Ugrás a tartalomhoz
Hírek

„Számomra soha nem a külső volt a fontos, hanem a teljesítmény!”

A BioTechUSA For Her Lány választás nem egy hagyományos szépségverseny, nem is egy fitneszverseny, hanem egy olyan rendezvény, ahol olyan jó értelemben vett átlagos lányokat, nőket kerestünk, akik tudatosan élnek, igyekeznek egészségesen táplálkozni, sportolnak és olyan történetük van, ami mások számára is motivációt jelenthet. A versenyre több mint 150 nevezés érkezett, a 9 döntős lány két fordulóban – utcai ruházatban és bikiniben – mutatta meg magát a nagyközönségnek.

A Legjobb fizikum különdíjat a 19 éves Bohus Regina vehette át. Ismerjétek meg az ő történetét!

Téged a barátod nevezett be erre a versenyre, aki azt írta nekünk, hogy a barátnője szerinte hiába gyönyörű, annyira szerény, hogy magától soha nem jelentkezne. Mit szóltál, amikor egyszer csak kaptál tőlünk egy értesítést, hogy várunk az előválogatóra, ahol 30 lányból fogjuk kiválasztani a 9 döntőst?

Igen, a barátom hívta fel a figyelmemet erre a versenyre, amit ugyan érdekesnek és szimpatikusnak találtam, de magamtól valóban sosem jelentkeztem volna. Persze mondta ő, hogy regisztrált engem, de ezt csak fél füllel hallottam, épp nyaralni indultunk, azzal voltam elfoglalva, és őszintén, így el is siklottam az egész felett. Soha nem indultam még ilyen versenyen, soha nem éreztem magam elég jónak, elég magabiztosnak egy ilyen megmérettetéshez. Erőemelőként rengeteg versenyen indultam már, de ebből fakadóan nekem sosem a külső volt a fontos, sokkal inkább a teljesítmény. Mikor megkaptam az e-mailt, meglepődtem, hiszen már el is felejtettem ezt a beszélgetést. Az esélytelenek nyugalmával készültem az előválogatóra, álmomban sem gondoltam, hogy ott fogok állni a döntőben a színpadon!

Mondjuk ki, az erőemelés első blikkre nem igazán tűnik egy csajos sportnak, a sztereotípiák mentén az ember nagydarab, férfias nőket képzel el hatalmas súlyokkal. Hogy választ magának ilyen sportágat egy nőies és törékeny lány?

Fitnesz, akrobatika múlttal rendelkezem, az élet hozta úgy, hogy költözés miatt már nem tudtam edzésre járni, helyette a konditeremben kötöttem ki, ott kattantam rá az erőemelésre. Saját kútfőből edzettem, a terem tulajdonosa hívta fel a figyelmemet a versenyzésre. Az első megmérettetéshez jó pár kilót le kellett adnom, hogy beférjek a súlycsoportba. A fogyást követően ugyanolyan erős maradtam, ez volt az én erősségem. Amikor nem ment egy gyakorlat, akkor sosem testben volt a hiba, hanem fejben. Az edzőm ilyenkor elküldött arrébb, és csak egyetlen egy dolgot mondott. ‘Amit az elme kigondol, a test követi’. Ezután hagyott egy percet, hogy újra végiggondoljam a gyakorlatot, és ezzel mindig elérte, hogy az edzés sikerélménnyel érjen véget. Engem a mai napig ez a gondolat vezérel, ha sportról van szó, és talán mást is előrébb tud vinni. Az évek során több komoly helyezést értem el, Országos Bajnokságon második, Európa-bajnokságon és világbajnokságon pedig első lettem. Rendkívül hálás vagyok azoknak, akik segítségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy részt vehessek ezeken a versenyeken, mert habár ez egy egyéni sport, de támogatás nélkül, magányos hősként nem lehet végigcsinálni. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a példámmal másokat is tudtam motiválni, ugyanis az én hatásomra a teremben több hölgy is elkezdett erőemelni.

Milyen edzésmunkát kell ehhez végezni?

Testrészekre bontott edzések vannak: hát, láb és mell-váll-kar, egy edzés tokkal-vonóval 2-3 óra. A hátedzés főként felhúzásból, a lábedzés alapvetően guggolásból, a mell-váll-karedzés pedig bicepsz és tricepsz gyakorlatokból és fekvenyomásból áll. Mindig 15-30 perces bemelegítéssel kezdünk, minden testrészünket jó alaposan be kell melegíteni, hogy elkerüljük az esetleges sérüléseket. Ha lábedzés van, úgy egy órát intenzíven guggolunk, először kis súllyal, aztán megyünk feljebb. 2-3 havonta kipróbáljuk a maximális súlyt, ez azt jelenti, hogy konkrétan egyet tudsz beleguggolni, azt is csak borzasztó nehezen. Az edzés végén nyújtunk, esetleg kardiózunk.

Jelenleg a Testnevelési Egyetem hallgatója vagy osztatlan testnevelő tanár szakon. Hogyan tudod összeegyeztetni a tanulást ezzel a sporttal?

Az erőemelést most csak hobbi szinten csinálom, igyekszem heti kétszer, háromszor lejutni a terembe, ahogy az időm engedi. Minden sportot nagyon szeretek, azért is mentem tanári szakra, mert itt mindenféle sportban meg kell állnod a helyed, ami sokszínűvé tesz. Egészen biztos, hogy a sport az én utam, a jövőben is feltétlenül ezzel szeretnék foglalkozni, lehet, hogy nem tanárként, most úgy érzem, jobban tudnék egyesével foglalkozni az emberekkel, mint csoportban.

Nincsen formás alak helyes táplálkozás nélkül. Neked mi a titkod?

Nincs előre kialakított, tudatos étrendem, nem diétázom. Egyszerűen rendkívül szerencsés vagyok, ugyanis nem vagyok édesszájú, és genetikailag mértékletes vagyok, kisgyerekkorom óta normális méretű adagokat fogyasztok, se túl sokat, se túl keveset.

Azt mondtad, hogy számodra eddig a versenyeken a teljesítmény volt a fokmérő. Hogy érzed, ezen a teljesen más terepen is sikerült úgy teljesítened, ahogy azt magadtól elvártad?

Abszolút, hiszen egyáltalán nem vártam saját magamat a döntőbe, pláne nem gondoltam, hogy sikerül elhoznom a Legjobb fizikum különdíjat. Már önmagában az hatalmas teljesítmény a részemről, hogy végig vonultam egy színpadon bikiniben és magas sarkúban, soha nem tettem még ilyet. Úgy érzem, hogy a részvétel és ez a díj jó kis adrenalinlöket volt és kellő önbizalmat adott. Most már sokkal kevésbé idegen számomra ez a közeg és fel is ébresztette bennem rendesen a versenyszellemet.