Pajk Melitta
gyógytorna és sportrehabilitációs szakértő
„Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége. Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk.” Arisztotelész
A következő témákkal kapcsolatban fordulhatsz hozzám:
- gerincproblémák, tartáshibák, testtartásjavítás, foglalkozási ártalmak
- sportolásból eredő izomegyensúly megbomlások kezelése
- ízületi bántalmak, mozgásszervi megbetegedések
- prevenciós mozgásfejlesztés
- sportélettan, sport és egészségtan
- mozgás biokémiai és biomechanikai háttere
- kiegészítő mozgásterápiák, pl. kinesio-tape, flossing, köpöly, SMR, fascia kezelések tovább »

Pajk Melitta BEJEGYZÉSEI

Kinesio tape, köpölyözés, flossing - Mikor használd ezeket?

2021-02-24 00:00:00

Kinesio tape, köpölyözés, flossing - Mikor használd ezeket?

Függetlenül a jól felépített edzésektől, a megfelelő fizikai állapottól, mindenkivel előfordulhat, hogy lesérül, meghúzza az izmait, vagy esetleg a rossz emeléstől becsípődik a dereka. Nem minden esetben van szükségünk ezek kezelésekor gyógyszerekre, több fajta non-invazív, akár magunknak is elvégezhető kiegészítő terápia áll rendelkezésünkre, amelyek ezeket a problémákat orvosolja. De nem csak sérülések esetén segíthet számunkra, hanem akár teljesítmény fokozásban is. A kinesio tape, a flossing ,illetve a köpöly már olyan kezelések, amelyek nem feltétlenül igényelnek szakembert. A jól megtanult technika felhelyezéseket akár már egy átlagember is fel tudja helyezni magának. A kineso tape edzéseink során megfelelően stabilizálja az ízületeinket, így bátrabban végezhetjük a sportmozgásokat. A flossing terápia hatékonyan lazítja a letapadt kötőszöveteket, ezáltal a nagyobb mozgásterjedelemben végezhetjük az edzés során a mozgásokat. A köpöly kezelés fokozza a vér- és nyirokkeringést, amivel a regenerációs képességet is javítja. A cikk által szeretnénk betekintést nyújtani ezekbe a kiegészítő terápiákba.

Milyen panaszok esetén hatásosak ezek a kiegészítő kezelések?

Mind a három kiegészítő terápia felhasználását 3 kategóriába sorolhatjuk.

Használhatjuk őket:

  • prevenció céljából: amikor még nem alakult ki sérülés, de esetleges hajlamunk van rá (pl. ízületi merevség esetén), vagy rossz mozgássztereotípiánk miatt nagyobb a rizikófaktor a sérülés kialakulására (pl futáskor a törzs mozgásunk minimális) és a kiegészítő terápiákkal ezt szeretnénk megelőzni és korrigálni

  • rehabilitáció során, amikor egy meglévő sérülést próbálunk kezelni és normál állapotra visszaállítani az adott terület működését (pl.: izomhúzódás, rándulás, ízületi instabilitás esetén)

  • teljesítmény fokozás: amikor nincs sérülésünk, de például van egy letapadt kötőszövetünk, egy nem teljes mozgástartományunk, ami csökkenti sportteljesítményünk sikerességét (pl.: nem működik hatékonyan a farizmunk és nem harmonikus a futásunk emiatt.

Mikor lehetsz benne biztos, hogy érdemes kipróbálnod valamelyik terápiát?

Fontos kiemelni, hogy sérülések esetén elsőnek mindenképpen keressetek fel szakembert!!! Abban az esetben, ha a sérülés, vagy az aktuális diszfunkció már „gyakori probléma”, illetve korábban is hatékonyan kezelték/kezelted valamelyik terápia egyikével és egy szakember elmagyarázta és megtanította neked, hogyan kell szakszerűen alkalmazni, akkor nyugodtan kezeld meg magadat, hisz alkalmazásuk egyszerű! Illetve nem szabad elfelejteni, hogy igaz a gyógyszeres, illetve az invazív kezelések gyorsan hatnak, de nem feltétlen oldják meg az adott problémát, hanem csak tüneti kezelést végeznek. Célszerű mindig egy egyszerűbb kezeléssel pl tape felhelyezéssel kezdeni a terápiát, majd, ha komolyabb az eset akkor gyógyszeres vagy akár műtéti megoldáshoz folyamodni.

