Kinesio tape, köpölyözés, flossing – Mikor használd ezeket?

Függetlenül a jól felépített edzésektől, a megfelelő fizikai állapottól, mindenkivel előfordulhat, hogy lesérül, meghúzza az izmait, vagy esetleg a rossz emeléstől becsípődik a dereka. Nem minden esetben van szükségünk ezek kezelésekor gyógyszerekre, több fajta non-invazív, akár magunknak is elvégezhető kiegészítő terápia áll rendelkezésünkre, amelyek ezeket a problémákat orvosolja. De nem csak sérülések esetén segíthet számunkra, hanem akár teljesítmény fokozásban is. A kinesio tape, a flossing ,illetve a köpöly már olyan kezelések, amelyek nem feltétlenül igényelnek szakembert. A jól megtanult technika felhelyezéseket akár már egy átlagember is fel tudja helyezni magának. A kineso tape edzéseink során megfelelően stabilizálja az ízületeinket, így bátrabban végezhetjük a sportmozgásokat. A flossing terápia hatékonyan lazítja a letapadt kötőszöveteket, ezáltal a nagyobb mozgásterjedelemben végezhetjük az edzés során a mozgásokat. A köpöly kezelés fokozza a vér- és nyirokkeringést, amivel a regenerációs képességet is javítja. A cikk által szeretnénk betekintést nyújtani ezekbe a kiegészítő terápiákba.

Milyen panaszok esetén hatásosak ezek a kiegészítő kezelések?

Mind a három kiegészítő terápia felhasználását 3 kategóriába sorolhatjuk.

Használhatjuk őket:

• prevenció céljából: amikor még nem alakult ki sérülés, de esetleges hajlamunk van rá (pl. ízületi merevség esetén), vagy rossz mozgássztereotípiánk miatt nagyobb a rizikófaktor a sérülés kialakulására (pl futáskor a törzs mozgásunk minimális) és a kiegészítő terápiákkal ezt szeretnénk megelőzni és korrigálni

• rehabilitáció során, amikor egy meglévő sérülést próbálunk kezelni és normál állapotra visszaállítani az adott terület működését (pl.: izomhúzódás, rándulás, ízületi instabilitás esetén)

• teljesítmény fokozás: amikor nincs sérülésünk, de például van egy letapadt kötőszövetünk, egy nem teljes mozgástartományunk, ami csökkenti sportteljesítményünk sikerességét (pl.: nem működik hatékonyan a farizmunk és nem harmonikus a futásunk emiatt.

Mikor lehetsz benne biztos, hogy érdemes kipróbálnod valamelyik terápiát?

Fontos kiemelni, hogy sérülések esetén elsőnek mindenképpen keressetek fel szakembert!!! Abban az esetben, ha a sérülés, vagy az aktuális diszfunkció már „gyakori probléma”, illetve korábban is hatékonyan kezelték/kezelted valamelyik terápia egyikével és egy szakember elmagyarázta és megtanította neked, hogyan kell szakszerűen alkalmazni, akkor nyugodtan kezeld meg magadat, hisz alkalmazásuk egyszerű! Illetve nem szabad elfelejteni, hogy igaz a gyógyszeres, illetve az invazív kezelések gyorsan hatnak, de nem feltétlen oldják meg az adott problémát, hanem csak tüneti kezelést végeznek. Célszerű mindig egy egyszerűbb kezeléssel pl tape felhelyezéssel kezdeni a terápiát, majd, ha komolyabb az eset akkor gyógyszeres vagy akár műtéti megoldáshoz folyamodni.

Melyik mire jó: Kinesio tape, köpölyözés és flossing

KINESIO TAPE

A kinesio taping (kineziológiai tapasz) ma már az egyik legelterjedtebb kiegészítő rehabilitációs terápia sportolók, amatőr sportolók, nem sportolók és mozgásszegény életmódot folytatók körében egyaránt.
Sebek és mozgásszervi sérülések rögzítésére már az ősi Egyiptomban és Görögországban alkalmaztak kötszereket, rugalmas pólyákat, melyből a legelterjedteb a gyantába mártott lenvászon csík volt. 1882-ben Paul Carl Beiersdorf német gyógyszerész szabadalmaztatta a Guttaperchatapaszt, ami a korábbi gyantába mártott, gyógyszerrel átitatott mullpólyát váltotta fel. Az általa szabadalmaztatott tapasz a mull pólya és a Guttapercha növény tejnedvének a kombinációja volt. A német nemzeti válogatott sportorvosa, Hans-Jürgen Montag felhasználva ezt, a sportolók ízületeit kezdte stabilizálni a mérkőzések során, ezzel védve őket a sérülésektől.
Mindezek után Dr Kenzo Kase orvos, kiropraktor az 1970-es évek elején fejlesztette ki a kinesio tapaszt. Munkája során megfigyelte a rigid kötések negatív hatásait, illetve a manuális kezelések rövidtávú hatásait sportolók esetében. Ezen hibákat kiküszöbölve fejlesztette ki a kinese (magyarul mozgás) tapaszt. Kenzo Kase vallotta, hogy az izommunka és az ízületek mozgatása nélkülözhetetlen a sérülések rehabilitációja során. Ahhoz, hogy a sérülések ne fokozódjanak, természetesen szükség volt egyfajta rögzítésre, amely nem gátolja a mozgásban a pácienst. Ezen problémára lett megoldás az általa fejlesztett rugalmas tapasz. Fontos volt, hogy a tapaszok a bőrrel és az alatta lévő kötőszövettel, izommal együtt mozogjanak, miközben nem gátolják azok mozgását és vérkeringését. Mivel ezek a tapaszok egyhelyben maradnak fizikailag tudják alátámasztani az ízületet, sérült elemeket.
Világszinten pedig először a 2000-es olimpián találkozhattak nagy számban vele az emberek, sportolókon felhelyezve, ahol heves viták fogadták ismeretlensége, esetleges dopping hatása miatt. Ma már szinte minden második emberen láthatunk ilyen tapaszokat, hiszen az egyik legtermészetesebb kiegészítő terápiás lehetőség a mozgásszervi panaszok esetén.

