony D-vitamin szint.

A D-vitamin pótlása csökkenti a vérnyomást magas vérnyomás esetén.

Az érelmeszesedés kockázatát a D-vitamin hiányán túl a túlzottan nagymértékű bevitele is fokozza. A betegség kialakulását és előrehaladását a D-vitamin hiánya egyrészt a vérnyomás emelésén keresztül, másrészt pedig az érfalak gyulladását okozva fokozza. Az érelmeszesedés a szervezet minden egyes érszakaszát érinti, beleértve a szív koszorús ereit is. A szív koszorús ereinek meszesedése a szív oxigénhiányos állapotaihoz, legsúlyosabb esetben szívizominfarktus kialakulásához, illetve halálhoz is vezethet.

Szívelégtelenségben a D-vitamin-hiány közvetlenül hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához és a már kialakult betegség súlyosbodásához is. D3-vitamin-pótlása megállíthatja, illetve vissza is fordíthatja a folyamatot.

D-vitamin túladagolás

A zsíroldékony vitaminok (ide tartoznak az A-, D-, E- és K-vitaminok) nehezebben ürülnek ki a szervezetből, emiatt túlzott bevitelük elvileg túladagolásos tüneteket okozhatnak. Mivel a D-vitamin ebbe a csoportba tartozik, így túladagolása esetén mérgezési tünetek jelentkezhetnek, úgymint hányinger, hányás, hasmenés, fogyás, étvágytalanság, gyengeség, idegesség, fokozott vizeletkiválasztás, szomjúság, bőrviszketés. Károsodhat a vesék működése is, vesekő képződhet, a lágy szövetek elmeszesednek.

A D-vitamin túladagolása azonban rendkívül ritka, a szervezet különböző, bonyolult védőmechanizmusainak köszönhetően. Ilyen védőmechanizmusok működnek a bőrben, a májban és a vesében.

Ajánlott napi mennyiség

Napi szükséglet felnőttek számára körülbelül 5-15 mcg/nap, terápiás célokra pedig 10-25 mcg naponta.

D-vitamin források

Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás (a sárgájában van a D-vitamin), a tej és tejtermékek (főleg a sajtok), margarinok, tengeri halak (lazac, hering) és egyes rákfélék, alkalmanként marha (borjú) máj,  illetve magasabb D-vitamin tartalmú zöldségek és gombák. A táplálékkal azonban minimális mennyiséget tudunk csak bevinni, legfőbb forrás a napfény.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

LEGOLVASOTTABB CIKKEINK

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK

Multivitamin for Women - 60 tabletta

Multivitamin for Women - 60 tabletta

MULTIVITAMIN, ÁSVÁNYI ANYAG ÉS ANTIOXIDÁNS KOMPLEX HÖLGYEK SZÁMÁRA.
Multivitamin for Men - 60 tabletta

Multivitamin for Men - 60 tabletta

MULTIVITAMIN, ÁSVÁNYI ANYAG ÉS ANTIOXIDÁNS KOMPLEX, HOZZÁADOTT AMINOSAVAKKAL FÉRFIAK SZÁMÁRA.
Vitabolic - 30 tabletta

Vitabolic - 30 tabletta

MULTIVITAMIN ÉS ÁSVÁNYI ANYAG KOMPLEX, MAGAS B-VITAMIN TARTALOMMAL, SPORTOLÓK SZÁMÁRA.
One-A-Day - 100 tabletta

One-A-Day - 100 tabletta

MULTIVITAMIN ÉS ÁSVÁNYI ANYAG TABLETTA.
Vitamin Complex - 60 tabletta

Vitamin Complex - 60 tabletta

ÁLTALÁNOS VITAMIN ÉS ÁSVÁNYI ANYAG TABLETTA.
Vitamin D3 - 60 tabletta

Vitamin D3 - 60 tabletta

D3-VITAMINT TARTALMAZÓ SPECIÁLIS GYÓGYÁSZATI CÉLRA SZÁNT TABLETTA.
Daily Pack - 30 pak

Daily Pack - 30 pak

CSOMAGONKÉNT 7 FÉLE HATÓANYAG KOMPLEXET TARTALMAZÓ, TELJESKÖRŰ MULTIVITAMIN KÉSZÍTMÉNY ESSZENCIÁLIS ZSÍRSAVAKKAL.