Mire jók a probiotikumok, és mikor érdemes pótolni azokat?

A szervezetünk tele van baktériumokkal, ami lsőre talán ijesztően hangzik, de ezek többsége kifejezetten hasznos számunkra. A testünkben található jótékony baktériumok, vagyis a probiotikumok fontos szerepet játszanak az emésztésünkben, hozzájárulnak a bélrendszer egészségéhez, sőt, az immunrendszer erősítéséhez is. Egyes betegségek, antibiotikumos kezelések vagy legyengült állapotok után viszont megbillenhet ez az egyensúly, ilyenkor lehet szükség probiotikumok pótlására.

Ebben a cikkben körbejárjuk, mik is pontosan a probiotikumok, miben különböznek a prebiotikumoktól, milyen helyzetekben érdemes pótolni, és mire figyelj, ha beépíted őket a mindennapjaidba. 

Mik azok a probiotikumok?

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva pozitívan hatnak az egészségünkre. Ezek a mikroorganizmusok – főként baktériumok és bizonyos élesztőgombák – segítenek fenntartani a szervezetünk természetes egyensúlyát, különösen a bélflórában, amely a teljes mikrobiom része.

A mikrobiom alatt az emberi testben élő mikroorganizmusok összességét értjük – ezek lehetnek baktériumok, vírusok, gombák. Legnagyobb részük a bélrendszerben található, ahol több százféle baktériumfaj él együtt, és közösen dolgoznak azon, hogy megőrizzék az egészségünket.

A probiotikumok tehát a mikrobiom jótékony tagjai. Legfőbb feladatuk pedig az alábbiak:

• a kórokozók elleni védelem,
• az emésztés támogatása,
• a bélrendszer egészségének fenntartása,
• és az immunrendszer erősítése.

Megakadályozzák, hogy a káros baktériumok elszaporodjanak, illetve azt is, hogy azok a bélfalhoz tapadjanak. Így nemcsak az emésztésben segítenek, hanem gyulladások, fertőzések megelőzésében is szerepet játszanak.

A legfontosabb probiotikus törzsek közé tartoznak:

• Lactobacillus
• Bifidobacterium
• Saccharomyces boulardii

Ezekből is számtalan altípus létezik, amelyek különféle módon támogatják az egészséget – ezért is érdemes mindig céltudatosan választani probiotikumot.

Probiotikum vagy prebiotikum?

Sokan összekeverik a kettőt, de fontos különbség van köztük. A probiotikum élő baktérium, míg a prebiotikum olyan emészthetetlen rost, amely a probiotikumok táplálékául szolgál.

A prebiotikumokat a szervezetünk nem tudja lebontani, viszont a bélrendszerünkben élő jótékony baktériumok annál inkább. Ott fermentálódnak, miközben rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek a bélhámsejtek energiaforrásai. Emellett savassá teszik a bél környezetét, ezzel megakadályozva a káros baktériumok elszaporodását. A prebiotikumoknak tehát kulcsszerepe van abban, hogy a probiotikumok jól érezzék magukat a beleinkben.

Mikor és hogyan segíthetnek a probiotikumok?

Mikor lehet rá szükség protbiotikumra?

Vannak olyan élethelyzetek, amikor a bélflóra egyensúlya felborulhat, és jól jön egy kis probiotikus támogatás, például :

• Antibiotikumos kezelés alatt és után, mivel az antibiotikum nemcsak a rossz, hanem a jó baktériumokat is elpusztíthatja.
• Gyulladásos bélbetegségek, mint az IBS vagy Crohn esetén.
• Fertőzések, főként ha hányás, hasmenés is társul hozzájuk.
• Felső légúti megbetegedések, visszatérő nátha, torokfájás.
• Allergiás tünetek, például ekcéma, atópiás dermatitisz.
• Stresszes időszakok, amikor a szervezet immunrendszere könnyen legyengülhet.
• Utazások, főként trópusi országokba – a megváltozott környezet, étrend és víz hatással lehet a bélflórádra.

Hogyan segítenek?

A probiotikumok ott hatnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: a vastagbélben telepednek meg, ahol helyreállítják az antibiotikumok által felbprult bélflóra egyensúlyát. Védik a bélnyálkahártyát, javítják az emésztést, csökkenthetik a puffadást, székrekedést vagy hasmenést.

Emellett pozitívan hatnak az anyagcserére, segíthetik az immunrendszer válaszreakcióit, és csökkenthetik a gyulladásokat is. Egyes tanulmányok szerint hosszú távon még a krónikus betegségek megelőzésében is szerepet játszhatnak.

A probiotikumok szedése

Fontos, hogy a választott készítmény összetevőit alaposan nézd meg. Ha valamilyen allergiád van, vagy speciális állapotban vagy (pl. terhesség, cukorbetegség, gyenge immunrendszer, kemoterápia), érdemes orvos véleményét kikérni.

Néhány praktikus tanács:

• Hasmenés, hányás esetén már a tünetek megjelenésétől kezdve szedhető.
• Antibiotikum mellett is alkalmazható, de legalább 3 óra teljen el a két készítmény között (kivéve az élesztőgombás probiotikumokat).
• Kúra után még egy hétig érdemes szedni.
• Érdemes étkezés közben bevenni – de ne túl forró étellel, mivel a probiotikumok hőérzékenyek.

A probiotikumok azonban nem azonnal hat, mint például egy fájdalomcsillapító, ezért érdemes kúraszerűen alkalmazni őket. 

Ha inkább természetes forrásból szeretnéd bevinni, jó hír, hogy a probiotikumokat megtalálod például:

• egyes tejtermékekben
• fermentált ételekben, mint például a savanyú káposzta, kimchi, kefir vagy kombucha, de számos házilag készített, egyszerű fermentált étel is segítségedre lehet.

Probiotikumokat tartalmazó készítmények a BioTechUSA kínálatában

Immune+Biotiq kapszula

Ez a két kapszulából álló készítmény nem csak 10 milliárd élőflóra sejtet tartalmaz, hanem C-vitamint, cinket és D3-vitamint is, így komplexen támogatja az immunrendszer normál állapotának fenntartását és a bélflóra egyensúlyát.

Biotiq C kapszula

Egy másik remek kombináció, amely 4-féle törzsből (Lactobacillus helveticus, rhamnosus, paracasei, valamint Bifidobacterium longum), 10 milliárd élőflóra sejtet tartalmaz. Kiegészítettük C-vitaminnal, amely az egyik legismertebb antioxidáns és az immunrendszerünk működésének támogatója

Mindkét termék kényelmes, kapszulás formában kapható, így egyszerűen beilleszthetők a napi rutinodba.