Melyik mire jó: Kinesio tape, köpölyözés és flossing

KINESIO TAPE

KINESIO TAPE

A kinesio taping (kineziológiai tapasz) ma már az egyik legelterjedtebb kiegészítő rehabilitációs terápia sportolók, amatőr sportolók, nem sportolók és mozgásszegény életmódot folytatók körében egyaránt.
Sebek és mozgásszervi sérülések rögzítésére már az ősi Egyiptomban és Görögországban alkalmaztak kötszereket, rugalmas pólyákat, melyből a legelterjedteb a gyantába mártott lenvászon csík volt. 1882-ben Paul Carl Beiersdorf német gyógyszerész szabadalmaztatta a Guttaperchatapaszt, ami a korábbi gyantába mártott, gyógyszerrel átitatott mullpólyát váltotta fel. Az általa szabadalmaztatott tapasz a mull pólya és a Guttapercha növény tejnedvének a kombinációja volt. A német nemzeti válogatott sportorvosa, Hans-Jürgen Montag felhasználva ezt, a sportolók ízületeit kezdte stabilizálni a mérkőzések során, ezzel védve őket a sérülésektől.
Mindezek után Dr Kenzo Kase orvos, kiropraktor az 1970-es évek elején fejlesztette ki a kinesio tapaszt. Munkája során megfigyelte a rigid kötések negatív hatásait, illetve a manuális kezelések rövidtávú hatásait sportolók esetében. Ezen hibákat kiküszöbölve fejlesztette ki a kinese (magyarul mozgás) tapaszt. Kenzo Kase vallotta, hogy az izommunka és az ízületek mozgatása nélkülözhetetlen a sérülések rehabilitációja során. Ahhoz, hogy a sérülések ne fokozódjanak, természetesen szükség volt egyfajta rögzítésre, amely nem gátolja a mozgásban a pácienst. Ezen problémára lett megoldás az általa fejlesztett rugalmas tapasz. Fontos volt, hogy a tapaszok a bőrrel és az alatta lévő kötőszövettel, izommal együtt mozogjanak, miközben nem gátolják azok mozgását és vérkeringését. Mivel ezek a tapaszok egyhelyben maradnak fizikailag tudják alátámasztani az ízületet, sérült elemeket.
Világszinten pedig először a 2000-es olimpián találkozhattak nagy számban vele az emberek, sportolókon felhelyezve, ahol heves viták fogadták ismeretlensége, esetleges dopping hatása miatt. Ma már szinte minden második emberen láthatunk ilyen tapaszokat, hiszen az egyik legtermészetesebb kiegészítő terápiás lehetőség a mozgásszervi panaszok esetén.

A jól felhelyezett tape esetén lezajló folyamatok adott testrészeken
1. lokális vérkeringés serkentés

2. lokális nyirokkeringés serkentés

3. lokális fájdalomcsillapító neuronok aktiválása

4. gyulladáscsökkentő hatásmechanizmusokat serkentik

5. fizikailag támasztják az ízületet

6. javítják az izomfunkciót

7. javítják a testtartást

8. támogatják a vénás keringést

9. szegmentálisan kihatnak a belső szervekre

10. öngyógyulási folyamatokat serkentenek

Milyen panaszokra jó a kinesio tape?

Mikor nem alkalmazhatunk kinesio tapinget?

  • nyílt sebeken

  • bőr sérüléseken

  • trombózis gyanú áll fenn

  • gennyes gyulladás esetén

  • rákos/daganatos megbetegedés esetén

  • gyulladt a visszér

  • ha nem ismert a kórelőzmény

A kinesio tape felhelyezési technikák:

1. Lazító technika

2.  Nyirok ragasztási technika

3. Tonizáló technika

4. Korrekciós technika

5. Hegkezelési technika

6. Viscerális technika

KÖPÖLY

KÖPÖLY

A köpöly segítségével a nyirok és vérkeringés fokozódik, anyagcsere felgyorsul, amely segíti a salakanyagok eltávolítását, ezáltal fájdalom enyhítésére, emésztési rendellenességekre, tüdő betegségekre (krónikus köhögés, asztma) és paralízis kezelésére használják.
A köpölyözés alapelveit Mezopotámiában már 3000 évvel ezelőtt leírták. Ám az ősi Kínában a Csin dinasztia idején (i.sz.281-361), Hong taoista volt az, akinél először említhetjük a köpölyözés technikáját. A megszokott csészék helyett, szarvakat használt a gennyes pörsenések kezelésére. Ebből ered a köpölyözés kínai elnevezése, a jiaofa, azaz „szarv technika”. A köpöly történelmi hátteréhez tartozik Zhao Xuemin írása, aki a „tűz pohár qi” technikáról tesz említést a „Kiegészítés a Materia Medicához” című könyvében. Ezen technika során akupunktúra pontokba szúrt tűkre helyezték a csészéket, amelyeket korábban gyógynövényes főzetben forraltak. A technikát szél-hideg típusú fejfájás, a szél eredetű bi szindróma, szédülés, hasi fájdalom kezelésére alkalmazta, mely során bambuszból vagy agyagból készült csészéket használt. A hagyományos kínai orvoslásban fontos az energiák áramlása. Azt vallják, hogy a köpölyözés során szabaddá válnak az energiapályák, elvezeti a mérges energiákat, a salakanyagot, a rossz szelet és a nedvességet, ezzel megteremti a Yin-Yang egyensúlyt. A köpölyözés Dél-Amerikában és az indiai kultúrkörökben is régre visszavezethető. A tibeti kolostorokban rizspapírra gyógyító mantrákat írtak, ezt meggyújtották, majd az égő papírost egy rézből készült köpölyözőbe dobták, melyet a keletkező vákuum segítségével rögzítettek a fájó testrészre. A 20. században rájöttek, hogy az agyagpoharak, illetve a bambusz poharak sérülékenyek, ezért egyszerű vizespoharakat kezdtek el használni, de már ekkor is készítettek vastagfalú üvegköpölyöket kifejezetten a technika alkalmazásához. Üvegpoharakat könnyebb volt készíteni, mint a gyakran használt Réz vagy vas köpölyöket, amikkel a korábbiakat akarták helyettesíteni tartósságuk miatt. Előnyére szolgált, hogy az üvegen keresztül már jól lehetett látni a bőrt, és meg lehetett állapítani a kezelésre adott reakciókat. Gyakran alkalmazták az üvegpoharakat, úgyhogy előtte tűz segítségével felforrósították őket. A 20. század végén jelent meg a ma is használt vákuumosító módszer, mely által egy kézi pumpa segítségével kerül felhelyezésre a szelepes csésze (amelyek már leggyakrabban műanyagból készítenek), ezáltal könnyebben szabályozhatóvá vált a vákuum mértéke.

