Táplálkozási alapismeretek egyszerűen III. rész – fehérjék

Folytatásos cikk-sorozatom utolsó fejezetéhez értünk: ezúttal a harmadik makro tápanyagról, a fehérjéről szeretnék néhány alap információt megosztani Veletek.

Tudtad például, hogy a protein egy görög eredetű szó, és a jelentése „elsődleges fontosságú”? És azt, hogy a fehérjéből is- csakúgy, mint a szénhidrátból-, létezik rövid és gyors felszívódású? A lassú; a számunkra oly fontos, már meglévő -kínkeservesen megszerzett- izomzat leépülése ellen véd, a gyorsabb pedig fokozza a plusz izomzat építését.

Fehérje optimum – Kinek mennyi?

A megfelelő mennyiséget – a fizikai aktivitást is vizsgálva-, testsúly-kilogrammonként célszerű megállapítani. Nem sportolóknak elég 1 gramm testtömeg-kilogrammonként (remélem, ebbe a csoportba minél kevesebben tartoztok 2016-ban :)), azok számára, akik valamilyen sportot űznek 1,5-2 g/testtömeg-kilogramm mennyiség ajánlott, de még a legaktívabb életet élőknek sincs szükségük 2,5 g/ttkg-t meghaladó fehérjére. (Általánosítva: egy 70 kg-os személy esetében például 70 g és 175 g közötti skálán mozog a napi fehérje optimum, a fizikai aktivitástól függően)

Mi történik, ha az ajánlottnál több fehérjét viszünk be?

Ahogy a cikkem címe is utal rá, a mai sport-táplálkozási trendek világában könnyen eltévedhet az ember, és hajlamos arra a következtetésre jutni, hogy állandóan és folyamatosan, minél nagyobb mennyiségben fehérjét kell fogyasztania: húst hússal, vagy por formájában. Szeretném azonban hangsúlyozni, ez egyáltalán nem igaz, itt is kulcsfontosságú a balansz!

Csakúgy, mint bármi másnak a túlzott használata, a túl sok fehérje megemésztése is nagyon megterheli a szervezetet. Bár számos tanulmány és kísérlet elolvasása után sem tudok olyan egyértelmű egészségkárosító hatásokról, amik betegséghez vezethetnek, de azt hiszem a rossz közérzet, fáradékonyság, ingerlékenység, savasodás, ill. a dehidratáció tünete is éppen elég! (Fontos megjegyezni, hogy egészséges emberek esetében igaz ez, veseproblémákkal küzdőknek óvatosabban kell bánni a fehérje mennyiséggel!)

A magas fehérjetartalmú étrend előnyeiről már annál inkább találhatunk alátámasztott tényeket: többek közt csökkenti a stroke esélyét és a vérnyomást.

Fehérjeforrások: természetes vs. szintetikus

A fehérje szükségletünk fedezése során érdemes arra is figyelni, hogy magas minőségű legyen a fehérjeforrás. Sajnos a megfelelő mennyiségű fehérje-bevitelt szinte képtelenség normál élelmiszerekből elérni. A legmagasabb biológiai értékkel a tojás bír, ezt követi a tej, hal, marhahús, csirke, szója, rizs, búza, bab. Ám még ezeknél is hasznosabb fehérjéket tartalmaznak a jó minőségű étrend-kiegészítők. Mint sok más esetben, itt is szoros összefüggés van a termék ára és a minősége között, ezért nem érdemes spórolni rajta! A legajánlottabb a tejsavó- izolátum, de korábbi cikkemben szép számmal említettem még alternatívákat. Márka tekintetében nem árt szakember tanácsát kikérni vagy a fórumokat böngészni!

Mikor mennyit?

Javaslatok a napi fehérjefogyasztáshoz:

Megfelelő időzítés: edzés után fontos, hogy szénhidráttal együtt fogyasszuk, mert e kettő keveréke változtatja meg a hormonegyensúlyt úgy, hogy az támogassa az izom-építést, és gyorsabban tudjon regenerálódni a szervezet.

Átlagosan számolva, testünk nagyjából 30-50 gramm protein megemésztésére képes étkezésenként, ezért ha az ajánlott ötszöri evést tartjuk, eloszthatjuk ezek közt egyenlően a napi össz- fehérje mennyiséget. Maradva az előző 70 kilós példánknál: egy közepes, 150 grammal számolva, étkezésenként 30 grammot jelent. Ezt módosíthatjuk úgy, hogy az edzés után valamivel többet vegyünk magunkhoz, kb. 50 grammot, és a maradék 100-at a többi 4 étkezésre szétoszthatjuk; így a végeredmény 25g/alkalom.

Az is egy szempont lehet, hogy milyen a felszívódása a fehérjeforrásunknak. Lassú felszívódású a kazein vagy a tojsáfehérje is, ezeket leginkább lefekvés előtt javaslom, így egész éjszaka építi az izomzatunkat. A kazein természetes forrása a túró, de kapható táplálék-kiegészítő formájában is. A gyorsabb felszívódású proteineket a többi étkezés során ajánlott fogyasztani, pl. edzés után is ez a megfelelő! Természetesen előfordul a sajtban és tejtermékekben, egyéb forrása a tejsavó-turmix.

Saját tapasztalat: a reggelihez a tojást, sajtokat részesítem előnyben. 10 óraira tejtermékek, vagy protein shake. Ebédre hús, amennyit csak kívánunk. Uzsonnára szintén valami tejtermék, edzés után/vacsorára pedig szintén hús, túró, és a kedvencem; a cottage cheese (szemcsés sajt, átmenet túró és sajt között). – Ne feledjétek, megfelelő mennyiségű szénhidrátot és zsírt is kell tartalmaznia az étkezéseinknek, itt most csak a fehérjékre tértem ki!

Remélem kicsit segíthettem Nektek, jobban megismerkedni a kalorigén (energiát szolgáltató) tápanyagokkal! Ebben a témakörben szinte a végtelenségig lehet olvasni, kutatni, szép számmal jelentek meg kísérleti leírások, megfigyelések, dietetikusok véleményei – célom csupán annyi volt, hogy felkeltsem érdeklődéseteket a helyes tápanyag-bevitel iránt! Jó böngészést!

Plézer Panna

Sportedző