Mit lehet tudni az izomlázról

Az  izomsejtekben az edzés hatására a rostok megfeszülnek, a körülöttük lévő vékony hártya helyenként beszakad, ezeken a területeken pedig jelentősen felszaporodnak a kalciumionok. A kalcium koncentrációjának tartós növekedése működésbe hoz egy fehérjebontó enzimet, amely gyulladást idéz elő, így közvetve szerepet játszik az izomláz létrejöttében.

Az izomláz tulajdonképpen az akaratlagos mozgást végző harántcsíkolt izomzatban keletkezik. Az izom a kémiai kötésekben tárolt energiát alakítja át mechanikai energiává. A legnagyobb energia az ATP molekula foszfátkötéseiben van, amely a táplálékkal felvett tápanyagok lebomlása során képződik oxigén mellett.

Aerob és anaerob

Edzés alkalmával, az izomműködés során energianyerésre a szénhidrátok és zsírok is felhasználásra kerülnek aerob körülmények között. Aerob edzés során a testmozgáshoz szükséges energia előállítása nagy mennyiségű oxigén felhasználásával történik. A szervezet a rendelkezésére álló energiatartalékokat-úgymint a szénhidrát és zsírok-oxigén segítségével égeti el, s így biztosítja az izmok számára szükséges energiát. Aerob folyamat játszódik le minden olyan mozgás közben, amely viszonylag csekély vagy közepes erőkifejtést igényel. Ilyen jellegű edzés hatására általában edzetlen személyeknél alakul ki izomláz.

Az izomláz jellemzően az anaerob mozgás végrehajtása után jelentkezik.

Anaerob edzéskor, tehát erőteljes munkavégzés esetében, nem megfelelő oxigénellátottság mellett a zsírsavak felhasználása csökken, maximális terhelés során pedig az izmok számára egyetlen energiaforrás marad: a glikogén formájában tárolt szénhidrát. A glükózból először piroszőlősav, majd tejsav keletkezik, amiből szintén ATP molekulák jönnek létre, de nem olyan hatásfokkal, mint oxigén jelenlétében.

Anaerob mozgásról akkor beszélünk, amikor az izommunkához szükséges energia előállításához a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő oxigén. A magas intenzitása miatt az anaerob tartományban végzett mozgás csak rövidebb ideig tartható fenn, amely után pihenési szakasz következik. Ilyen folyamat zajlik minden olyan mozgás közben, amely intenzív erőkifejtést igényel (ilyenkor koncentrálni kell a légzésre is).

Mindezek után még az a kérdés szokott felmerülni, hogy rá lehet–e dolgozni az izomlázra?

Több vizsgálatot is végeztek e tekintetben is, melyek szerint egy korai idegi adaptáció miatt az apró kis sérülések nem romlanak tovább, a regenerációs folyamatot nem késlelteti, ha rádolgozol. Sőt, az izomerő sem fog csökkenni a harmadik naptól fogva.

Ennek fényében tehát nagyon jó bemelegítéssel, lassan és kisebb súlyokkal megkezdett edzéssel rá lehet dolgozni az izomlázra.

Komoly izomláz esetén viszont jobb, ha pár nap pihenést beiktatva hagyod regenerálódni a mikrosérüléseket, és csak utána kezded el újra az adott izomcsoportra végzendő edzést.

Amennyiben erőteljesebb, vagy a hosszú mozgáskihagyás után nagyfokú izomlázad alakult ki, úgy a panaszok megszüntetésére javasolt a váltott hideg–meleg vizes fürdő, borogatás, szaunázás, masszázs, gyulladáscsökkentő hatású kenőcsök, melyek fokozzák az izomzat vérkeringését, és segítik a regenerációt.

Szabó Noémi