Vége a versenyszezonnak, de hogyan tovább?

„Vissza az alapokhoz”, avagy a ráhangolódó edzések elkezdése.

A tapasztalt sportolók is sokszor esnek a jól ismert „TTT” hibába, azaz, „Túl gyorsan, Túl sokat, Túl intenzíven”.

A 2-4 hetes úgynevezett „átmeneti” vagy „ráhangolódó” időszakban senki nem szokta megváltani a világot, ellenben elronthatja az elkövetkezendő hónapokat.

Miért?

Bármennyire is azt hisszük, ugyanarról a szintről kezdjük a következő szezon alapozását, mint ahol a legutóbbi versenyszezont abbahagytuk, ez sajnos nem így van. Egyrészt, nem élünk és edzünk a stressztől hermetikusan elzárt világban. Ezen a téren is limitált az idegrendszerünk kapacitása, ezért szükséges és hagyni kell lenyugodni a testet-lelket, hogy megújulva, kihívásokra éhesen csobbanjunk majd hajnalban a medencébe. Más részről, amit az emberi szervezet nem használ, azt lassan, de biztosan leépíti, hogy feleslegesen ne kelljen oxigénnel és energiával ellátni. Nem kell elkeseredni, hogy akkor most mindent elölről kell elkezdeni, ez egy egyszerű, jól működő, genetikailag kódolt túlélési stratégia.

A jó hír, hogy az „izommemória” funkció a mi oldalunkon áll, ad egy kis segítséget az újrakezdésben is. Egy aktív pihenővel beiktatásával gyorsabban és könnyebben érhetjük el újra a már megharcolt teljesítményszintet, mint a mozgás örömét elvesztve, csak az eredményt hajhászó, „nemkellnekempihenőcsakazértiskimegyekedzeni”- hozzáállással. Az izom-idegrendszer emlékszik a már elvégzett (sport specifikus)edzésekre, mozgásmintákra, ezért kevesebb idő és energia kell majd a külső- és belső stressz feldolgozására. Ez más sportágakban, testépítőknél, kézilabdásoknál, sőt a focistáknál is így működik…

…és fejben minden rendben van?

Az hosszútávú állóképességi teljesítmény egyik, ha nem a legnagyobb limitáló tényezője a szellemi-, és érzelmi teljesítőképesség. Az e téren bekövetkező romlást nagyban befolyásolja a korábban szerzett sportág specifikus tapasztalat, irányított tudatállapot. Azaz, ha mindig csak 2-3órákat bringázol vagy mindig csapatban és kemény tekersz, akkor sosem fogja szervezeted megtanulni, hogy milyen az Ironman teljesítéséhez szükséges egyik tipikus edzés, mint pl.: az 5 óra tekerés egyedül az anaerob küszöb 65-75%-án.

„Gyúrj a gyengeségeidre és kétszer olyan sikeres leszel.”

Akár edző irányításával, akár magányos farkasként készülsz, fontos, hogy legyen egy objektív és világos CÉLOD. Az űrkorszak technikai csodái ellenére még mindig olyan „egyszerű” fogalmak ismétlésére és teljesítményedhez fűzésére lesz szükség, mint: elkötelezettség, felelősség, fegyelem, türelem, kitartás és alázat magad és a táv iránt, minden helyzetben. Ne úri muri vagy egy, a bakancslistán szereplő, szürke mondat legyen csak az, hogy „Ironman leszek”, ne a csilli-villi felszerelésed, a kerékpárod értéke és a közösségi oldalakra feltöltött tucatnyi képek száma hirdesse, hogy mire készülsz, mi vagy, mert egyáltalán nem ez a lényeg. Csendben, szorgalmasan és vállvetve küzdd végig a hosszú hétköznapokat a július végi piros betűs napig és ott teljesíts…. Váljon minden cselekedeted részévé az erre a kihívásra való készülés. TE magad légy a változás, miközben végigjárod az utat, mert:

„az út maga a cél.”

Persze, még lehetne felsorolni jó pár fontos dolgot is, hogy mi tartozik egy jó Ironman-es, egy jó ember értékrendjébe, de ha csak a fenti gondolatok mentén készülsz, az esélyeid a sikeres célbaérésre, jelentősen megnőnek.

„Kell egy terv”

Az edzésnapló és a versenybeszámolóid, – ha elég időt szánsz precíz kitöltésére- rengeteg segítséget fog adni az új célok meghatározásában, melyet sportáganként, havi és az egész versenyévadot tekintve is fontos megtervezned. Nincs annál szomorúbb látvány, mikor túl magas célokat állítasz fel és néhány hónap alatt minden szinten elfogysz, mert lemerültek a raktáraid. Tervezz objektíven és egyszerűen. (Pl.: „A 3800m-es úszófelmérőim első felét tudatosan visszafogom, hogy a végén is egyenletes tempóban, könnyedén és kevés csapásszámmal haladjak.”)

Mit és hogyan?

Ne várj most itt konkrét edzéstervre, helyette mindhárom alapsportágban kezdj el könnyű, amolyan túrázós, beszélgetős tempóban mozogni. Figyelni magad, felidézni azokat a jó élményeket, amikor „nagyon ment a szekér” és tudatosítsd, hogy mit tettél ennek eléréshez. Ennek, a minden héten egyre több és több (nem intenzívebb) edzésidővel eltöltött átmeneti időszaknak a végére, képesnek kell lenned könnyedén- lehetőleg síkon- teljesítened, legalább 3 óra tekerést és kb. 60-90 perces futást egyhuzamban. Legyél aktív, a pulzusmérőd legyen nálad, de a versenykerekek aerodinamikus kütyük maradjanak a zsákjukban és a wattmérő adatok, estébe nyúló elemzésével is várj. A kényszeresség látszatát is elkerülve egyszerűen érezd jól magad, eddz barátokkal, töltődj új élményekkel, mert a komoly edzésekre érzelmileg is készen kell állnod. Tapasztalatból tudom, hogy nehéz megállni, hogy a pihenő után friss aggyal és izomzattal ne pörgesse fel magát az ember, ne szakítsa szét a láncot az emelkedőkön, de fogd vissza magad, később mindened meghálálja.

A legközelebbi cikkben az alapozó munka úszóedzéseiről, táplálék kiegészítő tippekről lesz szó bővebben.