K-vitamin

A K-vitamin az érelmeszesedés, a csontritkulás, a rák és az öregedés védelmében játszhat fontos szerepet. Az öregedés folyamatának jellemzői, hogy a lágy szövetek, úgymint a szívbillentyű, mirigyek, vérerek, stb elmeszesednek. Az öregedéssel folyamatosan sajnos együtt jár az is, hogy felborul a csontépítő és csonlebontó sejtek munkájának aránya, és ez az aránytalanság az utóbbi odalára billenti a mérleget. Folyamatosan veszítjük el a kalcium-egyensúly fenntartásának képességét, amelyet a K-vitamin képes gyorsan visszaállítani.


K-VITAMIN SZEREPE A KALCIUM EGYENSÚLY FENNTARTÁSÁBAN

A K-vitamin hiánya esetén csontritkulás, érelmeszesedés léphet fel, továbbá törékeny csontozathoz, valamint szív–és érrendszeri betegségekhez vezethet.

A K-vitaminnak fontos szerepe van a csontok és az érrendszer egészségének megőrzésében, fontos a sejtnövekedés szabályozásában, a sejtek vándorlásában, szaporodásában és elhalásában, valamint támogatja az immunrendszer működését és gátolja a krónikus gyulladásokat.

A K-vitamin ugyan zsírban oldódó vitamin, de nem raktározza el a szervezet. A K-vitamin alapvetően két formában fordul elő a természetben, ezek a K1 és a K2-vitamin.

A K1-vitamint a zöld növények szintetizálják. A K2-vitamint a vastagbélben egy baktérium termeli, innen a bélfalon át kerül a véráramba, ahol a különböző véralvadási faktorok egyikévé alakul. Ezentúl pedig ő a felelős az egészséges és erős fogakért, valamint szerepe van a csontok megőrzéséért felelős fehérjék előállításában.

A K1-vitamint tehát a táplálékokkal juttatod a szervezetbe, a K2-vitamint pedig bélbaktériumaink állítják elő.

Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadionnak hívnak. Bár a szervezetben a K1-vitamin egy része K2-vitaminná alakul, nagyon előnyös a K2-vitamin kiegészítőkénti szedése. A K2-vitamin felszívódása relatíve hatásos, míg a K1-vitamin a növényekből viszonylag gyengén szívódik fel.

Az oszteoblaszt sejtek a csontállomány felépítéséért felelősek, ezek a sejtek állítják elő K-vitamin jelenlétében az oszteokalcin nevűfehérjét. Ez a fehérje képes kapcsolni a kalciumot a csontmátrixhoz és ez felelős az egészséges csontok felépüléséért.

K2-vitamin

A K2 vitaminnak kulcsszerepe van az oszteoklastok a csontállomány lebontasáért felelős sejtek túlzott aktivitásának megfékezésében és a csontozat leépülésének megakadályozásában. Az oszteoklast nevű sejtek feladata, hogy az elöregedett csontot lebontsák, így segítik annak megújulását. Ha ezeknek a sejteknek túl nagy az aktivitásuk, legyengítik a csontot és ez csontritkuláshoz vezet.

A K2-vitamin másik fontos szerepe a csontokban, hogy fokozza az új csont képződését, lehetővé téve, hogy az oszteokalcin fehérje a vérből a kalciumot a csontokba építse.

Amíg a csontépítési folyamatok, tehát a csontok épülése intenzívebb, mint a csontbontási folyamatok, addig nincs baj. Ez azt jelenti, hogy a csontépítés ellenőrzés alatt van. A kalciumot kapcsolni képes fehérje, az oszteokalcin, egy K-vitamin függő fehérje, ahogyan az a korábbi sorokból is kiderült. Ez pedig arra utal, hogy a megfelelő működéshez K2-vitaminra van szükség.

Sok kutatás bizonyítja, hogy a K2-vitamin hiánya gyorsítja az erek meszesedését. Ugyanakkor ha megfelelő a K-vitaminszint a szervezetben, akkor a csontokban tartja a kalciumot. Ezzel megelőzi, hogy az érfalakban rakódjon le. Sok időskori betegség kapcsolható össze a meszesedéssel. Ezek közé tartozik a csonttörés, s a csontkinövések is. Amennyiben megfelelő mennyiségű K-vitaminról gondoskodsz, akkor sokat teszel az öregséggel járó betegségek megelőzésével szemben.

K-VITAMIN HIÁNY

A hosszú távon fennálló K-vitamin hiány kalciumvesztéshez, és a csont minőségének romlásához vezet.

Azon népeknek, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak K2-vitamint tartalmazó ételeket, erősebb és egészségesebb a csontozatuk. Sajnos az általunk is „fogyasztott“ nyugati diéták nem tartalmaznak megfelelő mennyiségben K2-vitamint, és ezért a populáció nagyobbik része hiányt szenved ebből a fontos tápanyagból.

