Nem akarsz lemaradni cikkeinkről? Iratkozz fel hírlevelünkre
FELIRATKOZOM
A feliratkozom gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot

Futóverseny élmények

2014-05-19 12:34:00

/sites/testbiotechusashop/documents/blog/_extra/85/o_Fotolia_1089711_M_20140519154448.jpgHétvégén lefutottam a Coca Cola Testébresztő Női Futógála 10 km-es távját... Imádtam:) Bár nem ment minden zökkenőmentesen, de sokat tanultam belőle:)

A versenyfelkészülés utáni giganagy hullámvölgyből éppen kilábalásban voltam, amikor végre újra tudtam normálisan futni és körbefutottam a Margitszigetet és ez annyira jól esett, hogy beneveztem a legközelebbi futóversenyre...

Nem is hittem volna, hogy ekkora buli egy futóversenyen résztvenni

A fantasztikus 1445. helyezést értem el, ami eséllyel akkor fog javulni, ha ennél kevesebb induló lesz, de igazából nem is célom rekordokat futni. Főleg ha azt nézzük, hogy ha én futok elöl tegnap, tuti hogy még most is ott kavargunk, mert nem találom meg a utat:D De elmesélem, milyen élményekkel gazdagodtam :)

Kivételesen kikapcsoltam az ébresztőt, hogy tovább aludjak a szokásos reggeli 5 órás kelésnél, hogy legyen minden kényelmes és legyek minél kipihentebb. Nos, ennek eredményeképpen 5:15-kor keltem, mert a most ideiglenesen befogadott mentett cicáim nem tudták, hogy kikapcsoltam az ébresztőt és az ő pocakjuk ugyanúgy 5-kor kordult meg...

Már reggel éreztem, hogy nagyon izgulok és ideges vagyok. Mindenkit a fenébe kívántam és mindenki zavart. Mondtam én már mindent magamban, hogy "ne hülyéskedj már, fél lábon is ki kell bírni", de pontosan tudom magamról, mennyire izgulós vagyok. Képtelenség lenyugtatni... De azért próbálkoztam:)

A délelőtt nagyjából azzal telt, hogy kétpercenként megállapítottam, hogy nem vagyok normális és miért kell ez nekem?

Előző vasárnap és csütörtökön futottam 10-10 km-t, de sajnos a rossz idő miatt csak gépen, így fogalmam sem volt, hogy betonon milyen lesz majd, mennyivel lesz fárasztóbb és nem ér-e be a záróbusz, amitől eret vágnék. Mindezek mellett még órákig kerestem a pulzusmérő övemet, a kedvenc futófelsőmet pedig sikerült 90 fokon kimosni, úgyhogy annak búcsút inthettem... Tehát ismét módosul a képlet. Mennyire hülye az ember, hogy amikor hétköznap csak elmegy futni, nem görcsöl ennyit, de egy futóversenyre aztán extra energiákat kell áldozni. A kedvenc ruha, kedvenc cipő, kedvenc zenék... Tehát a ruha már módosításra került, összepakoltam mindent, zenét, zsepit, kocsikulcs, pénztárca, rajtszám stb. Már azon is órákat görcsöltem, hogy mikor kéne odaérnem, hogy még időben megtaláljak mindent, mert a Városligetet nem igazán ismerem, fogalmam sincs, mi hol van, le kell adnom a csomagomat is a csomagmegőrzőben, még futás előtt wc, de persze időben kéne enni és inni is, hogy minden tökéletes legyen. És megint csak ezek a lehetetlen elvárások. Komolyan olyan idegbeteg voltam, mintha másfél óra múlva már nem lettem volna megint otthon, hanem mondjuk egy hétre mentem volna el.

Induláskor még nyolcvanfele variáltam ruhámat. Egész nap bizonytalan volt az idő és otthon a lakásban fáztam. Hol esett, hol nem, de borús volt. Azt tudtam, hogy halásznaci lesz, de hogy felülre rövid vagy hosszú legyen, azt nem. Amit kaptunk pólót, az alá nem tudok hosszú ujjút venni, de nem is szeretem az ilyen passzentos pólókat. inkább legyen hálóing:) Indulás előtt kinéztem az ablakon és véglegesedett, hogy hosszú ujjú lesz és rá a kedvenc Brutal Challenge pólóm. A rajtszámot nem mertem felrakni rá, majd inkább a helyszínen, hátha közben meggondolom magam.

Közben folyamatosan online voltam és nyavalyogtam mindenkinek, de kaptam is a rengeteg szuper tanácsot, hogy hogyan érdemes, meg miben fussak stb.

Induláskor természetesen az asztalon hagytam a rajtszámot mert nem lehetett összehajtani így nem raktam a táskába. Úgyhogy azért vissza kellett menni, majd ezt eljátszottam még egyszer, miután leparkoltam a helyszín közelében:) Az autóban kajáltam rajt előtt pontosan 1 órával és a rajtig megittam 3 dl vizet, amúgy egész délelőtt benyomta egy másfél literes üvegnyit, hogy tuti elég hidratált legyek... Mit görcsöltem ennyit ezen, el sem hiszem...  A WC-re sorbanállás közben összefutottam két kolleginával, akikkel kibeszéltük az élet nagy dolgait és közben azon izgultunk, hogy odaérjünk a rajthoz, mert már negyed órája álltunk sorba:) Odaértünk.

