Sportsérülések 2.rész

Az ízületi porcsérülések leggyakrabban a térdet érintik. Az ízületi porcok feladata a csontok védelme. Porcsérüléskor arról van szó, hogy az ízületi porcok folyamatos károsodása, terhelése miatt a porcfelszín vékonyodik, emiatt a kapcsolódó csontok egymást, vagy az ízület szélét érik, s ez az érintkezés, dörzsölés gyulladásos állapotot eredményez, mely igen erős fájdalmat okoz.

A porcsérülések leggyakrabban a térdben lévő porcok fizikai terhelés következtében kialakult sérülései, melyek már fiatal korban – különösen az intenzíven sportolók körében – fordulnak elő. Nagyon sok esetben ezek a porcsérülések egy korábbi sérülés következtében alakulnak ki.

A gyógyulás tartama néhány héttől több hónapig is eltarthat attól függően, milyen a károsodás mértéke. Ezesetben viszont mindig ki kell várni a teljes gyógyulást, s csak utána szabad újra elkezdeni a tréningeket.

A ficam

Ízületi ficam akkor alakul ki, ha a két ízület közötti kapcsolat részlegesen vagy teljesen megszakad, vagyis az ízületi porcfelszínek elmozdulnak egymástól. Az ízületeket erős ízületi tok és szalagok veszik körül. Ficam esetén ennek a toknak a szalagjai szakadnak el részben vagy teljesen. A sportolás közben „kialakult“ ficamok tehát az ízület porcfelszínének sérülését okozzák.

Teljes ficam esetén a két porcfelszín teljesen eltávolodik egymástól, míg a részleges ficamnál  az ízületi felszínek részben még érintik egymást, viszont a csontok helyzete már nem anatómiás. Teljes ficam leggyakrabban a vállízületben, könyök-, ujjízületekben és a térdkaláccsal fordul elő. Részleges ficam a térdben és bokában jön létre leginkább.

A ficam kezelése

Ficam esetében az ízületet fájdalmas, duzzadt, beszűkült mozgás jellemzi. Fizikális vizsgálattal és röntgenfelvétellel lehet meggyőződni a ficam meglétéről. Kezelésekor  legelőször nyugalomba kell helyezni az ízületet, hűteni kell, majd pedig azonnal szakorvoshoz kell vinni a sérültet. Sok laikus próbál segíteni ilyenkor a ficam helyretételével, azonban ezzel nagyobb kárt is lehet okozni (például elszakíthatnak egy-két szalagot vagy tovább roncsolhatják az ízületi tokot, esetleg ideg- vagy érkárosodás alakulhat ki). Ezért soha nem szabad a helyszínen ellátni a ficamot, kivéve ha szakemberről van szó.

A ficam gyógyulási idejét is érdemes kivárni, mert ha az ízületi tok szakadása nem gyógyul meg teljesen, esetleg további sérülések miatt kitágul, akkor könnyen előfordulhat, hogy a ficam a hétköznapi mozdulatok hatására is kiújul.

Szakadásos sérülések

• A szakadásos sérülések érinthetik az izmot, inat vagy szalagot beszélhetünk részleges és teljes szakadásról is. Részleges vagy teljes izomszakadásról akkor van szó, amikor az izmokhoz tapadt izomrostok és inak károsodnak, s megszakad az izom folytonossága. Túlnyújtás következtében vagy összenyomódás hatására jöhet létre. Jellegzetes tünete a sérülés pilanatában fellépő éles, szúró fájdalom. Nyugalmi helyzetben nincsen fájdalom.

Teljes szakadáskor az érintett izom képtelen az összehúzódásra. A szakadást helyi nyomásérzékenység, duzzanat kíséri. A sérülést követő 24 órában vérömleny, bőrelszíneződés keletkezik, mivel vérzés alakul ki az izomrostok között. A sérült testrészt minél előbb nyugalomba kell helyzeni, s a sérültet minél gyorsabban szakorvoshoz kell szállítani. A kezelés mindig a sérülés kiterjedésének függvénye.

Rendkívül fontos, hogy az orvos által javasolt pihenőidőt betartsd, ezt követően viszont a mozgást mihamarabb el lehet kezdeni, mert ez segíthet az izomzat megfelelő  regenerálódásában. A mozgás által újjáépülhet a sérült izom teljes szerkezete. Nagy fájdalmak esetén nem szteroid fájdalomcsillapítók alkalmazhatók. Az izomszakadás kezelése után az izom fizikai terhelését azonban csak fokozatosan, tervezetten lehet növelni.

A sportsérülések során gyakran társulhat az izomsérüléshez ínszalag-és csontsérülés is.

Törések

A csonttörés leginkább úgynevezett „nyíróerő“ hatására alakul ki, leggyakrabban csapatjátékok esetén (például labdarúgás, kézilabda, rögbi, jégkorong), vagy síelés, lovaglás, torna sportágakban.