A jól felhelyezett köpöly esetén lezajló folyamatok adott testrészeken:

  • Reflexes hatás

  • Fájdalom csökkentés

  • Gyulladás csökkentés

  • Nyirok és vérkeringés fokozás

  • Szövet tonizálás

  • Kollagén szintézis javítás

  • Cellulit csökkentés

  • Mozgástartomány növelés

  • Izomfunkció javítás

  • Viscerális hatás

Köpölyözési technikák:

  • Száraz köpölyözés

  • Tűszúrásos köpölyözés

  • Nedves köpöly

  • Villám (cuppogtató) köpölyözés

  • Csúsztatott köpölyözés

  • Mobilizáló technika

Köpölyözés indikációk:

  • fejfájásos, neuralgiás betegeknél

  • ízületi betegeknél: kopások, gyulladások, deformitások, lumbago, ischias esetén

  • izom problémákkal küzdőknél: görcsös vagy hypoton izmoknál

  • vérnyomás problémás betegeknél

  • húgy és ivari szerv panaszos betegeknél: vesekő, húgyúti fertőzések, menstruációs zavarok

  • gyomor, bélrendszeri panaszos betegeknél: görcsök, székrekedés

  • légúti panaszos betegeknél: aszthma, felső légúti fertőzések

Köpölyözés kontraindikációk:

  • anyajegy (irritálja és megnőhet a vákuum hatására)

  • ha látszik az előző köpöly helyeájulás

  • vérzékenység

  • kóma

  • sérült testrész

  • szív és nagy erek fölött

  • szívbetegség • mellkas, mell • beteg bőrfelszín • ödéma • daganat • trombózisos láb • bőrsérülés • magas láz • nagyfokú szívelégtelenség • vérzékenyeknél • pszichésen labilis • fertőző betegeknél • terheseknél has és derék területén

FLOSSING

FLOSSING

A flossing terápia a mozgásterápia során alkalmazott speciális gumiszalagos elszorítás izmokon, ízületeken, kötőszöveteken.

Kelly Starrett volt, aki először említette a voodoo flossing kifejezést a Becoming a supple Leopard című könyvében, de már a történelemben korábban is alkalmazták a kompressziós elszorításokat (bandázsolásokat) sérülések kezelésére.  Az egyszerű bandázzsal szemben, a gumiszalagos elszorítás rövid ideig alkalmazható és engedi az adott ízület, izom mozgathatóságát.

A kiegészítő terápia során megváltozik az adott terület nyirok és vérellátása, a szövetek viszkozitása és elaszticitása, a kötőszövetben található receptorok pedig ingerület alá kerülnek. Célja a regenerációs folyamatok meggyorsítása, fájdalomcsillapítás, mozgástartomány javítás, ödéma csökkentés, kötőszöveti letapadások oldása, koordináció javítás, jobb anyagcsere ellátás a kezelt területeken, gyulladáscsökkentés stb.

Alkalmazási lehetőségek:

  • prevenció

  • rehabilitáció

  • teljesítmény javítás

  • elsősegély

Felhelyezési technikái:

  • Ízületi, izom, myofasciális felhelyezés

  • Posttraumás felhelyezés

  • Mozgásterápia lehetőségei, amely során alkalmazhatjuk a flossing terápiát:

  • passzív mozgatás: manipuláció, gapping, asszisztív nyújtás, querfrikáció

  • aktív mozgás kis ellenállással: páciens saját izomerőt használva mozgatja az adott területet, miközben rajta van a floss szalag

  • aktív mozgás nagy terheléssel: páciens saját izomerőt használva mozgatja az adott területet egy külső erővel szemben, miközben rajta van a floss szalag

  • specifikus terhelés: pl instabil felszínen, speciális sportmozgások közben

  • fascia technikák pl FDM, Continuum disztorzió, fascia manipulációk

Indikációk:

  • ízületi mozgásbeszűkülés

  • izom, ín, szalag fájdalom, feszesség, gyulladás

  • csigolyák, mozgásszegmensek instabilitása, mozgásbeszűkülése

  • ízületi kopás

  • hegesedés

  • izomtömeg építés

  • ödéma csökkentés

Kontraindikációk:

