Térdsérülések

A sérülések közül most a térdet érintő „balesetekről“ ejtünk néhány szót. A legtöbb térdsérülés hobbi sportolás közben alakul ki, sportolók esetében a fokozott igénybevétel következtében jelentkezhetnek, ezért a sportolóknál a térdszalagok különösen nagy veszélynek vannak kitéve, hiszen a négy fő térdszalag sport közben igen gyakran megsérülhet. Leggyakrabban a szalagok és a meniscusok érintettek e sérülések kapcsán.

A térdsérülések megértéséhez nézzük meg a térdízület felépítését

Az ízület a következőkből áll: a combcsont ízülete, a lábszárcsont ízülete és a térdkalács (patella), mely a combcsont vályulatában helyezkedik el.

A térdízület igen sérülékeny. Itt találkozik a combcsont, a sípcsont, a szárkapocscsont,  valamint a térdkalács. Elszakadhatnak a térd szalagjai, az inak megduzzadhatnak, felléphet osteoarthritis, sőt, a mindennapos megerőltetés is koptatja a térdet.

A térdkalácsot erős ín köti a lábszárcsonthoz. Ez teszi lehetővé, hogy a felette található négyfejű combizom segítségével kinyújthasd vagy megfeszítve tarthasd a térdet. A belső és a külső rögzítő szalagok segítenek abban, hogy a térd mozgásai közben a térdkalács ne mozduljon ki a helyéről. Az ízfelszíneket egy tükörsima felületű üvegporc borítja.

Az üvegporcot mintegy kiegészítve a sípcsont lapos ízületi felszínén két félhold alakú rostos-rugalmas porc, a külső és belső meniscusok helyezkednek el.

Ezek növelik a terhelési felszínt, valamint csökkentik az ízeletet érő dinamikus terheléseket. A térdízületet alkotó részeket különféle szalagok, valamint az ízületi tok köti össze. Sérülési gyakoriság alapján négy szalag a legfontosabb: a két oldalszalag (belső és külső) és a két keresztszalag (elülső és hátulsó).

A térd fájdalmak jelentős részét a comb izomzatának nem megfelelő működése okozza. Ezek az izmok mozgatják és stabilizálják a térdízületet.

A szalagok, inak, ízületi tok, meniscusok feladata, hogy megakadályozzák a mozgás során az ízületet alkotó csontok kóros mértékű elmozdulását. Sérüléskor leggyakrabban a szalagok és a meniscusok érintettek.

A térdsérüléseknek több típusa létezik:

1. A belső meniscus sérülése

Talán ez a leggyakoribb térdsérülés, mely általában közvetlen trauma következtében, például focizás, kosárlabdázás, kézilabdázás és síelés közben jön létre.

A sérülés következtében a beszakadt vagy leszakadt meniscus darab becsípődik a csontvégek közé, ami heves fájdalommal és a térd “teljes elakadásával” járhat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a térd hajlított helyzetben rögzül, az illető nem tudja azt kinyújtani.

A meniscus sérülése véglegesen arthroszkópos (ízületi tükrözés, mely során bizonyos beavatkozások is végezhetők) módszerrel gyógyítható.

Korábban a tükrözés során a sérült meniscust eltávolították, ma már lehetőség szerint a meniscus részleges, vagy teljes megtartására, rekonstrukciójára törekszenek. Ennek pedig egyetlen oka az, hogy elkerüljék a korai ízületi kopást. Ugyanis ha a meniscust teljesen eltávolítják, akkor utána megnő az ízületi felszínre ható terhelés, mely korai ízületi kopáshoz vezethet.

2. Külső meniscus sérülés

A külső meniscus sérülése jóval ritkábban fordul elő, ilyen sérülésnél guggoláskor a megnagyobbodott ízület fájdalmasan „kattog”. Ellátása szintén a már említett arthroszkópos mószerrel történik.

3. Térdszalagsérülések

A térd szalagjai is a fokozott igénybevétel hatására sérülhetnek meg. Ínszakadást okozhat az izmok túlfeszítése, extrém terhelése. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a jegelés, pihentetés hatására sem javul néhány nap alatt. Részleges szakadásnál esetenként, teljes szakadásnál viszont mindig műtéti kezelés szükséges, mely után legtöbbször gipszet kap a sérült végtag.

