„Az egészség nem minden, de egészség nélkül, minden semmi”
Ahogy a közismert mondás is tartja az egészség ízét, a betegség adja. A World Health Organisation (WHO) meghatározása szerint az egészség egy testi, lelki, szociális jólét állapotát jelenti, ezt pedig csak egészséges életmóddal érhetjük el. Ennek alapelvei a rendszeres fizikai aktivitás és a helyes táplálkozás, melyekre a későbbiekben majd kitérek.
Fejlődés – kényelem – visszafejlődés
A civilizáció áldásai egyben civilizációs ártalmak közé sorolhatók, ilyen az urbanizáció, az infrastruktúra fejlődése, a telekommunikáció és a soha nem látott termelékenység. Ezek mind kényelmessé tették az emberiséget, négykézláb állapotba ismét, ahogy elődeink is jártak, hiszen a közlekedés fejlődése révén már a saját lábán gyakorlatilag nem is közlekednek az emberek, még ennyi mozgás sem maradt a mindennapokban.
A kényelmesedés tulajdonképpen történelmi távlatokban, az első ipari forradalommal kezdődött. A manufaktúrák mellett döntő többségbe került a gépesített ipar, illetve megjelent ennek az ipari forradalomnak a szimbóluma, a gőzgép. Fulton és Stevenson révén megszületett a gőzhajó és a gőzmozdony és a közlekedés fejlődése révén létrejött az úgynevezett nehézipar, ami pedig gyárak születését hozta magával. Ennek eredményeképpen pedig megkezdődött a városiasodás, gyárak köré települések épültek ki.
Következő fordulópont az úgynevezett tudományos technikai forradalom, vagyis a második ipari forradalom volt. Először kiemelném a távközlés fejlődését, mint későbbi „kényelmesedési tényezőt”, hiszen Bell révén megszületett a telefon, ill. Morse révén a távíró. Közlekedésben magával hozta az előrelépést a robbanómotor megszületése, ill. létrejött a petrolkémia. Belső égésű motorok tulajdonképpen az egész ipart forradalmasították, könnyű benzinmotorok révén pedig lehetségessé vált az addig még csak álom, a repülés. Az ipar a mezőgazdaságban is fejlesztett. Gőzhajtású cséplőgépek, robbanómotoros traktorok segítették a mezőgazdaságban dolgozók munkáját.
Végül, ami a „kényelmesség” kialakításának a végső lökést adta az nem más, mint az információs forradalom. A személyi számítógép, a mobiltelefon és az internet megjelenése gyökeres változást hozott, gyakorlatilag, a mai embereknek már ez elengedhetetlen kelléke a mindennapokhoz. Gépesítés és automatizálás révén mára drasztikusan lecsökkent a fizikai aktivitás az úgynevezett „fizikai munkások” között is. Ma már az úgynevezett „fizikai munkások” gyakorlatilag nem magát a munkát végzik, hanem gépeket irányítanak, gombok révén, amelyek aztán majd elvégzik a feladatot. Nem feledkezhetünk meg a teljesítmény és idő kényszerről sem, ami a mai világban egyre nyomasztóbb, és stresszt vált ki az emberekből. A túlfogyasztás fogalma sem ismeretlen már számunkra, és itt nemcsak a táplálékban történő túlfogyasztásra gondolok, hanem nyersanyagokban és energiában történőre is. Ehhez szorosan kapcsolódnak a környezeti ártalmak is, mint például a kemizálás, az erdőirtások vagy akár az üvegházhatás, amelyek globálisan egészség károsító hatásúak ránk és élőhelyünkre nézve.
Az egészségügy problémája mindennapos téma, hogy Hérakleitoszt, ókori filozófust idézzem, „Az emberek egészségért könyörögnek az istenekhez. Hogy ők maguk is befolyással vannak rá, nem tudják”. A WHO különböző kutatásokat végzett és a következőket találta az egészségi állapotra ható faktorokról. Mindössze 25%-ban határozzák meg egészségünket az öröklött tulajdonságok, 18%-ban az egészségügyi ellátás, 20%-ban a környezeti ártalmak, és a legjobban, 37%-ban az egyén egészségmagatartása és életmódja. Ez az utolsó egyértelműen egyénileg mindenkinek a saját felelőssége.