Rajt

Rengetegen voltunk és fogalmam sem volt,hogy mi történik, csak mentem a tömeggel. Ellőték a rajtot, utána még vagy két perc volt, mire egyáltalán a rajtvonalhoz értem... A világ 8. csodájaként a pulzusmérőm működött, 120-130-as pulzussal vágtam neki az egésznek. Mellesleg mondom, hogy egyébként 90 körül szokott lenni, amikor felállok a futópadra. Egy egész kicsit izgultam csak... :)

Az első 100 méteren a tömeg fele megelőzött, de nem voltam rá felkészülve, hogy néha birkóznom is kell, hogy pályán maradjak. Nagyjából az első kilóméter ment ilyen amerkai foci stílusban, utána elfáradtak a harcosok és mindenki figyelt a futására. A tempót sikerült kiválóan tartanom, ahogy szerettem volna a nagy tökéletességre törekvő álmaimban. Az mp3-on valami csoda folytán egymás után jött vagy 5 szerelmes ballada, de nem akartam átnyomni a következőre, mert éreztem, hogy jól hat az idegességemre. Lenyugtatott. 10 percnél már zavart, hogy nem láttam még kilóméter jelzést, de szerencsére csak nem vettem észre. A második kilóméterjezést már megláttam és nagyjából a futópadon megszokott 8-9 km/h-s tempót számolgattam ki, és nagy örömömre még nem ért utol a záróbusz. Szuper zenekarok és szurkolók őrjöngtek az útvonal mentén, ami elképesztő módon el tudta terelni a figyelmet, annyira jól éreztem magamat, hogy ettől még én is megijedtem...:D

Jött az első vizes pont, ahol lehetett inni.

Itt meg kellett állapítanom, hogy futás közben nem tudok pohárból inni. A felét magamra öntöttem, a másik felét meg magam mellé... Aztán azt hittem, hogy a fejemről csöpög a szemembe a víz, mert ezek szerint érthetetlen módon a fejemre is öntöttem, de kiderült, hogy eleredt az eső. Ettől is nagyon féltem, hogy milyen esőben futni, de annyira jól esett, kellemes volt, ha végig esett volna, az sem zavart volna.

Nagyjából 5 km-nél kezdtem el unni a banánt, akkor jártunk az Andrássy-n és ott nagyon uncsi volt. Amikor visszaértünk a Városligetbe, onnantól megint nagyon élveztem az egészet. Folyamatosan néztem a pulzust, nagyjából 169 körül volt, néha lejjebb, néha feljebb ment, de 170 fölé nem nagyon engedtem, bár utólag visszagondolva lehet nem is kéne mérni a pulzust mert visszafog... Az utolsó kilómétert picit erősebben futottam. Szerettem volna az utolsó 200 m-t sprintleni, de fogalmam sem volt hol a cél, amikor megláttam, akkor már maximum 50méterre voltam, de nem baj, megnyomtam a legvégét. Épp a kedvenc sprintelős zeném jött az mp3-ból, el sem hittem :)

Befutottam, 65 perc 15 másodperccel, ami egy elég ratyi idő, de nem is ez a fő sportom:)

Megcsináltam és én erre tök büszke vagyok. 167-es átlagpulzussal és 911 elégetett kalóriával végeztem. Aki követi az edzésnaplómat, az láthatta, hogy 71 perc volt eddig a legjobb, de az is gépen, ahol csak beállok egy sebességre és végigfutom, nagyjából 150-es pulzusig szoktam engedni. Örültem nagyon az időnek és annak is, hogy minden befutó kapott egy érmet és egy nagyon szuper csomagot, banánnal, üdcsivel, zsepivel (ami extra jól jött:)) csokikkal, müzlikkel. Egyáltalán nem éreztem, hogy elfáradtam volna. Nagyon jóleső érzés volt beérni.

Futás után jöhett a jól megérdemelt masszázs

Az egész versenynek úgy készültem neki, mintha maratonra mennék és biztos voltam benne, hogy bele fogok pusztulni... így aztán jó előre megbeszéltem Mátéval, a masszőrömmel, aki a hátamat is szuperjól rendbeszedte, hogy futás után számítok rá. Féltem,hogy olyan izomlázam lesz, hogy szerdáig, a lábnapig nem heverem ki. De Máténak hála semmi izomlázam nem lett másnapra:) Ajánlom őt mindenkinek:)

Megint kezdek beleszerelmesedni a futásba és ha a térdem is úgy akarja, akkor rendszeresítem a hasonló hosszabb távokat:)

/sites/testbiotechusashop/documents/blog/_extra/85/o_FB_cover_ThermoDrine_20140519154507.jpg

Dóri

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

KÉRDEZD DÓRÁT

MEGVÁLASZOLT KÉRDÉSEK

SZAKÉRTŐINK

FACEBOOK