Hajnali hősök
Dolgos mindennapok kontra téli sötétség
Ebéd után sokszor érzem, hogy visszagörnyedni a gép elé; nem segíti az emésztést, a tápanyagok beépülését, rám tör a kajakóma. Ezért számomra a legideálisabb az lenne, ha nap közben, a munkát megszakítva, elugorhatnék mozogni egyet, majd agyilag feltöltődve, testileg lefáradva ülhetnék vissza az íróasztalhoz (ezért szeretem a hétvégéket). De sajnos ezt nem tudom megtenni (szerintem közületek sincsenek túl sokan abban a helyzetben, hogy csakúgy kötetlenül elmászkálhassanak edzeni), ezért marad a munkaidőn kívüli időzóna.
Normál esetben – főleg tavasszal, nyáron- alig várom a délután négy órát (igen, ilyen korán végzek, de azt is tudom, hogy sokatok minimum ötig-hatig bent rostokol), hogy felpattanjak és odategyem magam a teremben is. De nem ma. Nem akkor, amikor kint hideg van, a reggeli-déli lendület fogyóban, ahogy megy le a nap, a sötétben pedig mindenhez lenne kedvem, csak épp kikészíteni magam egy durva tréninggel – na ahhoz nem! Jönnek hát a kifogások, szépen sorjában:
- fél négy körül még bekapok valamit, tehát tuti nem tudok egy óra múlva mozogni;
- inkább pihenek, mert azt is kell (ilyenkor az sem zavar, hogy nem mára volt a pihi nap betervezve);
- hívtak a barátok forralt borozni (úgy volt, hogy edzés után csatlakozom, de inkább helyette);
- tegnap letöltöttem egy tök jó filmet, meg kellene nézni (valami fincsi rágcsa mellett);
- sőt, még inkább bent maradok túlórázni is (annyi teendőm van, ami persze tuti megvárna holnap is); csak, hogy megmagyarázzam, miért NEM edzek ma.
Tudatosság és akaraterő
Hetekig ment ez így nálam is, és azt vettem észre, hogy a mozgás hiánya miatt rosszabb az emésztésem, fáradékonyabb vagyok, nem érzem olyan „feszesnek” magam, össze-vissza kajálok, nem olyan pihentető az éjszakai alvás – nem is fáradok ki annyira, hogy csakúgy bezuhanjak az ágyba… Szóval elhatároztam, hogy ezen változtatok! Egyik nap hajnalban keltem.
Azt mondtam magamnak, ha törik, ha szakad, én most lemegyek a terembe és ott kezdek. Csak az ágyból kikelni volt nehéz, utána összekaptam magam és az újdonság miatt (kitörtem az évek óta berögződött szokásaim világából; ugyanabban az időpontban, ugyanoda jártam és véges variációjú gyakorlatokat végeztem), egyfajta adrenalin/izgalom töltött el. Persze nagyban motivált a gondolat, hogy tudtam, hogy utána milyen büszke leszek magamra és hogy visszakapom azt az izomérzetet, amire az elmúlt időkben vágytam.
És így is lett! Ahogy beértem a munkahelyemre, kipirult arccal, élettel telve, felpörögve, a sok kómás arc között, tudtam, hogy ezt meg kell ismételnem! Próbáld ki Te is:
- Tervezd be a hajnali edzést – heti egy-kétszer; feküdj időben, készítsd össze a cuccod még este, hangolódj rá mentálisan is.
- Gondolj arra, hogy utána előtted az egész nap, „letudtad” a mozgást, így már tuti nem beszéled le magad róla (még a karácsonyi ajándékok beszerzésére is jut időd).
- Koncentrálj az eredményre: kiegyensúlyozottabb vércukor- és inzulinszint, egész nap pörgő anyagcsere, jól eső fáradtság, reggeli endorfin-löket.
- Szinte biztos, hogyha egészségesen – mozgással- indítod a reggelt, könnyebb lesz így is folytatni (az étkezés szempontjából is).
- Ha egyik nap hajnalban, másnap délután edzel; több idő marad a regenerációra (akár 36 óra is eltelhet a két tréning között).
Ahogy beköszöntött a téli időszámítás, átálltam én is. Mire a Nap feljön, már friss és fitt vagyok, mikor pedig lemegy, begubózom, lelassulok. Nekem bevált! Remélem, Nektek is be fog!
Plézer Panna
Sportedző