A címben szereplő két betegség esetében az alkar hajlító és feszítő izmainak megeröltetéséből fakadó gyulladásról van szó.

• A golfkönyök kialakulásánál a veszélyeztetett sportolók főleg a következő körből kerülnek ki golfozók, kézilabdázók, nehézatléták diszkoszvetők, gerelyhajítók, tornászok, falmászók.

Golfkönyökről akkor beszélünk, ha a csukló befelé hajlításában szerepet betöltő izmok vannak túleröltetve. A nevéhez híven leggyakrabban a golfozók körében fordul elő ez a kórkép, de fontos megjegyezni, hogy a golfkönyökben érintetteknek körülbelül fele nem müveli ezt a sportot, sőt, egyáltalán nem is űz semmilyen sportot.

Golfkönyök megléte esetében a könyök belső felszíne nyomásra érzékeny, és jelentős fájdalommal jár a kézfej behajlítása. A kórkép kiváltó oka a csuklót a tenyér irányába hajlító izmok túlterhelése, ami könyöktáji fájdalommal jár. Legtöbbször tartós, monoton dobó, hajító mozdulatok váltják ki.

Tünete a könyök belsejében jelentkező fájdalom, alkargyengeség. Súlyos esetben fordul elő, hogy a fájdalom nyugalmi helyzetben sem szűnik meg. A beteg nem tudja megfogni a tárgyakat, minden kiesik a kezéből.

A golfkönyök megelőzése

Megelőzés rendszeres nyújtással, lazítással valamint az adott sportágra jellemző technika tökéletesítésével lehetséges.

• Amikor az alkar feszítő izmai vannak kitéve a túlzott terhelésnek, akkor beszélünk teniszkönyökről. A teniszkönyök a könyök könnyebb, fájdalommal járó sérüléseinek egyike. Fizikai igénybevételek után a könyöktájék, valamint a felkarcsont külső, alsó részének gyulladása következik be. A teniszkönyök elsősorban nőknél alakul ki, és lényegesen gyakoribb jelenség, mint a golfkönyök.

De vajon mi a helyzet a teniszkönyökkel?

Teniszkönyök esetén a könyök, a kéz és az ujjak hátrafele feszítésekor éreznek a betegek fájdalmat. Tünete tehát a könyökízületi gyulladásból származó fájdalom. Bármilyen tevékenység, ami a csukló nyújtását teszi szükségessé, fájdalmas lehet. Az alkarban gyengeség érzése lép fel, ez többnyire a tárgyak felemelésénél vagy megfogásánál nyilvánul meg, és emiatt a tárgy kieshet a kézből.

A panaszt az okozza, hogy a könyök külső vagy belső bütykén, az alkar feszítő izmainak eredésénél, csonthártyagyulladás alakul ki. A gyulladást a könyökízület és az alkari izmok gyakran ismétlődő túlterhelése okozza. Ez a gyulladás leginkább azokat az inakat érinti, amelyek kiegyenesítik a csuklót és az ujjakat.

Ma már tulajdonképpen sporttól függetlenül mindenkinél kialakulhat a teniszkönyök, akinek a könyöke túlzottan igénybe van véve sőt, nagyobb fizikai terhelésre sincs szükség a betegség kialakulásához. A  gyakran ismétlődő mozdulatokból álló terhelés jelenthet problémát, különösen, ha a feszítő izomzatot fokozottabban veszik igénybe. Így szóba jöhet többek között az ásás, csákányozás, emelések mellett a teniszezés, zongorázás, gépelés, vívás is.

Gyermekeknél és serdülőkorban nem fordul elő a teniszkönyök, mivel ilyenkor még az alkar izmai nagyon rugalmasak.

A legújabb kutatások rámutattak arra, hogy az elváltozásért a hosszú alkarfeszítő izom megrövidülése is felelős lehet, ennek hála számos műtét végződött már nagyon jó eredménnyel a gyógyulásban.

Mik a betegség kiváltó okai?

A betegséget kiváltó pontos okok még tisztázatlanok, ami biztos, hogy mindkét esetben az alkar izmainak megeröltetéséről van szó. Azt feltételezik, hogy a túlzott használat során az izom-ín találkozásnál, vagy az ín csonthártyához való tapadásának helyén az ín mikrosérüléseket, mikroszakadásokat szenved és ott gyulladás keletkezik.