  • akut bőrbetegségek, bőrsérülések

  • neuralgiák

  • extrém ödéma

  • tumoros megbetegedés

  • gyulladt visszér

  • elzáródott artériák

  • súlyos szívelégtelenség

  • csonttörések

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Vállsérülések és a vállfájdalom okai

2020-11-04 15:09:00

Vállsérülések és a vállfájdalom okai

A hétköznapi néven ismert váll ízület egy sokkal komplexebb mozgásszegmentünk, mint amire gondolnánk. Beletartozik a váll és vállöv ízületei, összetartó kötőszövetei, izmai és inai is. Összetettsége mellett, igen mozgékony is. Ez okozza fokozott sérülékenységét is. Még fiatal korban akut sérülések jellemzőek rá, mint törés vagy ficam, addig idősebb korban a használatból adódó kopásos, illetve gyulladásos megbetegségek jellemzőek.

A váll-vállöv komplexum az egyik legmozgékonyabb ízületünk. Mozgékonyságát a mindennapi életben ki is használjuk, függetlenül attól, hogy fizikai vagy ülő munkát, sportos vagy inaktív életmódot folytatunk. Ez meg is látszik az itt található ízületek állapotán is. Vállunk ropog, nem mozog szimmetrikusan a két oldal.

Teszteljük magunkat!

Álljunk meg és tükörben vizsgáljuk meg egyszerűen milyen állapotban van a váll-vállöv komplexumunk! Nyújtott karral végezzünk hátra körzéseket lassan és figyeljük meg a vállunk és felsővégtagunk mozgását. Szimmetrikus? Ugyanúgy tudjuk mozgatni a két oldalt?

Másik egyszerű teszt, ha megpróbáljuk a hátunk mögött összeérinteni a két kezünket úgy, hogy az egyikkel derekunk felől nyújtózunk a lapockák irányába, másikkal pedig fej felől nyújtózzunk a derekunk felé. Összeér a két kezünk? És a másik oldalt?
Ha azt vetted észre, hogy a két oldal nem ugyanúgy mozog, esetleg recseg ropog a vállad, instabilnak érzed súlyemelés közben, akkor ez a cikk neked szól! Megismerheted a váll-vállöv komplexumot és az esetleges elváltozásait!

A VÁLL ANATÓMIÁJA

A váll anatómiája - Melyek a váll részei?

1. Ízületi összeköttetések

Fontos megkülönböztetni a vállövet és az ahhoz tartozó ízületi összeköttetéseket, valamint magát a vállízületet.

A vállöv számos ízülettel és összeköttetéssel rendelkezik. 3 fő csont (scapula-lapocka, humerus-felkarcsont, clavicula-kulcscsont) alkotja az ízületeit. Ízületei pontosan megnevezve:

  • Articulatiosternoclavicularis: ami összeköti a szegycsontot és a kulcscsontot. Fő mozgásai a kulcscsont emelése-süllyesztése, előre- és hátra helyezése és forgatása.

  • Articulatio acromioclaviculare: ami a lapocka, illetve a kulcscsont között helyezkedik el. Mozgásai korlátozottat, alig észrevehetőek.

  • Scapulo-thoracalis összeköttetés: lapocka és a törzs (bordakosár) összeköttetése

A vállízület, vagyis articulatio humeri: az az ízület, amelyben a felkarcsont, a lapocka és a köztük lévő porcgyűrű (labrum) vesz részt. Az ízületet védő tok erős, de egyben laza is, hogy elbírja a mindennapi karmozgásainkat. A karok terhelését szalagok és izmok stabilizálják. (Szalagok: lig coracohumerale, lig coracoacromiale) A vállízületben létrejöhet flexió-hajlítás, extensio-nyújtás, abductio-távolítás, adductio-közelítés, rotáció-forgatás és cirqumductio-az összes mozgás összessége.

Említettük, hogy igen mozgékony, sérülékeny és egyben instabil ízület komplexumról van szó. Mégis normál esetben képes megtartani stabilitását, ami az itt elhelyezkedő izmok egyensúlyi állapotának köszönhető.

2. A válltájék izmai

A vállat mozgató és stabilizáló izmokat több csoportra oszthatjuk.

A törzsről, nyakról és a koponyáról a vállövhöz húzódó izmok

  • vállöv emelésért felelős izmok: m trapezius, levator scapulae, rhomboideus minor et major

  • vállöv süllyesztéséért felelős izmok: m subclavius, pectoralis minor, pectoralis major, trapezius, serratus anterior, latissimus dorsi

  • váll hajlításáért felelős izmok:m pectoralis minor et major, serratus anterior

  • váll feszítéséért felelős izmok: m rhomboideus minor et major, trapezius, latissimus dorsi

  • lapocka felfelé forgatásáért felelős izmok: m trapezius, serratus anterior

  • lapocka lefelé felé forgatásáért felelős izmok: m levator scapulae, rhomboideus minor et major, pectoralis minor et major, latissimus dorsi

A lapockáról a karcsonthoz húzódó izmok

  • A felkar hajlításáért felelős izmok:m deltoideus, pectoralis major, coracobrachialis, biceps brachii

