Könyökfájdalom: a golfkönyök és teniszkönyök okai és megoldása

A könyökízületet a felkarcsont és az alkar két csontja (orsócsont, singcsont), az itt található szalagok, izmok, inak, kötőszövetek alkotják. Képes hajlításra/nyújtásra, pronációra/szupinációra. Folyamatos igénybevétele miatt (igaz nem teherviselő ízület) gyakran alakulnak ki panaszos tüneteink a könyökünkben. Legismertebb könyökízületi panaszok a golf- és teniszkönyök. De ne tévesszen meg minket az elnevezés, nem csak golfozók vagy teniszezők körében alakulhatnak ki az említett korképek, hanem kosárlabdázók, birkózók, falmászók… sőt akár hétköznapi emberek esetében is.

A leggyakoribb könyökízületi panaszok:

• ízületi kopás: általában korábbi sérülés miatt alakul ki, önmagában nagyon ritka, de az ízületi kopás miatt akár tengely deformitás, mozgáskorlátozottság is kialakulhat
• könyökízületi alagút szindróma: a könyökízület által kialakított „alagútban” 3 ideg fut, melyek, ha a könyökízületben valami miatt gyulladás, tér szűkület alakul ki, nyomás alá kerülnek, így érzés/mozgás kiesést, kisugárzó fájdalmat, zsibbadást is okozhatnak
• könyökcsúcs gyulladás: a könyökízületben található nyálkatömlő (bursa) gyulladása esetén fájdalmat érzékelhetünk a könyökcsúcsban
• teniszkönyök: a könyök túlterhelésének fájdalma a kar külső oldalán
• golfkönyök: a könyök túlterhelésének fájdalma a kar belső oldalán

Az ízületi gyulladásokról részletesebben egy korábbi cikkünkben olvashatsz.

A könyökfájdalomnak több oka is lehet:

• erős fizikai igénybevétel
• ismétlődő mozgások
• egyoldalú terhelés
• korábbi sérülés

Mitől alakul ki a golfkönyök és mik a tünetei?

A golfkönyök (epicondylitis medialis humeri) a belső könyökdudor (epicondylus medialis humeri) területéről eredő izmok túlzott megerőltetése, ami elsősorban a hajlító izmokat érinti. Ilyenkor a felkarcsont belső bütyke körül csonthártyagyulladás alakul ki és a fájdalom általában itt jelentkezik először és húzódik le teljesen a tenyérgyökig. A fájdalom jelentkezhet csak terhelésre, de akár súlyosabb esetben nyugalmi helyzetben is már panaszt okozhat.

Mitől alakul ki a teniszkönyök és mik a tünetei?

A teniszkönyök (epicondylitis lateralis humeri), a külső könyökdudor (epicondylus lateralis humeri) területéről eredő, különösen az alkar feszítő izmait érintő elváltozás, a csukló túlzott megerőltetése révén alakul ki. A teniszezők körében gyakoribb, a csuklót hátrafelé mozgató izmok egyoldalú terhelése révén, de előfordulhat nehéz fizikai munkát végzőknél, gépíróknál, vagy akár rosszul kivitelezett csavaró mozdulat hatására is. Általában a könyökdudor fájdalmával, duzzanatával és mozgási nehézségével jár.

Hogyan kezdjünk a kezelésbe?

Ha úgy érezzük golf- vagy teniszkönyökkel állunk szembe, érdemes elmennünk kivizsgáltatni, mivel súlyosabb esetben akár műtéti eljárásra is kerülhet sor. Keressünk fel egy ortopédorvost, aki majd tovább irányít minket. Legegyszerűbben UH, RTG, MRI, EMG felvétel segítségével és fizikális vizsgálattal tudjuk kideríteni problémánk súlyosságát.

Ha megvan a pontos diagnózis kezdődhet a kezelés egy gyógytornász segítségével.

1. Elavult elméletek szerint a legmegfelelőbb kezelés a tehermentesítés, ezzel azonban nem értünk egyet, hiszen tudjuk, hogy a megfelelő regenerációhoz, a gyulladáscsökkentéséhez nélkülözhetetlen a mozgás, amely segíti a nyirok és vérkeringés fokozódását, illetve a kóros szöveti letapadások kialakulásának gátlását. Azzal viszont mi is egyetértünk, hogy mindenképpen csökkentenünk kell a terhelését az adott ízületnek, a nagyobb súlyokkal, monoton mozgással való terhelését csökkentsük és helyette végezzünk mobilizáló feladatokat.
2. Ha a mozgásterápia nem elegendő alkalmazhatunk kiegészítő terápiákat pl.: flossing, kinesio tape vagy fizikoterápiás kezeléseket pl.: Uh kezelés, lökéshullám terápia.
3. Emellett alkalmazhatunk NSAID kezelést, illetve súlyosabb esetben rögzítőt vagy akár műtétet.
4. Ha a konzervatív kezelés hosszabb idő után sem vezet eredményre, műtéti beavatkozást végzünk. Egyesek a könyöktáji izomhüvely (fascia) bemetszését vagy a fájdalmas izomcsoport eredésének leválasztását javasolják. Némelyek az izomzat rekonstrukcióját végzik, a szakadt területek kimetszésével. A műtét után tanácsos a végtag nyugalomba helyezése, gipszsínnel vagy egyéb külső rögzítővel legalább a sebgyógyulásig. A gyógyulás a műtét után is elhúzódó, a betegek 2/3-nál vezet csak eredményre.

Mi történik, ha nem foglalkozunk a panaszokkal és tovább erőltetjük a mozgást?

Sajnos, ha nem foglalkozunk kellőképpen a problémánkkal akár súlyosabb állapotba is kerülhetünk, amelyet már csak műtéti eljárással tudunk majd kezeltetni. Ezért, ha érezzük, hogy könyökünk fáj, duzzadt és nehéz a mozgatása, mindenképpen vizsgáltassuk ki. Majd keressünk fel egy gyógytornászt, aki segít megtanulnunk azokat a feladatokat, amelyek az alkar, illetve a könyök tehermentesítésében segít nekünk és amelyek által az itt lévő izmokról levesszük a feszülést. Érdemes eljárni gyógymasszőrhöz, aki fellazítja az itt lévő kötőszöveteket. Illetve alkalmazzunk otthon SMR hengert, kinesio tapet, flossingot, hogy megfelelő állapotba tudjuk tartani az itt lévő kötőszöveteket.