Ugrás a tartalomhoz
Életmód

Tojás allergia

Ennek a táplálékallergiának a csökkenése az életkor előrehaladtával egyre kisebb mértékű, nem úgy, mint a tejé. Ugyanakkor a tojásallergia általában sokkal lassabban múlik el, a gyerekek is hosszabb idő elteltével növik ki illetve az esetek nagy részében egész életen át kísérheti a beteget. Előfordulhat, hogy a tojássárgája vagy a főtt, esetleg a sült tojás nem okoz panaszt, ezt azonban csak orvosi utasításra és ellenőrzés mellett szabad kipróbálni.

A tojás allergia tünetei megegyeznek az egyéb ételallergiák tüneteivel./sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1426/o_2008_03_26-EggFreshness_20130612153024.jpg

A tojás-és egyéb ételallergiák megelőzése céljából egy-két éves kor előtt nem ajánlott allergizáló ételeket bevezetni a gyermekek étkeztetésébe, a szójafogyasztással pedig javasolt megvárni az 5-6 éves kort.

A főbb allergizáló élelmiszerek a következők: tej, tojás, liszt, szója, hal, diófélék.

Miért fontos táplálékforrás a tojás?

A tojás napjainkban is fontos táplálékforrás és számos más, világszerte fogyasztott élelmiszer összetevője. A tojás gazdag magas biológiai értékű fehérjében és fehérjéinek milyenségét gyakran veszik alapul minden más élelmiszer fehérje milyenségének méréséhez. A tojás továbbá fontos forrása az esszenciális telítetlen zsírsavaknak, az egyszeresen telítetlen olajsavnak, a vasnak, foszfornak, számos nyomelemnek, az A-, D-, E-és K-zsírban oldódó vitaminoknak, valamint számos vízben oldódó B-vitaminnak. Jelentős D-vitaminforrás is, ugyanakkor alacsony a kalcium tartalma (a héj kivételével) viszont nem tartalmaz C-vitamint.

A tojás a tápanyagok egyedülálló és kiegyensúlyozott forrását jelenti minden életkorban. Nagyfokú emészthetősége és koncentrált tápanyagtartalma értékes táplálékforrást jelent azoknak is, akik valamilyen betegségből épülnek fel. Bizonyára sokaknak ismerősen cseng, hogy a legtöbb vegyes diéta és a mütétek vagy betegségek utáni lábadozás során előírt kezdeti könnyű diéta szinte mindig tartalmaz tojást.

A tojás 10%-a fehérje természetű anyag. Elsödleges az ovalbumin-aránya az összetevő fehérjék között 50% feletti-, utána az ovomukoid említendő, melynek aránya kisebb, viszont hőrezisztens tulajdonsága miatt komoly allergén. A tojássárgája is okozhat allergiás reakciót. A nyers tojás allergizáló hatása jóval nagyobb, mint a főtt tojásé.

Mi okozza a tojás allergiát?/sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1426/o_Fotolia_1902458_M_20130612153122.jpg

A tojás érzékenységet tehát a tojásban található fehérje által kiváltott tünetegyüttes okozza, amely jelentkezhet bőrelváltozásként, de visszatérő légúti panaszok formájában is. A diagnózis legtöbbször gyermekkorban születik meg, mivel az első tünetek akkor válnak nyilvánvalóvá, mikor elkezdődik a hozzátáplálás. Ritkán-erős allergia esetén-az anyatejes táplálás során is megfigyelhető az anyai tojásfogyasztással összefüggő bőrallergia, ekcéma, hasi panaszok megjelenése.

Minél fiatalabb korban diagnosztizálják a tojás (fehérje)-érzékenységet annál nagyobb az esélye, hogy a diéta szigorú, hosszú távú (minimum fél vagy 1 év) betartását követően teljes gyógyulást lehet elérni.

A tojás allergiát nem szabad összetéveszteni az átmeneti intoleranciával, amely nagy mennyiségű tojás fogyasztása következtében alakul ki, múló tünetekkel lép fel, majd pedig meg is szűnik. Ilyenkor a tojás egyszeri nagy mennyiségben történt fogyasztása okozza a tüneteket a szervezet túlzott fehérjeterhelése következtében.

A tojás 6 különböző allergént tartalmaz, ezek név szerint: ovalbumin, ovoglobulin, ovomukoid, ovovitelin, konalbumin és lizozim. A tojás sárgája és a fehérje egyaránt mutat allergén tulajdonságot. A tojás intolerancia tünetei lehetnek a különböző bőrelváltozások (az enyhe bőrkiütéstől a súlyos ekcémáig), valamint a kiújúló légúti panaszok (köhögés, asztma) is. A diétát betartva azonban ezek a tünetek megszünnek.

