Miért pont a rizs?

A barna és a fehér rizs ugyanannak a növénynek különbözőképpen feldolgozott változatait jelenti. Aratást követően a rizsszemeket csépeléssel szedik ki a kalászból, majd tisztítják és szárítják. Ezt követi a hántolás, vagyis a külső héj eltávolítása a rizsszemekről. Így jön létre a barna rizs.

Ahhoz, hogy megkapjuk a fehér rizst, további feldolgozás szükséges. A szemekből eltávolítják a csírát és a mag belső héját, a korpát. Ezután glükóz vagy talkum segítségével fényesítik, így nem tapadnak össze a szemek. A rizs színe ilyenkor általában fehér, de vannak színes rizsfajták is.

Mi a különbség a barna rizs és a fehér rizs között?

Nos, a két rizs típus közötti különbség a tápanyagtartalmukban mutatkozik meg. Mivel a fehér rizs több feldolgozási folyamaton megy keresztül, ezért értékes vitaminok és ásványi anyagok vesznek el belőle. A barna rizs tehát sokkal több tápanyagot tartalmaz.

A fehér rizs a hántolás és fényezés miatt a B1-vitamin 80%-át, a vastartalom 75%-át vesziti el.

Az átlagos minőségű rizs 70%-ban nagy energiát biztosító keményítőt tartamaz. A teljes rizsszemben 2% a ballasztanyag aránya, míg a hántolt rizsében csak 1,5%. Igaz, fehérjetartalma alacsonyabb, mint a legtöbb gabonafélének, viszont gazdag olyan részecskékben, amelyeket az emberi szervezet nem tud önmaga előállítani. Nevezetesen az esszenciális aminosavakban. További előnye, hogy fehérjetartalma nem a külső rétegekben fordul elő glutén formájában, hanem a mag egész testében.

A rizs a többi gabonaféléhez hasonlóan jelentős mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat. Ezek között találjuk a magnéziumot, a vasat és a cinket, valamint a vitaminok közül többféle B-vitamint.

A barna rizs sok E-vitamint, B-vitaminokat, tiamint, riboflavint, niacint és B6-vitamint, folsavat, káliumot, magnéziumot, vasat tartalmaz. A fehér rizsben ezekből ugye lényegesen kevesebb található, ráadásul élelmi rost tartalma is csak negyede a barna változatnak.

Akinek gyakran fáj a gyomra, vagy épp sokszor észlel felfúvódást, annak igencsak javallott a főétkezéshez a rizs fogyasztása. A rizs ballasztanyaga és szénhidráttatalma ugyanis olyan nyákot képez, amely közömbösíti a túlzott mennyiségű gyomorsavat. Ezenkívül emésztési zavarok enyhítésére is alkalmas, mivel könnyen emészthető fehérjéket is tartalmaz.

A gluténérzékenyek számára szintén ajánlott a rizs, mint gabonaféle fogyasztása. A rizs továbbá bevált gyógyír vesebetegeknek, magas vérnyomásban és vérkeringési betegségekben  szenvedőknek, valamint az ödémára hajlamosaknak. Mindezek hatásai annak köszönhetők, hogy arányag alacsony nátriumtartalmához képest igen jelentős káliumot tartalmaz, mely vízhajtó, elősegíti az anyagcsere-végtermékek vesén keresztül történő kiürülését.

A rizs elkészítése

Elkészítés: a barna rizs hosszabb idő alatt fő meg, fajtától függően elkészítési ideje változó. Általában 50-60 perc szükséges egy átlagos minőségű barna rizs megfőzéséhez. Ha beáztatod a megmosott rizst főzés előtt, illetve ha a főzés közben lefeded az edényt úgy, hogy csak keskeny rést hagysz a vízgőznek, a folyamatot meggyorsíthatod.

Nem kell teljesen elfőzni róla a vizet, mert lefedve pár perc alatt a fölösleget is magába szívja.

A barna rizs eltarthatósága száraz helyen körülbelül 6 hónap (hűtőszekrényben hosszabb ideig), szemben a fehér rizzsel, amely sokkal tovább felhasználható.

Szabó Noémi