Schönekker László: Men’s physique kategória és a lábedzés

Szerintem minden versenysportban jeleskedő vagy épp csak jelen levő sportoló találkozott már ilyen-olyan degradáló és leminősítő véleménnyel, magyarázattal, amik mentségek arra, hogy a véleményt alkotók miért nem akarják-szeretnék-próbálják elérni ugyanazt az eredményt. Gyakran hallott mondatok voltak ezek a környezetemben:
„Neki könnyű, biztosan nem dolgozik mellette, más dolga sincs’. Vagy ez: ‘neki nem kell küzdeni, hiszen hibátlan a genetikája, sőt biztosan nem is érik az életben egyéb atrocitások, csak születnie volt nehéz‘. ‘Nem kell annyit szenvednie a diétával mint nekem, biztosan eszik mindent össze-vissza és mégis elszáll róla minden felesleg.”

Előítéletek

Szeretném, ha tudnátok, nem ismerek olyan egyéni sportágban szereplő sportolót Magyarországon, akinek a sportban elért eredményei elegendőek ahhoz, hogy megéljen belőlük. Mindannyian dolgozunk mellette, ki cégnél, ki egyéni vállalkozóként, ki pedig alkalmazottként. Mind egyenként tudjuk, mi az a diéta, milyen kemény dolog a lemondás, milyen izzasztó egy-egy edzés és hogy milyen folyton holtpontokkal küzdeni. Azt is tudnotok kell, pontosan az előítéletek azok, amik atrocitásként a hétköznapjainkat bonyolítják.

Persze létezik az előzőektől eltérő beletörődő vélemény is, ezek ilyenek:
„Nekem már mindegy, jó vagyok én így. Miért keserítsem meg a saját életem, nem sanyargatom magamat.’ ‘Öreg vagyok én már, hogy bármi újba is belefogjak.’ Az a kaja, amit ők esznek rengeteg pénz, nem engedhetem meg saját magamnak. A konditerem egy vagyon, sajnos én már maradok ilyen.”

Nem drágább, mint az átlagos életmód

Itt is fontos megemlítenem, hogy nem kell mindenkinek versenyszinten ennie és élnie. Egy átlagos megreformált étrend semmivel nem kerül többe, mint ha te megveszed a kész reggelidet, eszel egy ebédet majd a délután folyamán megeszel pár nassolni valót, hogy a vacsoráig kibírd. Az sem magyarázat, hogy az edzőterem drága, hiszen a profi funkcionális edzésekből el lehet lesni rengeteg apró fortélyt, amiket futással-úszással-biciklizéssel kombinálva szuper eredményeket lehet elérni. Csupán annyi a dolgod, hogy megtedd az első lépést, és máris nagy távot tettél meg az egészséged érdekében!

A kitartásról

Az, hogy szeretnél változtatni a jelenlegi életeden, még nem elegendő ahhoz, hogy a karmád kövesse az utad. Ehhez tisztában kell lenni azzal, hogy a célodhoz vezető úton rengeteg akadályba ütközhetsz, és amikor azt hiszed, hogy már a célegyenesben jársz, számíts rá, hogy bizony az utad vége is még mindig lehet rögös. Ahogy láthattátok pár napja Nagy Dóri versenyzőtársamnál, még a legtapasztaltabb és minden tudással felvértezett embereknek is lehetnek problémáik, közbejöhetnek olyan dolgok, amik a céljaik elérésében hátráltatják. Alapvető különbség azonban, hogy ezt bizonyos emberek hogyan fogadják. Csak csatlakozni tudok ahhoz, ahogyan ő elmondta. Ezek az akadályok egyáltalán nem gátló tényezők, csupán lassítják a folyamatot, azonban feladni az elkövethető legnagyobb hiba.

Men’s Physique és a közutálat

Az utóbbi időben viszont közutálat tárgya lett sok berekben az én kategóriám is. Mi legtöbbször azt kapjuk, hogy „ehhez nem kell semmit tenni, rövid idő alatt bárki lehet ilyen. Semmi lábuk nincs, nézd, azért van rajtuk egy hosszabb nadrág. Látod, ezek a srácok a hobbi gyúrósok, lemennek kétszer a terembe egy héten, rápumpálnak bicepszre, csinálnak tíz fekvőt és már készen is vannak. Ez a kategória bohóckodás” – hangzik el gyakran.

