Diéta egyszerűen
Fussunk tehát végig a főbb tápanyagokon aszerint, hogy melyikből mennyit szabadna fogyasztanunk (nem diéta idején, hanem általában!):
Bármilyen mennyiséget fogyaszthatunk az alábbiakból:
- salátafélék: jégsaláta, fejes saláta, paprika, paradicsom, retek, uborka
- karfiol, kelkáposzta, karalábé, kelbimbó, brokkoli
- kefír, natúr sovány joghurt, cottage cheese
- gomba
- víz, ásványvíz
Sokat fogyaszthatunk az alábbiakból:
- fehérjedús alapanyagok: sovány húsok, halak, tengeri herkenytük, tojás, zsírszegény túró
- káposzta, zöldbab, sárgarépa
- light üdítök
- natúr müzli, zabpehely
Amit módjával javasolt fogyasztani:
- bab, borsó, lencse, szója
- gyümölcslevek (nem a cukros!)
- savanykás gyümölcsök
- barna kenyér, durum tészta, rizs
Amiből csak keveset fogyasszunk:
- zsírsavforrások: nyers olajos magok, olajos halak, növényi olajok, margarin
- édes gyümölcsök, lekvár, banán
- főtt gyümölcs (ez már veszít a tápértékéből)
- főtt burgonya, tarhonya
A legvégén elérkeztünk azokhoz, amiket jobb, ha kerülünk:
- chipsek, hamburger, sült krumpli, kolbász, virsli, panírozott ételek, cukros gabonapelyhek
- magas zsírtartalmú tej, tejföl, majonéz
- fehér kenyér, tészták, pizza, pogácsa, “hagyományos pékáru”
- édesség, sütemények
- cukros üdítök, kóla
Természetesen egy–egy alkalommal el lehet engedni magunkat, és csaphatunk egy “görbe estét vagy napot”. Viszont utána vissza kell állni a “regi kerékvágásba”, és akkor nem lesz különösebb gond a plusz kilókkal.
A fenti ételeket és mennyiséget figyelembe véve kell egy heti étrendet összeállítani és nekiállni a változtatásnak. Ehhez érdemes kiszámolni, kinek mennyi kalóriára van szüksége naponta–ezt a mennyiséget aszerint lehet túllépni (10-30 %-kal), hogy ki mennyit mozog hetente. A kalóriaszámításhoz segítséget nyújt az alábbi számítás, ezzel találkoztam legtöbbször, és kiindulásnak jó lesz, mert elég könnyü vele számolni (persze léteznek más számítások is):
Napi kalóriaszükségletünk kiszámítása tehát megközelítőleg:
Testsúlyunkból levonjuk a zsír mennyiségét (ami kb 20%). A kapott számot 24-gyel megszorozzuk, és megkapjuk az alapanyagcserénk kalóriaszükségletét.
Például akinek testsúlya 60 kg, annak 20%-a 12 kg, ez a zsír mennyisége. A testsúlyból kivonjuk a 12 kg-ot, megkapjuk a zsírmentes testtömeget, ami itt 48 kg. Ezt a számot megszorozzuk 24-gyel, ami azt jelenti, hogy 1152 kalória a minimális kalóriaszükséglete a szervezetnek. Ennyi kalóriára lenne szüksége tehát akkor, ha nem csinálna semmit, csak otthon ülne.
Az optimalis kalória kiszámításához–hogy ne hízzunk, de nem is fogunk fogyni-, az irodai dolgozóknál 1,4-gyel, fizikai munkát végzők esetében 1,7-tel szokták megszorozni a minimális kalóriaszükséglet értékét.
Az étrend kialakításához eleinte érdemes a kalóriatáblázatot igénybevenni, mert abbók nagyon jól látni, hogy amit összeállítottunk az étrendben, az mennyi kalóriát is jelent tulajdonképpen.
Szabó Noémi