  • A felkar feszítéséért felelős izmok: m. deltoideus, teres major, latissimus dorsi, triceps hosszú feje, pectoralis major

  • A felkar távolításáért felelős izmok: m. supraspinatus, deltoideus

  • A felkar közelítésért felelős izmok: m deltoideus, pectoralis major, triceps, coracobrachialis, teres major, latissimus dorsi

  • A felkar kifelé forgatásáért felelős izmok: m. deltoideus, teres minor, infraspinatus

  • A felkar befelé forgatásáért felelős izmok: m deltoideus, pectoralis major, teres major, latissimus dorsi, subscapularis

A rotátor köpeny

Az váll és vállöv területén elhelyezkedő izmokat, egy speciális csoportba is sorolhatjuk, ami a válltájék egyik tájanatómiai vonatkozása és egyben mozgásainak szabályozója. Ez pedig a rotátor köpeny (ROK). Ide tartozik a m subscapularis, teres major, supraspinatus, m infraspinatus, teres minor. Ezek az izmok optimális helyzetben tartják a felkarcsont fejét, hogy a legnagyobb területen érintkezzen a porc -így eloszlatva a terhelést- és ne nyomódjon a fej fel a lapocka csúcsba.

A leggyakrabban előforduló vállsérülések

A váll-vállöv komplexum sérülései jellemzően életkorhoz köthetőek. Fiatalon jellemzőek a traumákból szerzett sérülések, elváltozások például: ficam, törés. Még időskorban jellemzőek a túlhasználatból, nem jó mozgásszterotípiából, inaktivitásból kialakult elváltozások.

Vállficam:

Ficamról akkor beszélünk, amikor a felkarfej elhagyja a lapockán található ízületi vápát. A vállízület felépítése alapján, maga az ízület vályúja kicsi és sekély a hozzá kapcsolódó felkarcsonthoz képest, ezért van szükség a köztük elhelyezkedő porckorongra (labrum), amely mélyíti valamelyest a vápát. Mégis sorozatos kis erőbehatásokra vagy egyszeri extrém behatásra a felkarfej képes ficamodni. A fej képes előre - alulra ficamodni, (ez az esetek 95%) vagy hátra felé (esetek 4%) is ficamodni

Kialakulhatnak sorozatos kis erőbehatásra (instabil izomegyensúly melletti nem megfelelő súlyzós edzés miatt), vagy egyszeri extrém erőhatásra (nyújtott karra esés, hirtelen húzás például: nagy súly emelésekor) is.

Tünetei akuttan a váll deformitása, fájdalom, duzzanat, bevérzés. Majd a ficam kezelése után is jelentkezhet további fájdalom, mozgás elakadás/zökkenés/diszharmónia, instabilitás érzet.

Fontos, ha vállunk ficamodott, a felkarfeje az ízületi vápán kívül maradt, akkor azt vissza kell helyezni, amit csak orvos végezhet el képalkotó eljárás (RTG) mellett.

A felkarcsont fejének visszahelyezése után pedig megkezdhetjük a rehabilitációt. Fontos, hogy az instabil ízületet megerősítsük, hogy későbbiekben ne forduljon elő még egyszer ficamodás. Erre alkalmas a mozgásterápia, amely egyik fő célja a rotátor köpeny erősítése, illetve a különböző kiegészítő terápiák például: kinesio-tape, amellyel az ízület stabilizálását segíthetjük. A visszahelyezést követően 3-6 hét után lehet elkezdeni jó tónusú izmokkal a sportra jellemző mozgásokat és a kisebb súlyokat emelni. A megfelelő rehabilitáció mellett a teljes terhelést körülbelül 4-6 hónaptól megkezdhetjük.

Csonttörés:

Korábban említettük, hogy 3 fő csont alkotja a váll-vállöv komplexumot. A lapocka, kulcscsont, felkarcsont.  Válltörése esetén ezen csontok egyikének sérülését értjük. Amely kialakulhat folyamatos erőbehatásokra történő fáradásos törés miatt (például: folyamatos ütve-fúró használata miatt sérül a csontállomány, küzdősportok esetén) vagy extrém erőbehatásra is (például: vállra esés).

Fontos a törés súlyosságának meghatározása, amit legegyszerűbben RTG segítségével tudunk megtenni. Ezzel is elkerülve esetleges belső szervi sérüléseket, fertőzéseket.

A törés rögzítésekor a felsővégtagot általában kartartóba helyezik. Fontos, hogy már ilyenkor is mozgassuk a rögzítés alatt a végtagunkat, egészen az ujjak, csukló, könyök mozgástól a gipsz alatti izom megfeszítésig.  Gipsz levétel után megkezdhetjük a lassú fokozatos aktív mozgatást, majd izomerősítés.

