Ugrás a tartalomhoz
Életmód

A magas vérnyomásról

/sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1478/o_FB_cover_IsoWhey_20140311105236.jpg

A betegséget csendes gyilkosnak is nevezik, mivel nincsenek tünetei, mégis súlyos betegségekhez vezethet. Az életmód megváltoztatása és a természetes táplálékkiegészítők segíthetik a magas vérnyomás elleni gyógyszerek hatását.

De vajon mi okozza és hogyan tehetünk ellene? Ahhoz, hogy átlássuk a teendőket, kezdjük a legelején: mi is az a vérnyomás?

A vérnyomásról általában/sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1478/o_Nursing-Care-Plan-for-Hypertension_20130704124721.jpg

A vérnyomás az erekben áramló vér erek falára gyakorolt hatása. A magas vérnyomás, vagy másnéven hipertónia egy elterjedt krónikus kóros állapot, melynek során emelkedik a vérnyomás az artériákban. Ehhez az emelkedéshez, a vér erekben történő keringtetéséhez a szívnek a szokásosnál többet kell dolgoznia.

A vérnyomás megállapítása két méréssel, a szisztoléssel és a diasztoléssel történik, amely attól függ, hogy a szívizom éppen összehúzódik (szisztolés) vagy éppen ellazul (diasztolés) a szívverések között. A vérnyomás maximumát nevezik szisztolés vérnyomásnak, ez a szív összehúzódása által keltett maximális vérnyomás. A minimális vérnyomás a diasztolés vérnyomás, amely a szív összehúzódásának szünetében, a verőerek belsejében uralkodó nyomásnak felel meg.

A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm), vagyis annak a higanyoszlopnak a milliméterben kifejezett magassága, amelynek egyenlő a nyomása a vérnek az érfalra gyakorolt nyomásával.

Hagyományosan először a szisztolés értéket, majd a diasztolés értéket írjuk le, például 120/80 Hgmm, azaz 120 per 80 higanymilliméter.

A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100–140 Hgmm szisztolés és 60–90 Hgmm diasztolés tartományon belül van. A magas vérnyomás jellemzője, hogy az artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, illetve a 90 Hgmm diasztolés értéket.

Vérnyomás értékek

A szervezet normális reakciója, hogy fizikai vagy pszichés terhelésre növekszik a vérnyomás, majd a stressz elmúltával gyorsan visszatér a normális szintre. Ha a vérnyomás nem normalizálódik, hanem kórosan nagy marad, akkor van szó magas vérnyomásról.

Az Egészségügyi Világszervezet (röviden WHO) szakértő csoportja határozta meg először a normális vérnyomás felső határát 140/90 Hgmm értékben. A 140/90 Hgmm feletti nyugalmi vérnyomás minden életkorban kóros, az ezen érték alatti értékeket általában normálisnak fogadjuk el, azonban bizonyos betegségekben már ennél kisebb vérnyomás is kórosan magas lehet, amely kezelést igényel.

Bizonyos nemzetközi megállapodások alapján akkor beszélünk magas vérnyomásról, amikor nyugalmi állapotban, legalább egy-egy hetes időközzel, három különböző időpontban mért vérnyomásértékek átlaga magasabb,mint 130/85 Hgmm.

179Az orvosok azonban még ennél is alacsonyabb vérnyomás elérését és megtartását ajánlják a szív-és érszövődmények minél eredményesebb mérséklése érdekében, ha a magas vérnyomás mellett más kockázati tényezők is fennállnak.

A magas vérnyomás tünetei

Sajnos a magas vérnyomás tünetei nem elég jellegzetesek, így sok esetben nem is figyelünk rá, így a betegség általában csak a rendszeres szűrővizsgálatokon derül ki.

Az esetek nagy részében nem is a vérnyomás magas értéke, hanem a magas érték miatt bekövetkezett szervi károsodás okoz tüneteket.

Kezdeti tünetei lehetnek: tarkótáji fejfájás, orrvérzés, a koncentráció csökkenése, mellkasi bizonytalan nyomó fájdalom, ingerlékenység, alvászavar, fáradtságérzés.

Későbbi tünetként jelentkezhet heves mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, fejfájás, a kisebb erekben igen magas vérnyomásértékek.