A szoptatás idején a tojásallergia tüneteként jelentkezhet a babánál bőrallergia, ekcéma, illetve hasi panaszok. A tojást 8-9 hónapos kor után vezethetjük be a babák étrendjébe. A kicsinek kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojás sárgáját készítsünk, majd fokozatosan kaphat tojásfehérjét is. Ez allergiára hajlamos gyermekeknél legalább 2-4 hónappal késöbbre halasztandó. Ebben az idöszakban akkor kell tojásallergiára gondolni, ha a tojás fogyasztását követően a következő tünetek lépnek fel: bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, száj körüli zsibbadás, az arc, a torok duzzadása, légzési nehézség, hányás, hasmenés, hasi fájdalom.

Sokan nem tudják, de létezik egy úgynevezett keresztallergia. A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok ugyanazokat a tüneteket váltják ki, mint az adott fő allergén.

Azoknál, akik allergiásak a tojásra, előfordulhat, hogy esetenként a csirkehús fogyasztása után is jelentkeznek az allergiás tünetek. Ennek ez a bizonyos keresztallergia áll a hátterében, amelyet az anyagok kémiai szerkezetének hasonlósága eredményez. Olyan kicsi ugyanis a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet-különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik anyagra-nem tud különbséget tenni közöttük.

Egyes tojásallergiás betegeknél a szárnyasok tollának allergénjének belélegzése, vagy bőrérintkezése is kiválthat keresztallergiát.

A tyúktojásra allergiás személyek esetenként fürj-és pulykatojást fogyaszthatnak, azok ugyanis alacsonyabb mértékű allergizáló tulajdonsággal rendelkeznek.

A tojásallergia diagnózisa tapasztalati, vagyis a tojás fogyasztását követő tünetek kialakulásán alapszik. Amennyiben a tünetek a tojást tartalmazó ételek fogyasztásával állnak összefüggésben, első lepésként a tojást ki kell iktatni az étrendből, mellyel megszüntetjük a tüneteket. Amennyiben újra fogyasztunk tojást, s a tünetek megjelennek, akkor lehetünk biztosak abban, hogy tojás intoleranciáról van szó.

Szükség esetén vérvizsgálatra is sor kerülhet, amely során a vérből immunológiai faktorok meghatározását végzik.

A közhiedelemmel ellentétben a tejtermékek fogyasztása nem kontraindikált, azokra keresztreakció nem fordul elő, mivel a tejben lévő fehérjéknek eltérő a szerkezete. Ez nem zárja ki azonban azt az állapotot, amikor egy gyermek a tojás mellett a tejre is allergiás.

Bátran fogyaszthatóak az alábbi ételek: tej és tejtermékek, gabonák, tojásmentes pékáruk, zöldségek, olajos magvak, növényi eredetű olajok, húsok esetenként a csirkehús kivételével.

A tojás helyettesítése/sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1426/o_Fotolia_40201286_S_20130612153150.jpg

A házi készítésű ételek állagának javítására, a tojás helyettesítésére alkalmas a főtt vagy tört burgonya, étkezési keményítő, tojáspótló por.

Mivel a tyúktojás fehérje-összetétele igencsak hasonló a többi szárnyaséval, ezért nem helyettesíthetjük más tojással, hiszen valószínűleg az is allergiás reakciót fog kiváltani.

Ma már a tojásmentes diéta viszonylag egyszerűen megoldható, hiszen a gyakorlatban csak a tészták és a sütemények fogyasztásával kell vigyázni. Tojásmentes tésztát már lehet kapni bizonyos boltokban sőt egyre nő azon üzletek száma, ahol ilyen termékeket lehet kapni, ahol például lisztérzékenyek számára készült élelmiszereket is árulnak. Elérhető már kémiai úton előállított „tojáspor” vagy „tojáspótló por” is (ez természetesen nem tartalmaz tojást), amelyet a süteménytésztához keverve remekül lehet használni. Tulajdonképpen így házilag is elkészíthetünk bármilyen süteményt, vagy akár a levestésztát is. Ha azonban ez nem áll rendelkezésre, akkor hagyományosan étkezési keményítővel szokták pótolni a tojást.

Amire érdemes figyelni!

Rejtett formában az alábbi élelmiszerek tartalmazhatnak tojást: tészták, kalács, péksütemények, sütemények, majonéz, alkoholos italok, tojáslikör, bébiételek, palacsinta, gofri, öntetek, levesek, félkész és készételek, fasírtporok, bundázott ételek, fagylalt, pudingok, krémek stb.

Allergiás reakciót az alábbi anyagok válhatnak ki:

tojásfehérje és tojássárgája (friss, fagyasztott, porított), egész tojás, tojáspor, tojás lecitin, tojás albumin, ovalbumin, ovomukoid, konalbumin, levitin, lizozim, vitellin, ovovitellin, ovoglobulin G2 és G3.

Fontos tudni, hogy bizonyos oltóanyagok, például a 15 hónapos korban kötelezően beadandó MMR oltás is komoly tüneteket okozhat, mert az oltóanyagot csirkeembrióban állítják elő  illetve a lizozim tartalmú szemcseppek is veszélyesek lehetnek.