Izom-, vagy ínszalag húzódás szinte mindenkivel előfordult már, ennek a sérülésfajtának többnyire egy kis pihenés elegendő.

Leggyakrabban a belső oldalszalag és az elülső keresztszalag szokott sérülni. A szalag szakadásához többnyire nagyobb energiájú sérülések vezetnek: a gyors irányváltoztatás, a gyors futás közbeni hirtelen lassítás, az ugrás, a keresztszalagok szakadását okozhatja. A keresztszalagok szakadása ugyanakkor focizás, síelés, kosárlabdázás, kézilabdázás közben kialakuló csavarásos mozduat miatti sérüléskor is bekövetkezhet.

Hátsó keresztszalag–sérülés a térd elülső részét érő ütés, vagy egy egyszerű megbicsaklás következtében fordul elő.

Ha megsérül a térdszalag, éles fájdalmat érez az érintett. A térd ilyenkor megduzzad, instabillá válik. Jellemzően a beteg ilyenkor guggolni, futni nehezen, vagy egyáltalán nem tud. A szalagszakadással egyidejűleg a belső meniscus is megsérülhet, ami a térd elakadásához vezethet.

A térdszalag sérüléseinek kezelése általában műtéti úton történik, melyet szintén arthroszkópos módszerrel végeznek, melynek során a sérülés mértékétől függően a sérült szalagot megvarrják. Többnyire azonban az úgynevezett „szalagplasztika“ módszerrel végzik a rekonstrukciót, ennek során általában saját ínnal, vagy mesterséges úton előállított anyaggal erősítik meg a sérült szalagot. Műtét után 6-8 hétig korlátozott mozgást biztosító sínnel rögzítik a térdízületet.

4. Térdízületi felszín sérülése

A térdízületi felszín sérülése során porcos vagy rostos szabad testek képződhetnek. Ezek az ízületi felszín üvegporc borítékából, vagy a meniscusokból törnek ki. Az így képződött szabad testek az ízületben vándorolva a csontok közé ékelődhetnek, mely erős fájdalomhoz és a térd elakadásához vezethet.

A szabad porcdarabokat arthroszkópos eljárással távolítják el. Amennyiben a teherviselő felszín porcborítéka sérült, mozaik­plasztika segítségével a terhelésmentes felszínről ép porc szigeteket ültetnek át a sérült területekre.

5. Artrózis

Az artrózis kezdeti stádiumában ízületvédőkkel kezelhető. Ilyenkor olyan készítményt kell alkalmazni, ami nagy mennyiségben tartalmaz glukozamint, kondroitint és MSM-et.  Emellett természetesen fontos magasan tartani a vitamin-és ásványi anyag bevitelét.Másnéven a porckopás, mely egyben az egyik leggyakrabban előforduló probléma. Az artrózis az ízületek fokozott igénybevételét követően alakul ki, hosszú idő alatt. Közvetlen oka a porc víztartalmának csökkenése, melynek következménye a porcban lévő proteoglikán mennyiségének csökkenése. A kötőszöveti rostok gyengülnek, sérülékennyé válnak, a porc elvékonyodik, így a csontfelületek mozgás közben súrlódnak, mely gyulladásos folyamatokat  indít el. Ez a gyulladás pedig tovább pusztítja a porcfelszínt. Súlyosabb esetben injekciós, vagy akár műtéti kezelés is szóba jöhet. (Idős emberek esetében a protézis jelent megoldást.)

6. Porcleválás

Porcleválásról akkor beszélünk, ha meniscus–szakadás, más néven ízületporc–szakadás történik (a térd két C alakú rostos porcképződménye-meniscus-egyike vagy mindkettő elszakad, bereped).

A porc kollagén rostjai a térdízületekhez kötődnek. A porc mintegy elnyeli az ütést, mely a területet éri, sportolás közben viszont a csavaró, forgó, lassító mozgásoknál könnyen sérülhet. A meniscust gyakran közvetlenül éri a sérülés.

A porcleválás műtéttel kezelhető, de ritkán nyeri vissza teljes funkcióját az ízület.

7. Ligament collaterale mediale sérülése

Ez a térdet kívülről érő hirtelen ütés következtében keletkező sérülés, amely elsősorban a kontaktsportokat űzőket, például a focistákat érinti.