Engedjétek meg, hogy kicsit meséljek Nektek

Ha olvastátok a bemutatkozómat, ott már említettem, hogy gyerekkorom óta folyamatosan, aktívan sportolok, viszont a legtöbb sportban nem fontos az esztétika. Teljesítményalapon és technikai sajátosságokon múlik a sikered. Minden sportnak megvan a sajátos, hosszú idő alatt kialakuló és tipikus testfelépítése. Nálam ez a kajaknál azt jelentette, hogy a hátam, valamint a mellkasom ütemesebben fejlődött-erősödött a többi testrészemnél. Kezdetekben, amikor elkezdtem a konditermi edzést, kifejezetten imponált, hogy ez a két testrészem mennyire gyorsan reagál az edzésre, mennyivel erősebb, mint az akkori edzőtársaimnak. Magától értetődő volt, hogy az alkalmat ezen testrészeim edzésére soha ne hagyjam el és ha lehetőségem volt, ezeket részesítettem előnyben. Sajnos tipikus kezdőhiba, aminek később meg is lett a böjtje. A kezdéstől számított első év végére eltolódtak a testem arányai. Ezzel akkor szembesültem, amikor a mindenki által ismert már-már önvédelmi méretű könyv „Arnold Schwarzenegger – Testépítés nagy enciklopédiája” a kezembe nem akadt. Ebben volt egy arányokról szóló rész, ahol Classic arányszámokkal felvázolta az otthon is lemérhető testrészek összhangját. Gyorsan tudatosult bennem, hogy valamit nem jól csináltam.

Átértékeltem az eddigi munkáimat és belekezdtem a javításba

Szerencsére gyorsan reagált rá a testem, de a lábaimmal a mai napig szenvedek. Az igazság az, hogy aránylag magas is vagyok (193 cm) ami lássuk be, nem könnyíti meg a helyzetem. Aki edzett már keményen lábat, pontosan tudja, hogy az emberi szervezet számára mekkora próbatétel egy-egy lábedzés elvégzése és a rákövetkező napok szenvedése.

Ha az első néhány edzés után feladod, azzal csak saját gyengeségedet ismered el, arról nem is beszélve, hogy ehhez a fájdalomhoz hozzá lehet szokni és túlzásnak tűnik, de meg is lehet szeretni. A mai napon már az egyik kedvenc edzésem a lábedzés. Ha valami közbe is jönne, inkább átírom az edzéstervemet, csak azért, hogy ne maradjon el. Hozzáteszem, a helyzetem semmit nem változott, a lábam továbbra is a gyenge pontom, még nem értem vele célba, de legalább tudom, hogy afelé haladok. Mint mindenki másnak, nekem is van gyengém és erősségem. Ez az egyik gyengém, viszont emellett az erősségem, hogy ezzel tisztában vagyok.

A mai napig, ha diétázom vagy készülök valamire, ez a testrész az, aminek a tömege rohamosan csökken

Ezért különös odafigyelést igényel, de eddig sem és továbbra sem adom fel. Azt az energiát, amit az erősségeimre fektetnék, inkább átforgatom és még odafigyeltebben törődöm a lábaimmal.

Tehát a fő titok az, hogy sem én, sem versenyzőtársaim nem különbözünk tőletek. Mindannyian egyformák vagyunk, nagyjából ugyanazzal a csomaggal érkezünk és ugyanúgy adottak a lehetőségek az életben. Amit tehetünk, hogy vért izzadunk azért, hogy az esetleges gyengéinken javítsunk, és hogy az álmaink felé vezető út, ugyan ha rögös is, na meg helyenként zavarba ejtően nehéz, mégis járható és belátható legyen.

Hajrá srácok, ne féljetek belekezdeni bármi újba, ne adjátok fel és végképp ne féljetek kérdezni azoktól, akik már megtették az első lépéseket. Zárásként pedig ne felejtsétek az újonnan felkapott mondatok egyikét:

„Never skip leg days!”

Schönekker László

BioTechUSA Team