5 kérdés, mielőtt kardiózni kezdesz

Mi is az a kardió tréning?

Testünket különböző fizikai fittségi skálákkal jellemezhetjük. Az egyik ilyen; a kardiovaszkuláris fittség (más néven aerob fittség vagy állóképesség), melynek szintje azt mutatja meg, hogy a szív által mennyi vér pumpálódik az izmokhoz és annak mekkora az oxigéntartalma, valamint azt is, hogy az így kapott vért az izom milyen hatékonyan képes felhasználni a hétköznapi élet és az edzések során. Kardió tréning során egy, a nagy izomcsoportok dinamikus munkáját igénylő, egyenletes pulzusszámú, közepes intenzitású testedzést végzel, egy meghatározott időtartamon keresztül.

Milyen fajtái léteznek a kardió edzésnek?

A legnépszerűbb kardió aktivitások; a séta, kocogás, kerékpározás, úszás, az edzőtermi kardiógépek használata, de ezen kívül szintén ide tartozik az ugrókötelezés, görkorcsolyázás, túrázás, lépcsőzés vagy épp az evezés.

Milyen hatással van a kardió a szervezetünkre?

Testünkben kardió edzés hatására többféle változás megy végbe, hiszen ez a fajta mozgás:

• növeli a szövetek oxigén-felvevő képességét,
• gyorsítja a vér áramlását az aktív izmok felé,
• serkenti az antioxidánsok termelődését,
• pozitív hatással van az anyagcserére – így segítve a fogyást,
• emeli a test hőjét – beindítja a termogenikus zsírégetést,
• csökkenti a csontritkulás kialakulásának veszélyét,
• növeli az izmok hajszálerezettségét,
• megnövekedett méretű és számú mitokondriumot eredményez (a mitokondrium az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske) – könnyebben hasznosulnak a bevitt tápanyagok.

Mikre figyelj, miközben összeállítod a kardió blokkot?

Csakúgy, mint minden edzésnek, ennek is megvannak a maga mérőszámai, specifikumai, és ahhoz, hogy effektív légy, ügyelned kell az alábbi szempontkora:

• Válaszd ki a számodra megfelelő típust: olyan mozgásformát, amit hosszú távon is bírni fogsz. Térdfájósok például ne fussanak aszfalton, de az úszás vagy az ellipszis tréner jó alternatíva számukra. Ne feledd: fontos, hogy élvezd is!
• Lődd be, hogy heti hány alkalmat tudsz kardiózásra szánni; a rendszerességhez tervezned kell! Ez függ a jelenlegi állóképességedtől és az egyéb sporttevékenységeidtől is, de általánosságban nézve heti 2-5 kardió edzés ajánlott – ekkor már érezheted annak pozitív hatásait.
• Teszteld, hány perc a számodra ideális hosszúságú edzés; mennyit bírsz fizikailag és mentálisan. Jegyezd fel magadnak és növeld az időtartamot. Indulhatsz negyed óráról és emelheted pár percekkel/alkalom, egészen a 60 perces időintervallumig.
• Csekkold az intenzitást: a pulzusmérés nagyon hasznos dolog, mert a megfelelő (a maximális pulzusod 60-90%-a) zónában tudod tartani a szívverésed, illetve nehezíteni tudod az edzést.

Mire jó ez az edzésfajta?

Az első pontban említett kardiovaszkuláris fittséged minél magasabb, annál jobb az általános egészségi állapotod is, és csökkentheted számos betegség (magas vérnyomás, diabétesz, szív- és érrendszeri megbetegedések) kialakulásának kockázatát. Az állóképességed növelésével a hétköznapi feladataidat is kielégítőbben tudod ellátni, később fáradsz el a munkádban. Tapasztalatunk szerint, aki rendszeresen kardiózik, annak a súlyzós edzés is jobban megy – tehát az izomtömeg növelésének előkészítéséhez is kitűnő módszer.

Na, kedvet kaptál futni egy kört?! Tégy egy kísérletet: kardiózz heti kétszer három héten át, ha nem jön be, legalább elmondhatod, hogy megpróbáltad!

Plézer Panna

Sportedző