Trendi szavak szótára: „funkcionális”
Az hittem, hogy ezt nem lehet felülmúlni, de a második szakmám bizonyítja, hogy tévedtem. A testmozgás, edzés, fitnesz, sport világában több önjelölt igazságosztó van, mint a pszichológiában. Elvégre, ha lelke nem is, de teste mindenkinek van…
Karácsony környékén az egyik kereskedelmi csatorna népszerű életmódmagazinja tudósított egy fitnesszel kapcsolatos rendezvényről. A szokásos butaságokon már fenn sem akad az ember lánya, de van egy szó, ami többször is megütötte a fülemet: FUNKCIONÁLIS.
Mi a szösz–gondoltam–csak nem ébredezik a tömeg?
Hát nem.
Sajnos a funkcionális szót egy kangoo oktató hölgy használta az általa oktatott mozgásformára. A félreértések elkerülése végett: nincs a kangoo-val semmi baj, mint mindennek, neki is megvan a helye a mozgásformák között. De nem funkcionális. A kijelentés nem a kangoo-t, hanem a hölgy szakmai hozzáértését minősíti.
Ha lenne fitnesz félreértések szótára, akkor a FUNKCIONÁLIS szó benne lenne a TOP3-ban, közvetlenül a ZSÍRÉGETŐ EDZÉS, vagy a LEFOGYOK-DE-CSAK-HASRÓL kifejezések után, amik még csak nem is létező jelenségeket interpretálnak. Szegény FUNKCIONÁLIS barátunk pedig félreértés áldozata lett.
Akkor nézzünk utána, miről is van szó.
FUNKCIONÁLIS. Nem könnyű megfogalmazni, hogy mit is jelent pontosan. Vagy úgy is mondanám, hogy végtelenül egyszerű: olyan mozgásról van szó, ami az emberi testnek azokat a mozgásmintáit követi, amire az teremtetett. Sem több, sem kevesebb. A funkcionális edzés során a természetes mozgásokat utánozzuk. Testünket egy egységként kezeljük, és nem izoláltan eddzük az egyes izomcsoportokat, hiszen azok a valóságban soha nem működnek egymás nélkül. Egy korrekt funkcionális edzés nem csak erőt és állóképességet fejleszt, hanem koordinációt, gyorsaságot, hajlékonyságot és rugalmasságot is.
Vannak fórumok, ahol azon vitáznak, hogy csak a saját testsúllyal végzett gyakorlatokat nevezzük-e funkcionálisnak, vagy a tárcsák, rudak, súlyzót kettlebell stb is beleférnek ebbe a fogalomkörbe. Őszintén szólva, már a kérdés felvetését sem értem. Attól, hogy eszközt is használunk az edzés során, még az lehet funkcionális, sőt. Elvégre jellegzetesen eszközhasználó faj vagyunk, legalábbis a töri könyvek külön fejezetben emlékeznek meg arról a csodáról, amikor ősember hősünk végre értelmes célra kezdett használni egy darab követ.
Értelmes.
Ezen van a hangsúly most is. Nem kell ész nélkül a nyakunkba kapni 100 kilót, és guggolni vele. Először is nézzük meg, tud-e az emberünk guggolni. Ha nem, korrigáljuk, amit kell, és tanítsuk meg rá. Ha igen, nagyszerű, de azért lehet még gyakorolni súly nélkül pár hétig, hiszen a saját testsúllyal végzett gyakorlatok igazi előnye az, hogy az inakat és az ízületeket is megerősíti, felkészítve a súlyokkal végzett gyakorlatokhoz.
A funkcionális edzés a fokozatosságról is szól.
Sajnos az évek során elveszítjük azokat a képességeket, amikkel gyerekkorunkban még rendelkeztünk. Problémásnak tűnhet egy korrekt guggolás, egy húzódzkodás, vagy egy hídtartás. A kulcs a türelem. Kezdjük a hibák javításával, a stabilizáló izmok erősítésével, a mozgáskoordinációval, az idegrendszer idomításával. Ezek persze szintén együtt fejlődnek; még mindig az egység a varázsszó.
Azoknak sem kell megijedniük, akik az állóképességüket féltik.
A funkcionális edzés mellett nem kell 60 percet eltölteni a taposógépen. Aki azt állítja, hogy az állóképesség alulmarad az erővel szemben, annak ajánlom figyelmébe a hőn szeretett burpee-t.
Az edzések során az erő és az állóképesség harmonikusan fejlődik. Ha akarjuk. Ha nem, akkor természetesen dönthetünk az egyik mellett a másik javára, és a puszta wellness cél helyett a funkcionális edzést fókuszáltabbá tehetjük; pl. sportági hatékonyság fokozására is használható.
Engedjetek meg egy kis kitérőt, ami a korrekt guggolásról jutott eszembe.
Örök kérdés, hogy mennyire kell mélyre guggolni. A fent leírtak alapján remélem, hogy a válasz most már egyértelmű. A térd, az egy olyan szerkezet, ami tól-ig működik, így a helyes, szabályos guggolás bizony mély. A lehető legmélyebb, amit a térdízület mozgásterjedelme rendeltetése szerint megenged. Gondolom a könyöködet sem csak félig szoktad behajlítani. Ha nekem nem hiszel, remélem ő elég meggyőző:
A fitneszben is–mint az élet más területein–érvényes, hogy mindig az újdonságtól várjuk a megváltást. Minél csillogóbb és drágább egy masina, minél inkább magától működik, és minél „jobban égeti a zsírt”, annál piacképesebb. Az egészséges test vágyát felváltotta a dekoratív test vágya. Nem leszek képmutató, egyelőre én magam is jobban örülök annak, ha eltűnik fél centi zsír a csípőmről, mint annak, ha megjelenik fél centi izom a gerincem mellett. Egy nő nehezen vetkőzi le ezt a szemléletet.