A jól felhelyezett tape esetén lezajló folyamatok adott testrészeken
1. lokális vérkeringés serkentés

2. lokális nyirokkeringés serkentés

3. lokális fájdalomcsillapító neuronok aktiválása

4. gyulladáscsökkentő hatásmechanizmusokat serkentik

5. fizikailag támasztják az ízületet

6. javítják az izomfunkciót

7. javítják a testtartást

8. támogatják a vénás keringést

9. szegmentálisan kihatnak a belső szervekre

10. öngyógyulási folyamatokat serkentenek

Milyen panaszokra jó a kinesio tape?

• akut és krónikus izom/ízületi sérülések

• ödémák/duzzanatok

• Kopások

• Húzódások

• izomgörcsök

• rándulások

• hegek

• véraláfutások

• helytelen testtartás

• izomfeszesség

• Izomgyengeség

Mikor nem alkalmazhatunk kinesio tapinget?

• nyílt sebeken

• bőr sérüléseken

• trombózis gyanú áll fenn

• gennyes gyulladás esetén

• rákos/daganatos megbetegedés esetén

• gyulladt a visszér

• ha nem ismert a kórelőzmény

A kinesio tape felhelyezési technikák:

1. Lazító technika

2.  Nyirok ragasztási technika

3. Tonizáló technika

4. Korrekciós technika

5. Hegkezelési technika

6. Viscerális technika

KÖPÖLY

A köpöly segítségével a nyirok és vérkeringés fokozódik, anyagcsere felgyorsul, amely segíti a salakanyagok eltávolítását, ezáltal fájdalom enyhítésére, emésztési rendellenességekre, tüdő betegségekre (krónikus köhögés, asztma) és paralízis kezelésére használják.
A köpölyözés alapelveit Mezopotámiában már 3000 évvel ezelőtt leírták. Ám az ősi Kínában a Csin dinasztia idején (i.sz.281-361), Hong taoista volt az, akinél először említhetjük a köpölyözés technikáját. A megszokott csészék helyett, szarvakat használt a gennyes pörsenések kezelésére. Ebből ered a köpölyözés kínai elnevezése, a jiaofa, azaz „szarv technika”. A köpöly történelmi hátteréhez tartozik Zhao Xuemin írása, aki a „tűz pohár qi” technikáról tesz említést a „Kiegészítés a Materia Medicához” című könyvében. Ezen technika során akupunktúra pontokba szúrt tűkre helyezték a csészéket, amelyeket korábban gyógynövényes főzetben forraltak. A technikát szél-hideg típusú fejfájás, a szél eredetű bi szindróma, szédülés, hasi fájdalom kezelésére alkalmazta, mely során bambuszból vagy agyagból készült csészéket használt. A hagyományos kínai orvoslásban fontos az energiák áramlása. Azt vallják, hogy a köpölyözés során szabaddá válnak az energiapályák, elvezeti a mérges energiákat, a salakanyagot, a rossz szelet és a nedvességet, ezzel megteremti a Yin-Yang egyensúlyt. A köpölyözés Dél-Amerikában és az indiai kultúrkörökben is régre visszavezethető. A tibeti kolostorokban rizspapírra gyógyító mantrákat írtak, ezt meggyújtották, majd az égő papírost egy rézből készült köpölyözőbe dobták, melyet a keletkező vákuum segítségével rögzítettek a fájó testrészre. A 20. században rájöttek, hogy az agyagpoharak, illetve a bambusz poharak sérülékenyek, ezért egyszerű vizespoharakat kezdtek el használni, de már ekkor is készítettek vastagfalú üvegköpölyöket kifejezetten a technika alkalmazásához. Üvegpoharakat könnyebb volt készíteni, mint a gyakran használt réz vagy vas köpölyöket, amikkel a korábbiakat akarták helyettesíteni tartósságuk miatt. Előnyére szolgált, hogy az üvegen keresztül már jól lehetett látni a bőrt, és meg lehetett állapítani a kezelésre adott reakciókat. Gyakran alkalmazták az üvegpoharakat, úgyhogy előtte tűz segítségével felforrósították őket. A 20. század végén jelent meg a ma is használt vákuumosító módszer, mely által egy kézi pumpa segítségével kerül felhelyezésre a szelepes csésze (amelyek már leggyakrabban műanyagból készítenek), ezáltal könnyebben szabályozhatóvá vált a vákuum mértéke.