A magas vérnyomás kialakulásának okai

Az utóbbi évtizedek több százezer embert vizsgáló kutatásai is egyértelműen azt igazolják, hogy minél magasabb valakinek akár a diasztolés, akár a szisztolés vérnyomása, annál jobban csökken az érintett személy várható élettartama.

A magas vérnyomás kialakulásának okai sokszor ismeretlenek, ugyanakkor vannak olyan tényezők is, melyek nagyban hozzájárulnak a magas értékek tartós fennállásához. Igy például az öröklött, családi hajlam, a túlsúly, mozgásszegény életmód, stressz, túlzott sófogyasztás.

A hipertónia besorolása szerint beszélhetünk elsődleges (esszenciális) hipertóniáról, illetve létezik másodlagos hipertónia. Az esetek mintegy 80–85%-a az elsődleges hipertónia kategóriába esik, ilyenkor a vérnyomás-emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem sikerül kimutatni. Bizonyos örökletes tényezőkön kívül hozzájárulhat a kialakulásához a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor és a fogamzásgátlók használata is. A helytelen táplálkozás sokféleképpen járulhat hozzá a magas vérnyomáshoz, az alkohol pedig nagy mennyiségben-a megnövekedett folyadékbevitel miatt-fokozza a vérnyomást. A feketekávé kis mennyiségben (napi 1-2 csészéig) általában nem befolyásolja a vérnyomás értékét, de persze ez is alkati kérdés.

Az esetek fennmaradó 15–20%-a másodlagos hipertónia kategóriába sorolandó, melyet  egyéb, a vesét, a szívet, az artériákat vagy az endokrin rendszert érintő állapotok okozzák.

188A magas vérnyomás kialakulásában tehát több tényező is szerepet játszik. Így befolyásolja az életkor, a nem, az elhízás, az öröklés, az iskolai végzettség, valamint a földrajzi és a szociális helyzet.

  • Életkorbeli változások: fontos tudni, hogy a vérnyomás értéke az életkorral változik. A megszületést követően és a pubertás során jelentősen emelkedik a vérnyomás, majd hosszú ideig állandó marad, a harmadik-negyedik évtizedtől, egyénenként változó mértékben, de ismét emelkedni kezd.
  • Nemek: a vérnyomás–emelkedés a nemek között is változó. Fiatalon a férfiaknak, ötven éves koruktól pedig többnyire a nőknek magasabb a vérnyomásuk.

A só- és vízvisszatartás mellett a magas vérnyomás kialakulásában fontos szerepet játszik az is, hogy a vércukor-emelkedés miatt az érfalban termelődő értágító hormonok hatékonysága lecsökken.

Már a múlt század végén is figyelmeztettek orvosok arra, hogy a kórosan magas inzulinszint hatására fokozódik a vesében a nátrium és a folyadék visszatartása, mivel a túlzottan magas inzulinszint kóros irányban befolyásolja a sejtfalban elhelyezkedő ionpumpák működését. Ez magas vérnyomás kialakulásához vezet.

További megfigyelések arra mutattak rá, hogy a dohányzás nemcsak a nikotin közvetlen érösszehúzó tulajdonsága, hanem a szöveti inzulinrezisztenciát és a szabadgyök-képzést fokozó hatása miatt is jelentős szerepet játszik a vérnyomás emelkedéstében. További kutatások alapján pedig az is kiderült, hogy az inzulin kórosan emelkedett vérszintje fontos szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában.

A szövetek inzulin iránti érzékenységének csökkenésekor, vagyis az inzulinrezisztencia kialakulásakor az inzulin vérszintjének kompenzáló emelkedése csökkenti a vesében egyrészt a konyhasó, másrészt a folyadék kiválasztását, harmadrészt pedig tartósan fokozza a központi idegrendszer szimpatikus központjainak működését. A konyhasóban lévő nátrium azáltal emeli meg a vérnyomást, hogy növeli a mellékvesevelő hormonok okozta érösszehúzódást.

A folyadék-visszatartás vérnyomásemelő hatása viszont abban rejlik, hogy növeli a keringő vértérfogatot. A szimpatikus idegrendszeri központok tartós túlműködése pedig tovább fokozza a szöveti inzulinrezisztenciát, ami ördögi kör kialakulásához és ezáltal a vérnyomás tartós emelkedéséhez vezet.