ÍZÜLETI GYULLADÁS

Ízületi gyulladás:

ízületi gyulladás kortól, nemtől, edzettségi állapottól függetlenül bárkinél megjelenhet. A gyulladás a védekező és regeneráló folyamatokban segédkezik. A gyulladás állapota és tünetei teszik lehetővé, hogy a szervezet elindítsa öngyógyító folyamatait. Megkülönböztetjük akut (adott pillanatban erős) vagy krónikus (tartós panaszokkal járó) formáját. Számos oka lehet, annak, hogy kialakul a gyulladás. A háttérben állhat valamilyen autoimmun folyamat (pl rheumatoid arthritis), fertőzés, anyagcserezavar (pl. cukorbetegség, köszvény, pajzsmirigy zavarok), kapcsolódhatnak más betegségekhez vagy akár egy egyszerű túlterhelés által is létrejöhet.

A pontos diagnózis felállításához a fizikai vizsgálaton kívül szükség van kiegészítő vizsgálatokra is, például vérvétel, képalkotó eljárások, ízületi folyadék vizsgálat.

A vállízület gyulladása legtöbbször túlterhelés vagy nem megfelelő sportolási szokások miatt alakulnak ki.

Rotátor-köpeny (ROK) sérülés:
A ROK a vállízületet elölről, hátulról és felülről átölelő ín együttes. Ezek az inak egyenként is kapcsolatban állnak a lapockától eredő izmokkal. Amikor az izmok összehúzódnak, maguk felé húzzák a rotátor-köpeny inait, és ennek köszönhetően a váll felfelé, befelé vagy kifelé irányba elfordul, ezért nevezzük ezt a képletet rotátor-köpenynek. A sérülés kialakulásának okai lehetnek, hogy a vállcsúcs csontjának formája és vastagsága nem megfelelő, korábbi sérülés, trauma miatti izomállomány elhalás, ízületi instabilitás, vagy akár ízületi kopás is lehetséges.
Jellemző tünetek, ami arra utalhat, hogy rotátor köpeny sérülésed van:

  • a vállcsúcs és a váll elülső részében jelentkező fájdalom

  • a felkar külső oldalán (deltaizomnál) megjelenő fájdalom

  • a fájdalom általában fokozódik, ha a karodat a fejed fölé emeled

  • izomgyengeség a karban

  • mozgáskiesés (teljes szakadás esetén).

Azért, hogy biztosra mondhassuk, hogy tényleg rotátor-köpeny sérülésünk van, szükségünk van fizikális vizsgálatokra, képalkotó eljárásokra (RTG, MRI)

Ha kialakult a baj, feltétlenül kezelni kell és igyekezni a műtéti eljárást elkerülni. Fontos, hogy a sérülés egy gyulladást vonz magával és ezt csökkentsük gyulladáscsökkentő szerekkel, fizikoterápiás kezelésekkel, RICE technikával. Fontos, hogy a mozgástartományt a normál állapotára visszaállítsuk, ehhez stabilizálni kell az ízületet, de közben nem korlátozva a mozgását, erre az egyik legalkalmasabb kiegészítő terápia a kinesio-tape használata. Ha megfelelően stabilizáltuk, akkor pedig mozgatni kell az ízület minden normál tartományában, hogy ne alakuljon ki esetleges mozgáskiesés vagy kontraktúra - kóros rögzült tartás.

Jó tudni!

Csekélyebb fokú ütközés szindróma esetén a rehabilitációs program körülbelül kettőtől három hónapig terjedő időszakot vesz igénybe. Teljes rotátor-köpeny szakadás után a gyógyulási idő hat hónapig is tarthat, míg az elsorvadt izmok visszanyerik erejüket és a kar mozgástartománya helyreáll. Gyakran a fájdalom hamarabb enyhül és a napi tevékenységek kettő-három hónap múlva elvégezhetők.

Impingement szindróma:
Az impingement szindróma ismert úgy is, mint ütközési szindróma, úszóváll vagy dobóváll. A betegséget a rotátor-köpeny inainak ütközései okozzák, ahogyan áthaladnak a vállízületen, egy szűkös csontos térben, a subacromialis résen. A subacromialis rés a vállcsúcs alatt található. Itt az ismétlődő ütközések következtében az inak sérülnek és begyulladnak. Ez az inak duzzanatához vezethet, amely további egészségügyi problémákat okozhat. A vállnak ezen a területén az anatómiai képletek (izmok, inak, csontok) normál állapotukban is zsúfoltan helyezkednek el. Amennyiben az inak megduzzadnak még több lesz a súrlódás, az ütközés, és az inak így képtelenek a gyógyulásra, illetve egyéb gyulladások is kialakulhatnak.

A szindróma gyakran a rotátor-köpeny szalagjainak részleges szakadását követően alakul ki, vagy fokozatosan jön létre az állandó erőltetés, túlterhelés hatására.

Tünetei, amivel pontosíthatjuk, hogy ROK sérüléssel vagy impingement szindrómával állunk e szembe:

  • Fájdalom: A fájdalom a vállízület elülső és oldalsó felén érezhető, különösen a fej feletti mozgások hatására (dobások, úszás során, vagy teniszezéskor).

  • Váll forgatásakor jelentkező fájdalom: Általános tünet, hogy egy bizonyos ívű mozgástartományban jelenik meg a fájdalom – a kar oldalra emelése során 70° és 130° között.