A jól felhelyezett köpöly esetén lezajló folyamatok adott testrészeken:

• Reflexes hatás

• Fájdalom csökkentés

• Gyulladás csökkentés

• Nyirok és vérkeringés fokozás

• Szövet tonizálás

• Kollagén szintézis javítás

• Cellulit csökkentés

• Mozgástartomány növelés

• Izomfunkció javítás

• Viscerális hatás

Köpölyözési technikák:

• Száraz köpölyözés

• Tűszúrásos köpölyözés

• Nedves köpöly

• Villám (cuppogtató) köpölyözés

• Csúsztatott köpölyözés

• Mobilizáló technika

Köpölyözés indikációk:

• fejfájásos, neuralgiás betegeknél

• ízületi betegeknél: kopások, gyulladások, deformitások, lumbago, ischias esetén

• izom problémákkal küzdőknél: görcsös vagy hypoton izmoknál

• vérnyomás problémás betegeknél

• húgy és ivari szerv panaszos betegeknél: vesekő, húgyúti fertőzések, menstruációs zavarok

• gyomor, bélrendszeri panaszos betegeknél: görcsök, székrekedés

• légúti panaszos betegeknél: aszthma, felső légúti fertőzések

Köpölyözés kontraindikációk:

• anyajegy (irritálja és megnőhet a vákuum hatására)

• ha látszik az előző köpöly helyeájulás

• vérzékenység

• kóma

• sérült testrész

• szív és nagy erek fölött

• szívbetegség • mellkas, mell • beteg bőrfelszín • ödéma • daganat • trombózisos láb • bőrsérülés • magas láz • nagyfokú szívelégtelenség • vérzékenyeknél • pszichésen labilis • fertőző betegeknél • terheseknél has és derék területén

FLOSSING

A flossing terápia a mozgásterápia során alkalmazott speciális gumiszalagos elszorítás izmokon, ízületeken, kötőszöveteken.

Kelly Starrett volt, aki először említette a voodoo flossing kifejezést a Becoming a supple Leopard című könyvében, de már a történelemben korábban is alkalmazták a kompressziós elszorításokat (bandázsolásokat) sérülések kezelésére.  Az egyszerű bandázzsal szemben, a gumiszalagos elszorítás rövid ideig alkalmazható és engedi az adott ízület, izom mozgathatóságát.

A kiegészítő terápia során megváltozik az adott terület nyirok és vérellátása, a szövetek viszkozitása és elaszticitása, a kötőszövetben található receptorok pedig ingerület alá kerülnek. Célja a regenerációs folyamatok meggyorsítása, fájdalomcsillapítás, mozgástartomány javítás, ödéma csökkentés, kötőszöveti letapadások oldása, koordináció javítás, jobb anyagcsere ellátás a kezelt területeken, gyulladáscsökkentés stb.

Alkalmazási lehetőségek:

• prevenció

• rehabilitáció

• teljesítmény javítás

• elsősegély

Felhelyezési technikái:

• Ízületi, izom, myofasciális felhelyezés

• Posttraumás felhelyezés

• Mozgásterápia lehetőségei, amely során alkalmazhatjuk a flossing terápiát:

• passzív mozgatás: manipuláció, gapping, asszisztív nyújtás, querfrikáció

• aktív mozgás kis ellenállással: páciens saját izomerőt használva mozgatja az adott területet, miközben rajta van a floss szalag

• aktív mozgás nagy terheléssel: páciens saját izomerőt használva mozgatja az adott területet egy külső erővel szemben, miközben rajta van a floss szalag

• specifikus terhelés: pl instabil felszínen, speciális sportmozgások közben

• fascia technikák pl FDM, Continuum disztorzió, fascia manipulációk

Indikációk:

• ízületi mozgásbeszűkülés

• izom, ín, szalag fájdalom, feszesség, gyulladás

• csigolyák, mozgásszegmensek instabilitása, mozgásbeszűkülése

• ízületi kopás

• hegesedés

• izomtömeg építés

• ödéma csökkentés

Kontraindikációk:

• akut bőrbetegségek, bőrsérülések

• neuralgiák

• extrém ödéma

• tumoros megbetegedés

• gyulladt visszér

• elzáródott artériák

• súlyos szívelégtelenség

• csonttörések