8. Zúzódás

A zúzódás valamilyen erős külső behatás, például ütés hatására keletkezik. Ilyenkor összekoccannak a csontvégek, a szalagokon pedig apró szakadások keletkeznek. Megsérülnek az ízületi tok nyálkahártyái is, az így keletkező vérzések és savógyülemek hatására az ízület megduzzad. Kezelése borogatással történik, és a sérült terület fáslival történő rögzítése is segíti a gyógyulást.

9. Térdficam

A térdficam nagy erőbehatásra jön létre, mint amilyen például egy közlekedési baleset. Ebben az esetben elszakadnak a keresztszalagok és az oldalszalagok.

A ficamot általános érzéstelenítésben sürgősen helyreteszik, majd a végtagot 15 fokos hajlított térdizület mellett toksínben rögzítik, és rendszeresen ellenőrzik a végtag keringését. Ha az izület instabil, külső rögzítőt helyeznek fel. Nyílt sérülés, érsérülés esetén megvarrják a tokot és a szalagokat is.

A ficam helyretétele sürgős beavatkozásnak számít, hiszen különböző szövődmények alakulhatnak ki (például sérülhet a térdhajlati verőér, vagy idegsérülés jöhet létre). Ha nem kezelik megfelelő időben és módon, a végtag elvesztése szinte biztos.

A duzzanat megszűnte után gipszrögzítést helyeznek fel 4 hétre, s kezdettől fogva combfeszítő izom gyakorlatokat végeztetnek a beteggel, majd további 6-8 hét tornakezelés szükséges a gipszlevétel után. Kezelését követően a térdműködés általában nem áll helyre teljesen.

10. Térdkalácsficam

A térdkalács ficam jellemzően sportsérülés. Amikor a térdkalács kificamodik, a combfeszítő izom belső ínas rostjai elszakadnak. Gyakran a térdkalács magától helyére ugrik. Az esetek 5%-ban az ízületi felszínből egy kis porcos felszínű csontdarab is kitörhet.

A térdkalácsot könnyen a helyére lehet tenni, érzéstelenítés nélkül. Ha azonban a belső oldalon kiterjedt a sérülés, a combfeszítő izom elszakadt, akkor egy korán elvégzett műtéttel a későbbi, visszatérő térdkalácsficamok megelőzhetők. Ha porcfelszínnel rendelkező kitört csontdarab is van, kis csavarral visszarögzítik a helyére, esetleg visszaragasztják.

Újabb ficamra hajlamosít az általános ízületi lazaság, a kifejezett X-láb, és a magasan álló térdkalács. A műtét során a térdkalács inának csontos tapadásának áthelyezése történik, a belső oldali ízületi tok szűkítésével.

Amennyiben nem történik megfelelő kezelés, úgy a gyakori ficamodás, és porckárosodás miatt artrózis alakulhat ki. Általában az első ficam után nem megoperált betegek 15–20%-nál újabb ficam következhet be.

A térdsérülések elsődleges oka a gyenge izomzat és a hajlékonyság hiánya. Az erős izmok stabilan tartják a térdet, és átveszik az ízületre eső terhelés egy részét.

A sérülések elkerülése érdekében több lehetőség is létezik. Egyik ilyen a bemelegítés, melyet nem lehet eléggé hangsúlyozni! Pár percnyi kerékpározás, vagy jó kis térdkörzések, melyek felkészítik a térdet az elkövetkező terhelésre. Mindemellett fontos lehet a bemelegítő krémek használata, melyeknek feladata a vérkeringés fokozása. A sérülésre hajlamos térdet érdemes befáslizni, illetve tréningeken használj bandázst. Ezek segítenek az ízület stabilizálásában, és biztonságérzetet adnak gyakorlat közben.

A sérüléseket mindig vedd komolyan! Gyakran elegendő a pihentetés, vagy a duzzanat jegelése, kompressziós kötés alkalmazása, a láb felpolcolása.

ha az alábbiakat tapasztalod, mindenképpen fordulj szakorvoshoz:

• nem tudod mozgatni a térded
• sántitasz
• roppanó hang, és a térded kifordul a sérülés pillanatában
• komoly térdfájdalmaid vannak
• a sérülés helyén duzzanat keletkezett.