Magyarországon rendszeresen testmozgást végzők aránya mindössze 8-9 %!
Míg a skandináv országokban ennek aránya esetenként 80% felett van. Ez a rendszeres testmozgás mindössze heti két alkalommal, alkalmanként fél órát jelent. Ez a számarány visszaköszön a népesség átlagéletkorában is. Európa „nyugati” országaiban 6-8 évvel magasabb az átlagéletkor férfiaknál és nőknél egyaránt. A várható élettartam egy nép életminőségét, civilizáltságát, kultúráltságát mutatja.
Megoldását a prevencióval kellene kezdeni!
Napjaink népbetegsége az elhízás. Ezt 1998-ban, a WHO önálló betegséggé nyilvánította. Az elhízás a keringési és egyéb daganatos betegségek, a cukorbetegség valamint többek közt a csontritkulás kialakulásában is, mint független kockázati tényező játszik szerepet. Gyakorlatilag a keringési és daganatos betegségek adják, a halálozások több mint 70 százalékát hazánkban. Ezeknek, a betegségeknek rizikófaktorai a helytelen táplálkozás, dohányzás, stressz helyzetek, mértéktelen alkoholfogyasztás és legfőképp fizikai aktivitás hiánya. Az egészség-gazdaságtani elemzések mutatják, hogy a fejlett országok költségvetésének 5%- át, az elhízásnak az egészségre direkt és indirekt módon kifejtett hatásaihoz kapcsolódó költségek teszik ki. Ezeket, a költségeket a megelőzés révén lehetne lecsökkenteni, amit gyermekkorban lehetne a leghatékonyabban belenevelni gyermekeinkbe.
De miért is híznak az emberek?
Ennek okai igen sokfélék. Nincs meg az úgynevezett energia egyensúly, a bevitt és felhasznált energia, nincs egyensúlyban, többet viszünk be, mint amennyit elhasználunk, és ezt az „energiatöbbletet” elraktározzuk, ami elhízáshoz vezet. Fokozott energia felvétel sok nassolással és az éjszakai evések révén történik meg. Rossz a bevitt táplálék összetétele is, nemcsak zsíros ételek, hanem legfőképp a rendkívül sok egyszerű cukor bevitelével (édességek, péksütemények) melyek aztán – mivel nem használódnak el – zsírrá alakulnak.
Nagyon fontos tényező az elhízásban a rendszertelen étkezés is. A legtöbben nem is reggeliznek, viszont este jól bevacsoráznak, és jó esetben naponta 3-szor esznek összesen. Egy nap legalább 5-6 alkalommal kellene táplálkozni, a sokszor keveset elvet kellene követni.
Következő ok a már említett csökkent energia leadás, vagyis a mozgáshiány. Végül megemlíteném a stresszt is, amely szintén szerepet játszik az elhízásban.
Az egészséges táplálkozás jelenlegi irányelvei a következők.
- 5-6 alkalommal kell étkezni naponta.
- Kerüljük a zsíros ételeket, csökkentsük az édességek fogyasztását.
- Együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonákat. Kerüljük a cukros üdítőket, az alkoholfogyasztást ne vigyünk túlzásba.
- Kerüljük a túlzottan feldolgozott, kész ételeket, ill. vigyünk be sok rostot.
- Fontos, hogy nincsen igazából olyan élelmiszer, amit tilos lenne bevinni, a lényeg az arányok megtalálása, betartása.
Végül a szerintem legégetőbb problémáról, a mozgásszegény életmódról egy pár gondolat
A gyerekkori attitűd nagyon komoly hatással van a felnőttkori sporttevékenységre. Azon felnőttek 74%, akik jelenleg nem kívánnak sportolni már gyermekkorukban sem sportoltak. Ez is mutatja, hogy mennyire fontos a fizikai aktivitásra nevelés gyermekkorban. Ennek az alapja lenne az iskolai testnevelés.
Ébresztőt kellene fújni, hiszen gyermekeink egészsége a tét. Ahogy Schopenhauer mondta: ”Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi”. Aki valaha is volt súlyos beteg annak nem kell bizonygatni e mondásnak az értelmét…
Szabó Dániel
személyi edző