Melyik édesítőt használjuk? – 1. rész
Tapasztalatom szerint az egyik legnagyobb nehézséget az édesítés, édességek helyettesítése és a megfelelő desszertek kiválasztása szokta okozni. Ezért érdemes átbeszélnünk a nem javasolt és az alternatív édesítőket. Életünk szerves része az édes ételek fogyasztása, nézzük át a leggyakoribb cukorhelyettesítőket, előnyeiket és hatásukat.
A kristálycukor nagyon könnyen felszívódó szénhidrátféle, mely gyors vércukorszint növekedést okoz, majd gyors inzulinválaszt idéz elő, mely hatására leesik a vércukorszint és újabb cukoréhség következik be, a felesleget pedig zsírraktárban tárolja a szervezetünk. Ennek a hatásnak a figyelembe vétele is elengedhetetlen egy sportolónál, de a legfontosabb a vércukorszint ingadozást okozó hatása, ami rosszul időzített és nem megfelelő szénhidrátbevitel esetén komoly teljesítményromboló hatással bír.
A barna cukor is cukorrépából készül, mint a fehér cukor, a különbség az a 2-3%-nyi melasz, ami a színét is adja. Így tévhit, hogy egészségesebb, mint a fehér változat.
A nádcukor kémiailag ugyanolyan cukor, mint amit a cukorrépából készült: szacharóz, sima asztali cukor. Hogy a nádcukor egészségesebb változat a répacukornál, véleményem szerint ugyanolyan tévhit, mint a barna cukor egészséges volta.
A méz is a cukrok közé sorolható, de tápanyagtartalmában és vércukorszint emelő hatásában is eltér a kristálycukortól. Glikémiás indexe kicsit alacsonyabb a kristálycukorénál, de még mindig magas, így óvatosan bánjunk vele. Rengeteg hasznos tápanyagot, ásványi anyagot és enzimet tartalmaz, viszont ne felejtsük el, hogy hőkezelni nem szabad, mert ezek károsodnak.
A juharszirup esetében a juharfa nedvét 3%-ra sűrítik be. A benne lévő cukor főleg szukróz, azaz répacukor, vagyis a megszokott asztali cukor, így nem mondhatnánk sokkal egészségesebbnek.
A fruktózt sejtjeink inzulintól függetlenül veszik fel, emiatt nem is vált ki inzulinválaszt a hasnyálmirigy béta-sejtjeiben. Cukorbeteg diéta és diabetikus termékek (lekvár, keksz, csoki) édesítésére alkalmazzák. A cukrok között a fruktóznak a legalacsonyabb a glikémiás indexe (19). Akkor hol is van a buktató? Míg a többi cukrot testünk bármelyik sejtje le tudja bontani, addig a fruktózt csak a májban dolgozzuk fel. Egyre több kutatásban bizonyítják az összefüggést a magas fruktóz-fogyasztás és a vérzsír- és koleszterinszint kedvezőtlen irányú eltolódása, az inzulinrezisztencia, és a nem alkoholos eredetű zsírmáj kialakulása között.
Az Agavé szirup napjainkban hódít az egészségrajongók körében, méz helyett javasolják. Mexikóból származik és édesítésre a növény ragacsos édes levét használják, de a tequila készítés alapanyaga is. A benne található cukrok nagy része fruktóz, így az agavé szirup glikémiás indexe a fruktózéhoz hasonló, így a mértékletességre javasolt figyelni.
Silye Gabriella