Fontos tisztázni, hogy az ütközési szindróma nem egy diagnózis, hanem egy tünet. Többféle diagnózis állhat az impingement szindróma mögött:

  • csontkinövés,

  • rotátorköpeny sérülése,

  • porcszegély sérülése,

  • instabil váll,

  • a kétfejű izom inának gyulladása.

Elsődleges ütközési szindrómáról beszélünk akkor, amikor a szindróma kiváltója csontkinövés vagy valamilyen közvetlen okozó. Másodlagos típusnak azt nevezzük, amikor a problémák a vállízület gyenge stabilitásából erednek.
Az ütközési szindróma kezelhetjük gyógyszerekkel, amelyekkel csökkenthetjük a fájdalmat, illetve a gyulladást, de végleges megoldást a problémára a mozgásterápia és annak kiegészítő terápiái fognak jelenteni.

Befagyott váll:

A befagyott váll, a vállízületben jelentkező betegség, amely az ízület merevségével és fájdalmával jár. Ez a vállfájás egyik fajtája, amely sajátos tünetekkel rendelkezik. A tünetek általában lassan fejlődnek ki és rosszabbodnak, majd maguktól elmúlnak 1-3 év után, kezelés nélkül is.
Okai lehetnek:

  • ROK sérülés

  • krónikus betegségek

  • korábbi műtét/trauma

  • túlterhelt ízület

  • inaktív ízület

  • kor és nem: 40 éves kor felett, különösen nők esetében gyakrabban jelentkeznek a váll befagyásának tünetei

  • mozgásképtelenség

Diagnosztizálni fizikális vizsgálattal, illetve képalkotó eljárásokkal lehet (RTG, MRI)

Különböző fázisait különböztetjük meg:

  • Fagyási állapot: A váll bármilyen mozgatása fájdalmat okoz és a váll mozgástere elkezd beszűkülni.

  • Befagyott állapot: A fájdalom elkezd eltűnni ebben az állapotban. Ennek ellenére jobban bemerevedik és a használata nehézkessé válhat.

  • Kiolvadási fázis: A váll mozgástere újra nőni kezd, a fájdalom csökkenésnek indul.

Egyes embereknél a fájdalom éjszaka erősödik, amely akár az alvásban is zavarhat.

Kezelni itt is lehet gyógyszeresen, de hatásosabb és tartósabb megoldást okoz a mozgásterápia, amellyel a letapadt szöveteket „felnyírhatjuk”. Alkalmas lehet még a flossing terápia, SMR henger használata, illetve a köpöly kezelések is.

HA MÁR MEGTÖRTÉNT A BAJ

Ha már megtörtént a baj - kihez fordulhatsz és hogyan kezelheted a váll problémákat?

A váll-vállöv komplexum sérülésekor, ha nem extrém akut esetről van szó, akkor a szervezetünk mindig jelez már az elváltozás kialakulása előtt. Ilyen esetben mozgatás közben az ízület recseg, ropog, fájdalmas és instabilnak érezzük. Ha még nem okoz komolyabb problémát első sorban elegendő felkeresni egy gyógytornászt vagy mozgásterapeutát, aki egy alapos mozgásszervi állapotfelmérés után, elmondja számunkra a megfelelő terápiát, amivel tüneteinket csökkenthetjük. A mozgásterápia mellé gyakran javasolnak a letapadt szövetek kezelésére egyéb kezelési lehetőségeket is. Például szöveti letapadások oldására gyógymasszázs mellett megfelelőek lehetnek a különböző fascia technikák, köpöly kezelések, SMR eszközök használata, illetve kinesio tape kezelése.

Ha komolyabb tüneteink vannak már (karba, ujjakig tartó sugárzó fájdalom/zsibbadás, szorítási gyengeség) érdemes felkeresni egy ortopéd orvost, aki a fizikális vizsgálatot kiegészítve kérhet számunkra különböző képalkotó eljárásokat (RTG, UH, MRI), amivel pontosíthatjuk a diagnózist. Egyszerűbb esetek esetén ilyenkor is elegendő a mozgásterápia, súlyosabb esetekben pedig műtéti eljárásokra van szükség. A műtét utáni rehabilitációs protokoll esetenként, műtéti protokollonként változhat, ami fontos, hogy mindenképpen kerüljük a teljes inaktivitást, hiszen már egy rögzítőben (gipsz) is tudjuk mozgatni, megfeszíteni izmainkat. Ezzel is elkerülve az esetleges izomerő csökkenést, kontraktúra kialakulást, végtag körfogat csökkenést.

Hogyan kerülheted el a sérüléseket?

Ahhoz, hogy elkerülhessük a váll sérüléseket, fontos, hogy jól építsük fel edzéseinket, de akár már azzal megelőzhetjük a problémát, ha figyelünk testtartásunkra és a mindennapi életben használt eszközeinket helyesen állítjuk be, ezzel elkerülhetjük túlterhelését az ízületnek.

Fontos a mozgás, de a minősége még fontosabb!

