Tudtad, hogy nem is a focisták futják a legtöbbet egy focimeccsen?  

Ha fociztál már, biztosan tudod, hogy nem könnyű sport, hiszen találkozhatunk benne sprintekkel, hosszabb futásokkal, dinamikus irányváltásokkal, kiszámíthatatlan forgatókönyvekkel. Ez pedig nagyon fárasztó és energiaigényes. De talán még nem is hallottál arról, hogy nem is biztosan a játékosok közt kell keresni azt, aki a legtöbbet futja egy focimeccsen. Ha kíváncsi vagy, ki ez, akkor olvass tovább és persze kicsit belemélyedünk a focisták futóedzéseibe is!  

Kik és mennyit futnak egy átlagos focimeccsen? 

A focipályán többféle posztban játszanak a játékosok, de nem csak a poszt határozza meg, hogy mennyit kell futniuk, hanem a meccs dinamikája, a labdaszerzés nehézsége, az ellenfél tempója is.  

A játékosok közül: 

• A középpályások futják a legtöbbet, átlagosan 11-13 km-t. 
• A védők kicsit kevesebbet futnak általában, kb. 7-10 km-t. A szélső védők gyakran többet futnak, mint a középső védők, mivel támadó feladataik is vannak. 
• A csatárok a védőkhöz hasonlóan 9-11 km-t futnak. 
• A kapusok futják a legkevesebbet, mindössze 2-5 km-t. 

Ha a pályán megnézzük a többi szereplőt, akkor viszont rácsodálkozhatunk, hogy a legtöbbet futó egyének bizony a bírók!  

A bírók ugyanis akár 14-15 km-t is megtehetnek, hiszen nekik folyamatosan követni kell a labda mozgását és gyakorlatilag végigfutják a 90 percet. Ráadásul fontos, hogy mindeközben pontos döntéseket és ítéleteket hozzanak, így a bírók állóképessége kulcsfontosságú a hatékony játékvezetéshez.  

Honnan tudjuk, hogy ki mennyit fut? 

Természetesen a modern technika könnyen lehetővé teszi azt, hogy lekövethessük a játékosok futóteljesítményét. Szinte minden sportóra képes már arra, hogy a megtett távolságot GPS alapon mérje.  

A focisták állóképességi edzései 

Korábbi valaha volt leghosszabb focimeccsekről szóló cikkünkben már volt róla szó, hogy a labdarúgók esetén szükség van hosszútávú állóképességre, gyorsaságra és robbanékonyságra is a hatékony játékhoz, ezt pedig többféle edzéstechnika segítségével érik el.  

A labdarúgók futóedzései általában intenzívek és változatosak, ezek az edzések fontosak ahhoz, hogy a játékosok megfelelő fizikai állapotban legyenek a mérkőzések során. Íme néhány tipikus futóedzéstípus: 

• Intervallum edzés: az intervallum edzés rövid intenzív és pihenőszakaszok váltakozásából álló módszer, ami javítja a kardiovaszkuláris állóképességet és a gyorsaságot.  
• Hosszú távú futás: a focistáknak is heti szinten kell 5-10 km-es távokat futni a kitartás és az alapállóképesség fejlesztése érdekében.  
• Sprintek: rövid, intenzív gyakorlatok a maximális sebesség és a robbanékonyság fejlesztése érdekében. 

Figyelemre méltó példák, a pályán lefutott távolságokról

• N’Golo Kanté: A kivételes munkatempójáról és állóképességéről ismert Kanté gyakran többet tesz meg, mint a legtöbb játékos egy meccsen. A 2018-as világbajnokságon az egyik legjobb játékos volt a megtett távolságot tekintve. Összesen 68,5 km-t futott a 2018-as világbajnokság során, amely során Franciaország megnyerte a tornát. Kanté kulcsszerepet játszott a francia csapatban, különösen a védekező középpályás pozíciójában, és kiváló teljesítményével hozzájárult a csapat sikeréhez. 
• Christian Eriksen: A Tottenham Hotspurnél töltött ideje alatt Eriksen gyakran egyike volt azoknak a játékosoknak, akik a legtöbb távot teljesítették a Premier League meccsein.  
• James Milner: A kitartásáról híres Milner folyamatosan a Liverpool egyik legjobb játékosa a meccsenként megtett távolság tekintetében.  
• 2018-as labdarúgó-világbajnokság: A középpályások uralták a legtöbb távolságot megtevő játékosok listáját. Például a horvát Luka Modrić körülbelül 13 kilométert tett meg meccsenként.  

Mennyit változott az idők során a pályán megtett távolság?  

A focisták által a meccseken megtett távolság az idők során jelentős változásokon ment keresztül, különösen az edzésmódszerek, a taktikai megközelítések és a technológiai fejlődés hatására. 

Történelmi adatok és trendek 

Az 1960-as és 1970-es években a játékosok által megtett távolságok jóval alacsonyabbak voltak a mai értékeknél. Akkoriban a legtöbb játékos 8-10 kilométert futott egy meccs során. Az 1990-es és 2000-es években ez az érték növekedett, és ma már nem ritka, hogy egy középpályás 12-13 kilométert is megtesz egy mérkőzésen. 

Íme néhány főbb tényező és trend, amelyek befolyásolták ezt a változást: 

Edzési módszerek és fiziológiai felkészülés: 

A modern edzésmódszerek és a sporttudomány fejlődése jelentősen javította a játékosok állóképességét és fizikális felkészültségét. Az aerob (alacsonyabb intenztiású) és anaerob  (magasabb intenzitású) edzések, valamint a táplálkozási stratégiák optimalizálása lehetővé tette a játékosok számára, hogy nagyobb intenzitással és hosszabb ideig játszanak. 

Taktikai fejlődés 

A futballtaktikák is sokat változtak az évek során. A modern futballtaktikák hozzájárulnak ahhoz, hogy a játékosok több területet fedjenek le és több futást végezzenek. 

Technológiai innovációk

A GPS alapú technológia és más sportteljesítmény-elemző eszközök lehetővé tették a csapatok és a játékosok számára, hogy pontosan mérjék a megtett távolságot és az intenzitást. Ez a technológia segít az edzőknek személyre szabott edzésterveket készíteni és optimalizálni a játékosok teljesítményét. 

A játék tempójának növekedése: 

A futball tempója az idők során gyorsabbá vált. A játékosok ma már gyorsabban és intenzívebben mozognak, mint korábban, ami növeli az összes megtett távolságot egy meccsen. 

Posztspecifikus különbségek 

A különböző pozíciókban játszó játékosok különböző távolságokat tesznek meg. Például a középpályások általában több távolságot tesznek meg, mint a védők vagy a csatárok. Az újabb taktikai rendszerek, mint a 4-3-3 vagy a 3-5-2, különböző futási követelményeket támasztanak a játékosokkal szemben. 

Állóképességi sportok táplálék-kiegészítői 

Az állóképességi sportokat űzőknél gyakran hallhatod, hogy citrullin malát vagy béta alanin segítségét veszik igénybe az edzésekhez, versenyekhez. A Citrullin egy ízesített italpor – nem izomépítő aminosav, de befolyással van a tejsavfelhalmozódásra és így a teljesítményre is.  

A Beta Alanine kapszula – a karnozin pH szabályzó vegyület termelésében vesz részt ez az aminosav, a karnozin emelt szintje hozzájárul a savasodás megjelenésének a kitolásához, magyarul tovább tudunk dolgozni 

Források: 

https://jobsinfootball.com/blog/how-much-does-a-soccer-player-run-in-a-game
https://www.progressivesoccertraining.com/average-distance-covered-by-a-soccer-player/