Gondolatok a „Kiss The Bodybuilder” roadshow kapcsán

mit tanulhat egy állóképességi versenyző, egy testépítő legendától?

Kiss Jenő, kétszeres „Mr. Univerzum” testépítő vezetésével a BioTechUSA csapata felkerekedett, hogy egy roadshow keretében idén is felpezsdítse a kondis életet. Az interaktív edzés keretében „Jenő mester” segítségével a testépítés sport iránt érdeklődők a „vizuális sokk” mellett gyakorlati tapasztalatokkal is gazdagodhattak, de a keményvonalas, a vasakat régóta izzító kondisok is új impulzusokkal lettek gazdagabbak. Akárcsak én.

„Miért pont én?”

A BioTech csapatával már közel két éve működöm együtt. Állóképességi tanácsadóként eddig sok ötlet megvalósításában segédkeztem és olyan gondolatokat tudtam megosztani a testedzésről, annak lelki hátteréről is, amit máshol még nem volt lehetőségem kifejteni. Rengeteg szereplőjét ismertem meg a sportnak, s ezzel együtt megannyi új problémát is. A számos sikertörténet mellett most egy örök kihívás megoldásában is nagyobb szerepet vállaltam.

„Két világ találkozása”

Body building és állóképességi sport. Hmmm… Két, látszatra teljesen különböző mozgásforma. Ezt hozzuk valahogy közös nevezőre! Ha a mélyére nézünk mindkét sportnak, máris rájövünk, hogy több a kapcsolódási pont, mint azt elsőre gondolnánk. A fizikális oldaláról megközelítve azt mondhatjuk, hogy ez a közös nevező az ERŐ. A lelki oldaláról is számításba véve pedig – ahogy a mester megfogalmazta – önmagunk még jobb megismerése.

„A futás mindent megmozgat, mindent fejleszt”

Naná! Csak a mérték nem mindegy. Az állóképességi sportolók (főleg hazánkban) híresek arról, hogy gyengék a funkcionális izmok erejét, hatékonyságát illetően. Kell a húzódzkodás, tolás, emelés, lökés, forgatás, statikus helyzetek megtartása, és egyéb sokoldalú gyakorlatok, mert az ember nem csak futásra született. Az egyénre jellemző alap erőt is fejleszteni KELL, ezáltal minden kondicionális képességünk magasabb szintre fejleszthető. Ami végső soron a siker egyik fontos kritériuma.

„Minden mindennel összefügg”

A szerdai közös edzés elején Kiss Jenő mester szinte szóról szóra azokat az értékeket fogalmazta meg, amiben magam is hiszek, ami mentén a saját és a triatloncsapatom felkészítését irányítom. Ez pedig a hit, alázat, türelem, kitartás és reális CÉLkitűzés. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor már nem arról, nem úgy szól a történet, ha úgy tetszik, maga az Élet, mint kellene. Nem is érjük el az áhított eredményt.

„Fájdalmak más dimenzióban”

Veszprémben épp a vállizmokat célzó edzésre kaptam „belépőt”. Mondjuk úgy, hogy maradandó élményeket, tapasztalatokat szereztem minden téren. Mélyebb betekintést nyerhettem az izomcsoportok fejlesztésének helyes sorrendjébe, technikájába, a sorozat- és ismétlésszámok bonyolult világába. Egyáltalán nem a testépítés tölti ki a mindennapjaim, de tisztelem azon sportágak képviselőit, akik nagy tudatossággal építik magukat és eredményeiket. A tőlük tanultakkal is több vagyok, ennyivel is jobban tudom fejleszteni önmagamat és másokat.

„Mindenkitől, mindenből lehet tanulni”

Az ellenfelektől, egy rohangáló kisgyerektől, az irigyektől, a kudarcainkból, mások rossz példáiból és más sportot űzőktől is. Az önhittség, saját magunk által kreált igazához való, görcsös ragaszkodás és a megszokás a visszafejlődés és a sérülés legbiztosabb jele. Nyitottnak kell lenni a világra, sokféle (edzés)ingert kell, hogy kapjon a testünk, idegrendszerünk. Ezzel a sokoldalúsággal, ha úgy tetszik „fegyvertárral” tudunk válaszolni a környezet, a versenyek által támasztott követelményekre is.

Egy testépítőnek is szüksége van állóképességre, hogy akár a pózolásokat bírja a színpadon, akár fejben folyamatosan elviselje heti több száz tonna megmozgatását. Egy triatlonosnak is szüksége van a guggolás helyes, egyre nagyobb súlyokkal történő elsajátítására, ami bizony a kerékpározás során nagyon is mérhető javulást eredményezhet…

„Az ÚTon…”

A roadshow veszprémi állomásáról Székesfehérvárra autózva a minden egyes sebességváltással a vállamban jelentkező jóleső, mélyreható fájdalom eszembe juttatta Kiss Jenő gondolatait. A másnap reggeli úszóedzésen, mikor szerettem volna használni a karnak mondott végtagjaimat, elkeserítően gyengének, lassúnak éreztem magam. Most, napokkal később, hangolódva a közelgő versenyeimre, már összeállt a kép… Nektek is ezt kívánom!

Janota Zoltán

@johnnyghostleader