Aminosavak

Mit jelent az aminosav?[DA1] 

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek. Mindegyikük molekulájában a központi helyzetben lévő szénatomhoz egy aminocsoport, egy karboxilcsoport, egy hidrogénatom és egy oldalláncnak nevezett csoport kapcsolódik. Az egyes aminosavak az oldalláncok felépítésében különböznek egymástól.

Molekuláik főként szénből, hidrogénből, oxigénből és nitrogénből épülnek fel. Több, mint 500 természetesen előforduló aminosav ismert. A víz után a fehérjékké összekapcsolódott aminosavak a legnagyobb számban előforduló komponensek az emberi izomzatban és egyéb szövetekben. A proteinekben betöltött szerepükön túl még jó néhány folyamatban vesznek részt, pl. bioszintézisben és az ingerületátvivő anyagok szállításában.

Az aminosavak az emberi testben mindenhol megtalálható alapvető tápanyagaink egyikének, a fehérjéknek az alkotóelemei. A test szöveteinek képződéséhez többféle aminosavból felépülő fehérjére van szükség.
 A fehérjék szerkezetének kialakításában a sokféle aminosavból mindössze 20 vesz részt.

Az aminosavak közül vannak olyanok, amelyeket képes előállítani maga az emberi szervezet (nem esszenciális aminosavak), míg a másik csoportba tartozó aminosavakat (esszenciális aminosavak) a táplálékkal kell bevinnünk.

Az aminosavak csoportosításuk a következőképp alakul:

Esszenciális aminosavak

o   metionin,

o   treonin,

o   lizin,

o   izoleucin,

o   valin,

o   leucin,

o   fenilalanin,

o   triptofán. 

A hisztidin félig tekinthető esszenciálisnak, mert a szervezetnek nem minden esetben van szüksége külső forrásra az előállításához.

Félig esszenciális aminosavak

A szervezet nem képes elegendőt előállítani, például sportolói igények vagy stresszhelyzet esetén, ilyenkor nagyobb mennyiségben van szükség rá, mint amennyit képes a szervezet előállítani. Ilyenek:

o   arginin,

o   glutamin

Nem esszenciális aminosavak

Ezek a szervezetünkön belül is kialakulnak, ha megfelelő a szerves vegyület ellátás.

o   alanin,

o   aszparagin,

o   aszparaginsav,

o   cisztein,

o   glutaminsav,

o   glicin,

o   prolin,

o   szerin,

o   tirozin. 

Milyen ételek tartalmaznak aminosavakat?

A fehérjét tartalmazó ételekben találhatók aminosavak. Ezek aránya, mennyisége eltérő. Az állati eredetű táplálékok az alapvető aminosavak leggazdagabb forrásai.

• Fehérjében gazdag húsok: csirkemell, pulykamell, jércemell, halak.
• Elágazó láncú aminosavban gazdag ételek (BCAA – leucin, izoleucin, valin): halak, tejtermékek, tenger gyümölcsei, szója
• Elég aminosavat viszünk be a szervezetünkbe?

A szakirodalmi ajánlások eltérőek. A szükséges mennyiség függ az

• Életkortól
• Nemtől
• Testösszetételtől
• Aktivitástól stb.

A fehérjeminimum 0,45-0,5g/ttkg az a fehérje mennyiség, ami a nitrogénegyensúly fenntartásához szükséges. A fehérjeoptimum nem sportoló egyéneknél 1g/ttkg, amely mennyiség esetén a szervezet kedvező feltételek között tud működni. Sportolók esetén 1,5-2,5g/ttkg az aktivitástól, nemtől, kortól, céltól függően.

Források:
Amino Acid Nutrition and Metabolism in Health and Disease – PMC (nih.gov)

Functional Amino Acids in Growth, Reproduction, and Health – PMC (nih.gov)

Latham, Michael C.. Chapter 8. Body composition, the functions of food, metabolism and energy, Human nutrition in the developing world, Food and Nutrition Series – No. 29. Rome: Food and Agriculture Organization of the United Nations (1997)

David L. Nelson, Michael M. Cox. Principles of Biochemistry, 4th edition, New York: W. H. Freeman (2005). ISBN 0-7167-4339-6

amino acid, Cambridge Dictionaries Online. Cambridge University Press (2015. szeptember 1.). Hozzáférés ideje: 2015. július 3.

(1983. november 1.) „New Naturally Occurring Amino Acids”. Angewandte Chemie International Edition in English 22 (11), 816–28. o. DOI:10.1002/anie.198308161.

Szabó S. András, Tolnai Pál: Bevezetés a korszerű sporttáplálkozásba, Bp 2007