Érdekes, logikus lenne azt gondolni, hogy a könyökízület mozgatása jelent fokozott rizikót. Ezzel szemben az alkar izomzatának fokozott igénybevétele jelenti a gondot, amely elsősorban a csukló mozgatásából adódik, valamint az alkar hosszirányú tengelye mentén történő mozgásokból. A napi két óránál hosszabb, ismétlődő mozdulatok okozta igénybe vétel  jelent hajlamosító tényezőt.

A golfkönyök és teniszkönyök kezelése

• Legelsőként meg kell nézni, mi lehet a kiváltó ok. Amennyiben maga a sport, a golfozás, teniszezés esetleg gyakori gépírás, akkor sajnos azt mielőbb, de inkább azonnal, ki kell iktatni a mindennapokból. Legelső szempont tehát az alkar tehermentesítése! Általában ezután már magától alakul a javulás.

A tényleges pihentetéshez tartoznak olyan aprónak tűnő dolgok is, mint például táska kézben történő cipelése vagy az ajtózár nyitása. Ha nagyobb a fájdalom, akkor a kart egy kendővel érdemes felfüggeszteni.

Terápia alkalmával a könyökízület és az alkar nyugalomba helyezését szokták alkalmazni rugalmas pólya segítségével. Ma már nagyon sok merevítő, illetve támaszt célzó eszköz kapható, amelyeket kifejezetten erre a cálra fejlesztettek ki. Ezek az eszközök enyhítik a nyomást, ami a gyulladt ínakra nehezedik. Eleinte jó az állandó használat, később viszont elegendő csak a sportolás idejére használni.

• A fájdalmas terület jegelése is hatásos, minden tevékenység után, amelynél használtad a könyököd, jegeld 15 percig.
• A fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése, és gyulladáscsökkentő krémek alkalmazása is igen hatékonyak a gyógyulási folyamatban. A lokálisan alkalmazott szteroid származékok gyakran teljesen megszűntetik a fájdalmat.

Súlyos esetben a gyógyulást elősegítheti az érintett ín környékére beadott lidocain-és szteroid-injekció, valamint a fájdalmas terület besugarazása.

• Mihelyt megszűnik a fájdalom és a merevség, feltétlenül javasolt a fizioterápia megkezdése, melynek segítségével fokozatosan nyújtják az inakat, próbálják erősíteni az izmokat, hogy megakadályozzák a probléma visszatérését.

A begyulladt terület nyújtása lehetőséget ad a gyulladás miatt keletkezett hegek megelőzésére és lebontására.

A nyújtógyakorlatokat esetenként langyos vízben például kadfürdő közben is el lehet végezni.

Amennyiben a terápiát követően 2-3 hétnél tovább is fennállnak a panaszok, úgy kerülhet sor műtéti beavatkozára. A műtét során átvágják az izmok körül lévő izompólyát, az alkari feszítő izomcsoport közös eredését a csonthártyával együtt leválasztják, meghosszabbítják és a feszítő izomzatot borító hártyát bemetszik. Pár hetes pihenés után a műtét 100%-os eredményt hoz.

A műtét, illetve bárminemű kezelés után–a teljes gyógyulás érdekében-feltétlenül be kell tartani a gyógyulási időszakra vonatkozó, orvos által javasolt pihenő időszakot! Ha a teniszkönyök vagy a golfkönyök gyógyulásához szükséges pihentetési idő elmarad, vagy netán erősödik az igénybevétel, akkor krónikus fájdalom fog állandósulni.

A betegség kiújulásának megelőzése szempontjából vigyázz, hogy ne eröltesd túl a könyöködet. Megeröltetőbb munkához, illetve a sport folytatásához használj ízületvédő, szorító bandázst, amelyet az alkarra, közvetlenül a könyökízület alá kell helyezni.

Rendkívül fontos, hogy már a tünetek jelentkezésekor azonnal fordulj orvoshoz. A hagyományos terápia nagyon jó eredményeket produkál, és így elkerülhető az operáció!

Szabó Noémi