A vállfájdalom okai, veszélyei és kezelése

A váll, vállöv komplexum annyira bonyolult, nagy terhelést viselő és egyben sérülékeny része szervezetünknek, hogy kötelességünknek éreztük részletesebben átbeszélni a lehetséges problémáit, hiszen kinek nem recsegett ropogott még a válla és nem is sejtettük, hogy mi állhat ennek a hátterében. Ebben a cikkben célunk, hogy megválaszoljunk pár „ropogós” kérdést.

A váll anatómiája

Korábbi cikkünkből megismerhettétek már a váll, vállöv együttes anatómiáját. Megtudhattuk, hogy 3 fő csont (scapula-lapocka, humerus-felkarcsont, clavicula-kulcscsont) alkotja, amelynek különböző ízesülései teszik lehetővé a váll komplex mozgását. Illetve átvettük az összes izmot is, amely a váll mozgást lehetővé teszi.

A vállfájdalom jellege is sokat elárul az okokról

A váll, vállöv folyamatos használatban van, így nem is csodálkozunk, hogy recseg-ropog, szúr, éles nyilalló-, mozgás közbeni- vagy elnyomó tompa fájdalmat érzünk benne. Vállfájdalom kialakulhat hétköznapi feszültség, izomgörcs miatt, túlerőltetés, sérülés következtében, de akár gyulladás is okozhatja.

Vegyük sorba melyek a tipikus tünetek, amelyek előfordulhatnak vállprobléma esetén, hisz ezek alapján szűkíteni tudjuk vállproblémánkat

Ízületi merevség:

A váll merevsége is egy szinte mindig jelentkező tünete a vállízület problémáinak. Ez jelentkezhet csak reggel, mielőtt „bemelegszenek” az ízületek, de akár egész napunkat is végig kísérheti. Ilyen esetben a váll mozgástartománya beszűkül, mozgása diszharmonikus és darabos lesz. Ez kialakulhat egy egyszeri túlterhelés, izomláz miatt, rosszabb esetben valamilyen reumás betegség vagy ízületi kopás miatt. Általában a vállízület hátsó felső részében érezhető az ízületi merevség

Duzzanat:

Iilyen esetben a vállízületet alkotó nyáktömlők eldugulnak, a bennük lévő folyadék bepang és ezáltal gyulladás alakul ki az adott területen. Legtöbbször fájdalom, mozgásbeszűkülés is kísér a duzzanaton kívül, hiszen nem csak a nyáktömlő, hanem az itt lévő izmok, szalagok is gyulladásba jönnek így a mozgás ezeket is komprimálhatja és fájdalmasak lehetnek. Ilyenkor az egész váll duzzadtabb lesz az egészséges vállhoz képest. Legtöbb esetben ez a probléma magától, pihentetésre megoldódik, de érdemes utána járni a hátterének, mert gyakran újra kialakulhat a probléma.

Zsibbadás a karban, nyakban:

Helytelen nyak, illetve váll tartás esetén megváltozik a terület izomegyensúlya, kötőszöveteinek állapota, gyakran elszorítják ezáltal az itt futó ereket, idegeket. Ezáltal megváltozik a terület érzékelése, ereje egyaránt. Ez helytelen testtartás, vagy nem jól végzett vállgyakorlatok esetén gyakori probléma.

Zúzódás:

Egy nagyobb trauma során kialakult ödémák, hematómák is intő jelek lehetnek a vállízület konkrét problémájára. Abban az esetben, ha a kötőszövet, izom sérült akkor nagy kiterjedésű véraláfutást, duzzanatot tapasztalhatunk, de ha a csont sérült akkor „lila-zöld foltok”, nyomás érzékenység és duzzanat alakul ki.

Lássuk, mi okozhatja a váll nem múló fájdalmát

Ha már tudjuk a tüneteket, akkor nagyjából le tudjuk szűkíteni a kiváltó okokat is. Vegyük át a leggyakoribb vállpanasz hátterében meghúzódó okokat.

A vállat érő mechanikus sérülés által okozott fájdalmak

Ilyen esetben egy trauma következtében alakul ki a váll, vállöv komplexum sérülése és panaszai. Ezeknek gyógyulási ideje átlagosan minimum 6 hétre tehetők, de ez természetesen függ az egyén fizikai, lelki és edzettségi állapotától.
Leggyakoribb traumás sérülései a vállnak:

1. vállficam: Ficamról akkor beszélünk, amikor a felkarfej elhagyja a lapockán található ízületi vápát. Kialakulhatnak sorozatos kis erőbehatásra (instabil izomegyensúly melletti nem megfelelő súlyzós edzés miatt), vagy egyszeri extrém erőhatásra (nyújtott karra esés, hirtelen húzás például: nagy súly emelésekor) is. Tünetei akuttan a váll deformitása, fájdalom, duzzanat, bevérzés. Majd a ficam kezelése után is jelentkezhet további fájdalom, mozgás elakadás/zökkenés/diszharmónia, instabilitás érzet.

