Antioxidánsok – szabad gyökök

Szevezetünk egyre több káros dolognak van kitéve: a rengeteg tartósítószerrel készült ételen keresztül a nap káros sugárzásain át, a nem kipihent állapotig. Márpedig, ha nem változtatunk bizonyos dolgokon, akkor hatalmas előnyben részesítjük azokat a folyamatokat, amelyek ellen szervezetünk küzd és próbálja megakadályozni a káros folyamatok beindulását.

Egyik ilyen a szabadgyökök keletkezése

A külvilág károsító hatásai, a nem megfelelő táplálkozás és civilizációs ártalmak (mint légszennyezettség, UV sugárzás, mérgező vegyszerek, gyógyszerek, alkoholfogyasztás és a dohányzás) következtében naponta sok ezer szabadgyök jön létre a testben, amelyek ellenőrizhetetlen oxidációval károsítják szervezetünk egészséges sejtjeit. Az oxidáció a sejtek káros szaporodását eredményezi, és a felgyorsuló folyamatban egyre nagyobb tömegben támadja az ép sejteket.

A szabadgyökök nagy reakcióképességű, rövid életű molekulák, és képesek a test bármelyik anyagában kárt okozni. Olyan kis részecskékről van szó, amik folyamatosan egy másik elektron után kutatnak, hogy új párt hozhassanak létre. Mivel a legkülső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak, így könnyen és gyorsan reakcióba lépnek más vegyületekkel, mivel nagy intenzitással keresnek párt maguk számára. Ezeket az elektronokat szervezetünk  egészséges sejtjeiből veszik el. A szabadgyökök kárt okozva a sejt magjában megakadályozzák a sejtek normális működését.

Az egyik legjellemzőbb szabadgyök az oxigén-szabadgyök, amely oxigén molekula (O2) felbomlásával jön létre. Az oxigén eredetileg O2 formában fordul elő, amelyben két oxigén atomhoz két elektron csatlakozik. De amikor külső hatásra (például UV sugárzás vagy az emésztési folyamat) ezek elválnak, akkor mind a két elektron a negatív töltésű oxigén atomhoz kerül és a pozitív töltésű oxigén atom egyedül marad.

A káros sejtosztódást kell tehát megakadályozni, hiszen optimális esetben a szervezet védelmi rendszere képes semlegesíteni a saját maga által termelt szabadgyököket. A gond ott kezdődik, amikor túl sok van belőlük.

A szabadgyökök nagyon sok betegség kialakulását okozhatják, elsősorban szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos megbetegedéseket, szem-, ízületi- és idegrendszeri elváltozásokat okozhatnak.

Amíg nem érte az embert ennyi sok káros hatás, addig a szabadgyökökkel nem is volt probléma, ugyanis nekik is van szerepük a szervezetben:

• A szabadgyökös reakciók egy része a szervezet önfenntartó mechanizmusaiban is szerepet játszanak. Sejtjeink egy része azért termel szabad gyököket, hogy azok elpusztítsák a szervezetbe bejutott kórokozókat,
• Mások pedig olyan vegyületeket termelnek, melyek szabályozzák a véralvadást és a vérnyomást.

Ha túl sok szabadgyök keletkezik, szervezetünk nem tudja fenntartani az egyensúlyt. A szabadgyökök mennyiségét táplálkozásunk is befolyásolja, hiszen például a vörös húsok nagyon sok szabadgyököt termelnek. De befolyásoló tényező az emésztési képességünk is.

Szervezetünk a védelem érdekében számos antioxidánst termel

Az antioxidánsok feladata: késleltetik az oxidációt vagy gátolják azt. Leadnak egy elektront, ami a szabadgyököknek hiányzik, így semlegesítik öket. Ezáltal csökken a szabadgyökök száma szervezetünkben.

Kétféle antioxidáns létezik: egyiket a szervezet maga termeli, ezek az endogén antioxidánsok. Az exogén antioxidánsokat pedig külsőleg kell a szervezetbe juttatni.

Az antioxidánsok különböző módon fejtik ki hatásukat

• gátolhatják az oxidációt gyorsító katalizátorok működését,
• ha ő maga is tud oxidálódni, akkor az oxigén megkötésével fejti ki hatását.

Sejtjeink számos természetes antioxidánst termelnek, ilyenek az egyes vitaminok, mint az A vitamin (másik nevén retinol), C vitamin (aszkorbinsav), E vitamin (tokoferol) és a szelén. Vitamin jellegű antioxidánsok a flavonoidok is, a telítetlen zsírsavak, különösen az omega-3 zsírsavak, valamint a többszörösen telítetlen vegyületek, a karotinoidok (pl.béta-karotin).

Antioxidatív hatásúak bizonyos enzimek és egyéb anyagok is,  mint a glutation-peroxidáz, kataláz, szuperoxid-dizmutáz; valamint a galluszsav és vegyületei.

A szelén különösen fontos antioxidáns

A szelén a talajban és a kőzetekben található. A növényekben halmozódik fel, és ezután kerül a szervezetünkbe. Rendkívül hatékony, az ásványi anyagok mikroelem csoportjába tartozik. Megköti a szabadgyököket és gátolja azok romboló hatását.

A szelén jelen van a szervezetünkben is (májban, fogzománcban, körömben). Az A, C és E  vitaminok jelenléte fokozza a szelén felszívódását, amely számos jelentős szerepet tölt be szervezetünk életében, mint például antioxidánsként védelmi funkciója van a szívinfarktussal és bizonyos rákos megbetegedésekkel szemben; részt vesz a mérgező arzén és higany megkötésében, valamint a szelén felel az egészséges férfispermiumok létrehozásáért és a prosztatamirigy müködéséért.

A szelén kiegészítő szedése tehát sokszor igenis ajánlott. Felnőtteknek: 100 mcg/nap mennyiségben. A szelén kiegészítése nagyon fontos lehet vegetáriánus étrendet követők, fogyókúrázók, dohányzók számára. A szelén megtalálható halak, tengeri állatok, teljes kiőrlésű gabonában nagy mennyiségben, dió, rizs, napraforgómag, kesudió.

Lúgos víz

A szabadgyökök által okozott káros hatások csökkentésére kiválóan alkalmas az ionizált lúgos víz, amelyben az ionizáció során az oxigén csak egy hidrogént köt meg, és marad egy szabad töltése (-). Ez alkalmassá teszi arra, hogy a szervezetben lévő szabadgyököket (mivel azok töltéshiányosak) semlegesítse.

Összegzés

A szabadgyökök tehát pusztítják a szervezetünket, csökkentik az ép sejtjeink számát,  elrontják a DNS láncot, ezáltal befolyásolják, milyen gyorsan és mennyire öregszünk.

Az antioxidánsok ezeket a káros folyamatokat állítják meg, semlegesítik a szabadgyököket.

Szabó Noémi