352Tovább növeli a szöveti inzulinrezisztencia kialakulását a zsigeri elhízás, vagyis hétköznapi megnevezéssel a pocakosodás. Napjaink felismerése, hogy a zsigeri zsírsejtek olyan anyagokat választanak ki, amelyek – az étkezés utáni átmeneti vagy a tartós vércukoremelkedéshez hasonlóan – fenntarthatják, sőt, fokozhatják a klinikai tünetekkel nem járó, enyhe érfali gyulladásokat, amelyek eredeti célja az érfal véráramlás okozta hámsérüléseinek gyors helyreállítása lenne. Ezeknek az enyhe érfalgyulladásoknak a tartós fennmaradása vezet az érelmeszesedés kialakulásához.

A magas vérnyomás kialakulásában fontos szerepet játszik a vesehormonok fokozott működése, valamint a kalcium anyagcserezavara is, mivel ez fokozza az ér simaizomzat összehúzódási készségét és a véralvadást.

A magas vérnyomás következményei

Magas vérnyomás esetén, mivel a szív folyamatosan túlteljesít, sokkal gyorsabban és erősebben ver, mint kellene. Az állandó erőlködéstől a szív fala megvastagszik, mely akadályozza a megnövekedett munka ellátásában, melynek hatására szívelégtelenség léphet fel.

Ha az erek falát a benne áramló vér tartósan a normálisnál nagyobb nyomással terheli, akkor az erek fala idővel károsodik. Ez megelőzhető, amennyiben a hipertóniás beteg megfelelő kezelést kap, mely révén normalizálják a vérnyomást, illetve a már kialakult elváltozások bizonyos mértékig vissza is fejlődhetnek.

Ugyanakkor, ha nem részesül kezelésben a páciens, akkor a hipertónia előbb vagy utóbb a szervezet összes verőerét károsíthatja. A magas vérnyomás miatt kialakult érkárosodások egyik legfontosabb következménye az érelmeszesedés felgyorsulása. Ez az agy ereiben érelzáródáshoz vezethet, illetve a nagy nyomás miatt a merevebb erek könnyebben megrepedhetnek, és ekkor agyvérzés alakul ki. A szív koszorús ereinek károsodása pedig szívinfarktushoz, a szem ereinek károsodása látásromláshoz, esetleg vaksághoz, a vese ereinek károsodása vesebetegséghez vezethet.

A magas vérnyomás megelőzése és kezelése

A hipertónia kialakulásának megelőzése tehát rendkívül fontos. A magasvérnyomás, mint betegség, általában nem gyógyítható, de étrendi és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt lehet tartani, így elkerülhetők az esetleges szövődmények kialakulása. Az életmódbeli változtatások a gyógyszeres kezelés mellett is szükségesek!

A magas vérnyomás elkerüléséhez és kezeléséhez, illetve a szénhidrátanyagcsere normalizálásához az alábbi megoldások javasoltak:

  • az ideális testsúly elérése, tehát bizonyos mértékű fogyás
  • sóban szegény étrend betartása (napi 4 grammnál kevesebb só bevitele, ami kb 2-3 teáskanálnyi konyhasónak felel meg)
  • kerülni kell a telített zsírokat, s előnyben részesíteni a vitaminokban, kalciumban és magnéziumban gazdag ételeket
  • beiktatni az omega-3 zsírsavakat tartalmazó tengeri halak fogyasztását
  • rendszeres testmozgás
  • a pszichés stressz minimalizálása
  • megfelelő mennyiségű pihenés és alvás
  • a túlzott alkoholfogyasztás csökkentése
  • a dohányzás abbahagyása.

Bár a diéta és a testmozgás a legjobb módszer a vérnyomás csökkentéséhez, egyes ásványi anyagok, vitaminok és táplálékkiegészítők is sokat segítenek. Ilyenek például a kalcium, E-vitamin, alfa-linolénsav, tőkehalmáj-olaj, Q10-koenzim, omega-3 zsírsavak.

A civilizált országok lakosságnak mintegy 20 százaléka, a 70 életév feletti lakosságnak pedig mintegy fele szenved magas vérnyomásban. Ezért fontos a vérnyomás időszakos kontrollja az egészségesnek vélt lakosságban is. A vérnyomás időszakos ellenőrzése történhet orvos által, de mi magunk is elvégezhetjük otthon.

Szabó Noémi

WBPF Világbajnok testépítő

személyi edző