2. csonttörés: Válltörése esetén ezen csontok egyikének sérülését értjük. Amely kialakulhat folyamatos erőbehatásokra történő fáradásos törés miatt (például: folyamatos ütve-fúró használata miatt sérül a csontállomány, küzdősportok esetén) vagy extrém erőbehatásra is (például: vállra esés).

3. izom szakadás: A teljes vagy részleges szakadásának oka lehet egy akut sérülés vagy degeneratív változása az ínhüvelynek, az időskor, hosszútávú elhasználódás és túlhasználás is akár

Letapadt izmok, kötőszövetek által okozott fájdalmak

A nem megfelelő izomegyensúly során felborul a váll mozgatásában résztvevő izmok funkciója. Működésük nem lesz hatékony, Korlátozzák a mozgását, anyagcseréjét a vállnak, illetve a felsővégtagnak. A túl feszes izmok téphetik az eredési és tapadási pontjaikat, amelyek a csonthártyán rögzülnek, így akár csonthártyagyulladást is előidézhetnek. Illetve a kötött, rugalmatlan szövetek, egymással összetapadnak, nem tudnak elcsúszni egymáson, összeszorítják az itt lévő ereket, idegeket, ezáltal nem lesz megfelelő az anyagcseréjük és veszítenek erejükből.

Leggyakoribb izmok, amelyek problémát okozhatnak: delta izom, infraspinatus izom, supraspinatus

Helytelen válltartás, testtartás által okozott fájdalmak

Előre helyezett fej és válltartás esetén megváltozik az adott ízületek biomechanikája, felborul az adott terület izomegyensúlya is. Az ízfelszínek nem tudnak tökéletesen elmozdulni egymáson ezáltal degenerációs folyamatok indulnak be, mint például az ízületi kopás, meszesedés.

Ízületi kopás esetén leggyakrabban reggel, bejáratódás előtt vagy terhelésre jelentkeznek a ropogó hangok, mozgás elakadások. A kopott ízületet gyakran kíséri gyulladás is, amely további fájdalomhoz, duzzanathoz, mozgás kieséshez vezethet, amelyek tovább ronthatják a kopási állapotát az ízületnek.

Az ízület meszesedése miatt beszűkülnek az ízületi terek, megváltozik az ízület víztartalma, amelyek további ízületi gyulladást okozhatnak, amelyek további szöveti letapadást, hegesedést okoz, így az ízület sérülékenysége megnőhet.

Mozgáshiány által okozott fájdalmak

Az ízület monoton használata, korlátozott mozgástartományban való mozgatása, ugyanúgy okozhat panaszokat, fájdalmakat. Ilyen esetben a szervezet energia takarékos üzemmódba lép, a felesleges energia felhasználó területeket „kikapcsolja”. Tehát a szöveteket összetapasztja, anyagcseréjét lelassítja, ingerelhetőségét csökkenti. Így már egy egyszerű mozdulat, mint például a kar nyújtása a fejünk felé is panaszt, fájdalmat okozhat. Mozgástartománya lecsökken az ízületnek, izomereje csökken és egy nyomó fájdalmat érzünk mozgatása közben. Általában azoknál alakul ki ez a probléma, akik egésznap egy nem jól beállított asztal magasság mellett számítógép előtt dolgoznak.

Lehetnek veszélyei, ha nem kezeljük a tüneteket?

Bármi miatt is alakult ki a fájdalom, probléma, fontos, hogy ne csak tüneti kezelést végezzünk, hanem a kiváltó okot szüntessük meg, hogy a probléma ne alakuljon ki újra, illetve ne fokozódjon tovább.

Jobb esetben magától is megszűnhet a fájdalom, rosszabb esetben további degenerációs folyamatokat indít el, vagy akut sérülés is kialakulhat általa. Így alakulhat ki egy egyszerű túlhasználatból befagyott váll szindróma, egy kötött izomzatból ínhüvely gyulladás vagy szakadás, letapadt kötőszövetekből idegfonat gyulladás…stb.

Mindig törekedjünk a kiváltó ok megszüntetésére, tehát javítsuk testtartásunkat, figyeljünk mozgásunk minőségére és mennyiségére, terheljünk egyenlően a két oldalunkat, figyeljünk az ergonómiára mind a munkahelyünkön, mind az otthonunkban.

Ezekkel a kezeléssel enyhíthetőek a váll panaszok

Az ízületi panaszok megszüntetésére a leghatékonyabb és legjobb módszer a mozgásterápia és ezáltal a normál funkcióba való visszaállítás. Igyekezzünk visszanyerni teljes mozgástartományunkat, izomerőnket. A mozgásterápiát különböző kiegészítő terápiával egészíthetjük ki. A szöveti letapadások oldására gyógymasszázs mellett megfelelőek lehetnek a különböző fascia technikák, flossing terápia, köpöly kezelések, SMR eszközök használata, illetve kinesio tape kezelése.

Ha tüneteink komolyabb problémára utalnak mindenképpen keressünk fel egy szakembert, aki alapos kivizsgálás, esetleges kiegészítő vizsgálatok mellett eldönti, milyen kezelésre van szükségünk. Ezek a kezelések lehetnek non-invazív, invazív, konzervatív kezelések akár.