Számos publikáció jelent meg, amely során a K-vitamin és a csontegészség kapcsolatát vizsgálták. Egy nemrég kiadott kutatás rövid áttekintést ad egy 2003-ban, Európában, széles körben végzett vizsgálatról, amely alapján kijelenthető, hogy az étrendkiegészítőként adott K2-vitamin javított a csontok egészségi állapotán és hozzájárult az ásványi anyag-tartalom megőrzéséhez. Ez a tanulmány nagyon jól kimutatta a K2-vitamin csontmegőrző tulajdonságát.

2008-ban egy európai szaklapban is megjelent egy japán kutató publikációja, mely szerint a K-vitamin–ellátottság védelmet jelent a combnyaktöréssel szemben, ami ugye az időskori csontritkulás egyik intő jele.

Ebben a tanulmányban a K-vitaminon kívül a kalcium, magnézium, cink és a D-vitamin fontosságát is kimutatták sőt, a K2-vitamint is sikerült azonosítaniuk, mint kulcsfontosságú összetevőt.

További kísérletet is folytattak a K-vitamin fontosságának megállapítása céljából, mely szerint a természetes natto alapú K2 vitamin sokkal hatásosabb, mint a K1-vitamin készítmények. Ennek oka a nagyobb bio–aktivitás.

Mi is az a natto?

A japánoknál nem ismeretlen a natto fogyasztása, éppen ebből következik is, hogy a szigetország lakóinak K2-vitamin ellátottsága többé-kevésbé megfelelő, s ez hozzájárul ahhoz, hogy az ország lakosai között alacsony a combnyaktörési arány. A natto tartalmú étrend hozzájárul tehát a csontsűrűség megóvásához.

A natto nyálkás, ragacsos, büdös és poshadt. A natto nem igazán egy étvágygerjesztő étel. Tulajdonképpen szójáról van szó, amelyet 6 órán át párolnak, hogy „előállítsák" a natto-t. 24 órás fermentálás és egy hetes várakozás után készül el a nem éppen kívánatos eredmény. Ugyanakkor fogyasztása számos egészségügyi előnyt nyújt, mivel csökkenti a vérrögök kialakulásának kockázatát, és a csontritkulás kezelésében is hatékony.

Érdekesség

Számos kutató vizsgálta a nyugati és keleti étrend közötti különbséget, mivel szerették volna megtudni, mi okozhatja, hogy a japán nők nemcsak hosszabb életűek európai nőtársaiknál, hanem bizonyos területeken a csontritkulás is jelentősen kisebb mértékű, mint például hazánkban.

Előszőr 2001-ben, majd egy évvel később is napvilágot láttak japán kutatók vizsgálati eredményei, miszerint azokon a területeken, ahol a lakosság sokkal több kétszer, háromszor annyi zöldséget és fermentált szóját fogyaszt, ott a legkisebb a súlyos csonttörések száma.

Részletesen vizsgálták a szigetország tartományainak étrendjében szereplő kalcium, magnézium, D-vitamin és K-vitamin mennyiségét illetve a csonttörések előfordulásának gyakorisáságát. Megállapították, hogy a csonttörési adatokban levő eltérés legjelentősebb tényezője a K-vitaminnal áll kapcsolatban. Ez a K-vitamin azonban kissé eltérő volt a már régóta ismert K1-vitaminhoz képest, szerkezetében és funkciójában is. Azóta már ismertté vált, hogy a K2-vitamin családba többféle molekula is tartozik, de a csontépítésre a legjelentősebb hatást a Menaquinon7-féle gyakorolja.

A legtöbb K2-vitamint viszont az erjesztett szójában nattoban lehetett kimutatni. Ez a K2-vitamin aktivál egy fehérjét–a fent említett oszteokalcint-, amely a vérben kering, s a csontépítő sejtek, az oszteoblasztok termelik. Ez a fehérje köti meg és szállítja a bélből a felszívódott kalciumot a csontépítés helyére.

Paradox módon azonban egy másik fehérjét is aktivál, mely a felesleges kalciumot viszont az erek falából eltávolítja. Ez a tulajdonképpeni „Kalcium Paradoxon“, mivel a K2-vitamin e két fehérjén keresztül eltávolítja a felesleges kalciumot az erekből és azt a csontokba építi be. Az ereket mentesíti a kalciumtól, amivel jót tesz, hiszen csökken a meszes lerakódások, másnéven az érszükületek kialakulásának kockázata.

A nyugati típusú étrendben a K1-vitaminban gazdag leveles zöldségek fogyasztása jellemző, azonban kevés az erjesztett szója bevitele, így kevés a K2-vitamin fogyasztás. Ezt azonban K2-vitaminnal dúsított éllemiszerrel, vagy kiegészítőként kapszulával lehet orvosolni.

LEGOLVASOTTABB CIKKEINK

KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK