Ugrás a tartalomhoz
Életmód

Fehérje – érdekességek a nagyvilágból

A p53 fehérje öregedést lassitó hatása/sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1333/o_izomzat_oregedes_S_20130212131746.jpg

Egy ilyen kutatás eredményeképpen született meg az a felfedezés is, melyet német kutatók végeztek el ebben a témában. Rájöttek, hogy a p53–as fehérje úgy lassítja a szövetek és a szervek leépülését, hogy védi azok megújulási mechanizmusát. A fehérje hatása azonban az évek múlásával alábbhagy. Az ulmi egyetem molekuláris biológusai egy őssejtkutatási csoporttal együttműködve szeretnék ezt a folyamatot megállítani.

A p53 gén, más néven TP53, egy bizonyos számú fehérjét kódol. A p53 fehérje egy foszfoprotein, mely 393 aminosavból áll.

A p53 gén egy fontos tumorszupresszor gén a szervezetben, ami azt jelenti, hogy ez a daganatok (vagyis tumorok) kialakulását gátolja, latinul szuprimálja. A p53 gén ‘megsérülhet’, mutáció alakulhat ki, s ekkor nem képes kifejteni a tumort gátló hatását.

A p53-at a „genom őrzőjé“-nek is nevezik, utalva ezzel a genom mutációk elleni védelemben betöltött szerepére (a genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely a DNS-ben van kódolva).

A p53 minden emberi szervezetben ott van, és számos tumor ellenes mechanizmussal bír, melynek egyike, hogy a DNS károsodást helyreállító fehérjéket aktiválhatja. (ha a p53 gén megsérül, a tumorok visszaszorítása jelentős kárt szenved).

Az emberi szervezetben a szövetek és szervek regenerációjáért az őssejtek felelnek.

Ha viszont ezek az őssejtek károsodást szenvednek az élet folyamán, akkor a szervezet egyre kevésbé tudja korrigálni a keletkezett „hibákat“. S itt lép színre a p53 fehérje, melynek feladata, hogy a károsodást szenvedett őssejteket megsemmisítse, ily módon javítsa a szervezet regenerációs képességét. A károsodott őssejtek elpusztításával a fehérje megakadályozza, hogy bárminemű probléma lépjen fel a szövetek és a szervek javításában továbbá így több helyet biztosít a megmaradt ép őssejtek számára, amik ezáltal hatékonyabban tudják feladatukat ellátni.

A p53–as fehérje leginkább a szövetek és szervek regenerálódásában fejti ki hatását, így pozitívan befolyásolja az immunrendszert, s így a vér, a bőr vagy belek számára is igen hasznos. Nagyon valószínű, hogy az izmoknak is nyújt egy kis segítséget. Legkisebb hatása a szívre és az agyra van, tekintettel, hogy ott csekély a regeneráció üteme.

A fehérjével kapcsolatos felfedezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az élet jelentősen meghosszabbítható ezáltal, mivel ezen a területen több különböző tényező is szerepet játszik. Az élet minőségénének javulásához azonban mindenképpen hozzájárul.

A kutatók optimisták, s szerintük a fehérje aktivitását növelő hatóanyagok 5-10 éven belül rendelkezésre fognak állni.

Tanulmányukhoz a kutatók genetikailag módosított egereket vizsgáltak, amelyeknek bélrendszere nem tudott előállítani p53 fehérjét. A kísérleti állatoknál halmozottan fordultak elő változások az örökítőanyagban, ezen kívül pedig a szerv idő előtt felmondta a szolgálatot.

A tejsavó fehérje szerepe idős korban/sites/testbiotechusashop/documents/news/_extra/1333/o_Fotolia_22674463_M_20130212131625.jpg

A tejsavó fehérje a testépítők és más sportolók népszerű táplálékkiegészítője, mivel  fokozza az izomtömeg felépülését. A fehérje nagyon sokféle szerepet tölt be a szervezetben, igen fontos tápanyag, melyre mindenkinek naponta szüksége van.

Legújabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a tejsavó fehérje fogyasztása az idősödő emberek számára is jótékony hatással van, ugyanis gátolja az idősek izmainak sorvadását.

A teljes tehéntejből nyert savó kitűnő fehérje a legjobb forrása a szükséges aminosavaknak.

Ennek eredményeképp kifejezetten gyorsítja az izomehérje felépülését, továbbá növeli az antioxidáns glutation (öregedést gátló antioxidáns) szintjét, amely ellensúlyozza a szabadgyökök károsító hatását.

Az évek múlásával, azaz az öregedéssel sajnos az is együttjár, hogy az izomtömeg szépen lassan leépül. A rendszeres testmozgás ezt nagymértékben lassítja, de persze megállítani a folyamatot nem lehet. Évekkel ezelőtt még az hír járta, hogy az időseknek nincs szükségük „nagyobb“ mennyiségű fehérje fogyasztásra, hiszen csökken a fehérjeigényük és a szervezetük nem tudja felhasználni a többletet.

Ezt a hírt cáfolták meg nemrégiben kutatók, akik több éve foglalkoznak az izomélettan kérdéseivel. Vizsgálataikban 71 évesnél idősebb emberek izomrostszintézisével foglalkoztak.  A munkacsoport 37 egészséges és panaszmentes férfit vizsgált, akik vagy nem fogyasztottak tejsavófehérje-készítményt, vagy emelkedő adagban kapták a szert, 10-40 grammos dózis között.

A vizsgált személyek fél lábbal kemény fizikai terhelést végeztek, miközben nyugalomban lévő lábuk izomzata volt a kontroll. A kutatók az izomszövet fehérjeszintézisét mérték  nyugalomban, illetve terhelés után, mielőtt azok vagy nem kaptak tejsavó fehérjét, vagy különböző mennyiséget fogyasztottak belőle.

Kiderült, hogy nyugalmi állapotban az egészséges idős emberek a fehérjehiányos étkezéshez képest napi 20 gramm fehérjebevitellel voltak a legjobb izomfehérje-egyensúlyban. Az izommunka az izomrostok fehérjeszintézisét viszont minden tejsavó fehérje-adag esetén megnövelte. Eszerint optimális adagnak a 40 gramm bizonyult.

A kutatók kiemelték, hogy míg korábbi mérések tanúsága szerint fiatal emberek számára az izomzat fehérjeszintéziséhez az optimális adag 20 gramm, addig az idősebb korosztály esetén a fiatalok fehérjeadagjának a duplája adja a legjobb eredményt izommunka esetén.

Szabó Noémi