Típusai:

A töréseknek sok típusa létezik, van például zöldgally törés, fáradásos törés, stb.

• A zöldgally törés onnan kapta a nevét, hogy a törés egy fiatal gallyra emlékeztet, ám a tört csontvégek nem válnak szét egymástól. Ez a töréstípus gyerekeknél fordul elő.
• A fáradásos törés főleg futóknál jellemző, ebben az esetben a csont ugyanazon részét érintő apró, úgynevezett mikrosérülések hatására alakul ki a törés.
• A szakításos törés húzóerők hatására jön létre, amelynek során a csonton tapadó ín szinte ‘kitép’ egy darabot a csontból.

A törés jellemzője:

A sérült végtag duzzadt, nyomásra érzékeny, mozgatása fájdalommal jár. Sokszor szemmel látható a keletkezett deformitás ugyanakkor előfordul az is, hogy ezek a tünetek teljesen elmaradnak. Ebből kifolyólag a diagnózis felállításához szükség van röntgen vizsgálatra is, amelyet minden olyan baleset, sérülés után szükséges elvégezni, amelynél fennáll a csonttörés veszélye. Arra kell törekedni, hogy a csonttörést a lehető leghamarabb ellássák. Az ellátás módja orvosi elbírálás alá esik a törés fajtája, esetleges lágyrész sérülés függvényében, amely lehet gipszrögzítés, műtéti helyreállítás, külső vagy belső fémes rögzítés, stb.

A sérülések leggyakoribb okai

Legtöbb esetben azért sérülnek le az emberek sport közben, mert az izmaik túl gyengék, illetve nincs meg az egyensúly az ellentétes izomcsoportok között. Másrészt viszont fokozhtaja a sérülés bekövetkezését a sportot megelőző bemelegítés elhagyása. Leggyakrabban a sérülések a hobbi sportok közben alakulnak ki (mint például: síelés, foci, kosárlabda, kézilabda, squash, aerobik, stb). Az esetek nagy részében ezeknél a sportoknál leginkább a térdízület sérül.

A sportbalesetek többsége bizonyos kockázati tényezők kiküszöbölésével azonban megelőzhető lenne, mint például jó minőségű és kellően előkészített pályák, tornacsarnokok, küzdőterek, biztonságos sporteszközök és megfelelő védőfelszerelések.

ÉRDEKESSÉG

Napjainkban – szerencsére – jóval több felnőtt sportol, mint eddig bármikor. Sérülésükhöz viszont nagyon sok tényező hozzájárul, és ennek kockázata egyenes arányban nő az életkor előrehaladtával. Ahogy telnek az évek, úgy csökken a test rugalmassága, aktivitás iránti toleranciája. Bizonyos tipikus sérülések pedig akkor fordulnak elő, ha az addig inaktív egyén hirtelen vált át a mozgásban gazdag, sportos életmódra.

Nők és férfiak egyaránt részt vesznek a sport világában, viszont korábban a sérülések kockázati rátája eltért nemcsak a mozgásfajták, hanem a nemek között is. Ugyanakkor ma már a női sport is gyorsabb, agresszívebb, erőteljesebb lett, így a nők is jóval gyakrabban lesznek áldozatai némely sportspecifikus sérülésnek. Attól kezdve viszont, amióta a nők is nagyon kemény edzésprogramokat teljesítenek, a sérülési ráta férfiaknál és nőknél szinte azonos.

Eltekintve az erőnléti állapot minőségétől, további tényezőket is szerepet játszhatnak a női sportsérülések megtörténtében: ilyenek

• a térd és a combizmok strukturális különbségei,
• a menstruációs ciklus által okozott változó ösztrogén-szint,
• a sportcipők kialakítása,
• a különböző ugrások, a talajfogás és a csavarodás.
• Ismeretes továbbá az úgynevezett „the female triad‘ szindróma, amely nem más, mint egy táplálkozási betegség, a menstruációs zavar és a csonttömeg vesztés (oszteoporozis) kombinációja. Ez a szindróma meglehetősen gyakori bizonyos női sportoló típusoknál, és bizonyos sportágakban. A sérülések valódi oka nem ismert, de úgy tűnik gyakoribb tinédzser és fiatal felnőttkorú sportolóknál, különösen azoknál, akik maximalisták és túlteljesítők.

A sérülések és balesetek állapotát, valamint annak rehabilitációs időtartamát fel kell tudnod mérni. Nagyon fontos, hogy ha bármilyen sérülés ér, ügyelj a fokozatos, de intenzív felépülésre, regenerálásra. A fekvő időszak után el lehet kezdeni a gyógymasszázs kezeléseket, amelyekkel teljes mértékben karban tartható az egyén egészséges és lesérült, balesetet szenvedett testrésze.

Szabó Noémi