Minden edzés előtt mozgassuk át alaposan a váll-vállöv komplexumot ügyelve arra, hogy a teljes mozgástartományban dolgozzunk, illetve a mozgásában résztvevő izmok megfelelő állapotba kerüljenek. Edzés során mindig az aktuális fizikai állapotunknak megfelelő súlyokkal dolgozzunk. Elsőnek végezzünk saját testsúlyos gyakorlatokat, majd, ha „elbírjuk” saját testsúlyunkat, akkor dolgozhatunk súlyokkal is. Feleslegesen ne terheljük magunkat és ízületeinket akkora súllyal, amit még nem bírunk stabilan megtartani, még akkor sem, ha múlthéten már egyszer ki tudtuk nyomni az adott súlyt. Tartsuk fő szempontnak a funkcionalitást edzés közben és annak megfelelő gyakorlatokat végezzünk súllyal vagy akár anélkül is. Edzés végeztével pedig mindig vezessük le a gyakorlatokat, súly nélkül mozgassuk át, illetve nyújtsuk le az adott ízületet (az SMR henger egy tökéletes eszköz a sportmozgások levezetésére).

De nem csak sportoláskor kell figyelnünk a helyes váll-vállöv komplexum helyzetére. Figyeljünk helyes testtartásunkra, amikor is mellkasunkat kiemeljük, vállainkat hátracsavarjuk és lapockáinkat zárjuk. Igyekezzünk mindkét oldalunkat egyformán használni, ezzel is elkerülve a dominánsabb oldal túlterhelését. Válasszunk ergonomikus eszközöket munkánk során. Állítsuk be helyesen székünk és asztalunk magasságát, hogy munkaeszközeinket (például: klaviatura, egér) kényelmesen elérhessük. Ehhez a karoknak 90°-os szöget kell bezárniuk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Az ízületi gyulladás okai és kezelése

2020-10-16 13:34:00

Az ízületi gyulladás okai és kezelése

Ízületi gyulladás kortól, nemtől, edzettségi állapottól függetlenül bárkinél megjelenhet. Védekező és regeneráló folyamatokban segédkezik. A gyulladás állapota és tünetei teszik lehetővé, hogy a szervezet elindítsa öngyógyító folyamatait.

Megkülönböztetjük akut (adott pillanatban erős) vagy krónikus (tartós panaszokkal járó) formáját. Sajnos a gyulladás jellegzetes tünetei egy, de akár több ízületben egyszerre is megjelenhetnek. Ha megjelennek a gyulladás tünetei, akkor fontos, hogy megtaláljuk a kiváltó okát is, hiszen más- más kezeléssel tudjuk orvosolni a problémát, ha hátterében valamilyen komolyabb fertőzés/betegség vagy pedig egy túlterhelés áll.

A cikk, ha a pontos diagnózis felállításában nem is tud segíteni, de általa megismerhetjük az intő jeleket, kezelési lehetőségeit.

AZ ÍZÜLETEK SZERKEZETE ÉS FUNKCIÓJA

Az ízületek szerkezete és funkciója

Mozgató szervrendszerünket két nagy részre oszthatjuk: aktív és passzív. Az aktívhoz tartoznak az izmok, míg a passzívhoz a csontok, és a kettő között jolly jokerként az ízületek állnak.

Vannak állandó alkotórészeik, amelyek minden ízületben megtalálhatóak, mint például:

  • az ízvégek (csontok),

  • melyeket ízületi porc fed, annak érdekében, hogy ne a csontszövet sérüljön,

  • ízületi rés: ami a két ízesülő csont között található

  • az ízületi résen belül található az ízületi folyadék: amely egyrészről a mozgás „bezsírozására”, másrészről a csontok összetartására szolgál

  • ízületi tok: amely körbeveszi az egész ízületet, védi azt és egyben mozgásait korlátozza

  • ízületi szalagok: amelyek a stabilizálását adják

  • ínak, izmok: amely a csontok elmozdulásáért felelősek

De vannak járulékos részei is:

  • discusok és meniscusok: amelyek arra szolgálnak, hogy az egyenletlen ízületi felszínek harmonikusan mozduljanak el egymáshoz képest.

  • ízületi tömlők: amely az ízületi nedv tárolásáért felelős

Ízületi végeket szükséges, hogy összetartsák különböző tényezők: pl. tok, szalagok, végek közötti adhézió, légnyomás, izmok tónusa.

Minden ízületben van elmozdulás, még akkor is, ha az milliméter nagyságú is. Ehhez kell egy kiindulási állapot, amihez viszonyítjuk az elmozdulás mértékét, ezt nevezzük normál (neutrális), 0 fokos helyzetnek. Ez az, amikor álló helyzetben, fejtetővel felfelé nyújtózkodunk, a tekintet előre irányuló, az áll be van húzva, vállak hátra feszítve, végtagok test mellett csüngenek, a hüvelykujjak előre néznek. A hasunkat fenekünket megfeszítjük, zárt vállszéles párhuzamos lábtartással, térdek nyújtva vannak, lábfejek előre néznek.

Az ízületeket többféle képpen osztályozhatjuk.

Legegyszerűbben a mozgékonysága és feszessége által, valamint az ízesülő csontszámok alapján lehet.

  • Egytengelyű ízületek: csuklóízület, forgóízület

  • Kéttengelyű: tojásízület, nyeregízület

  • Három/soktengelyű: dióízület

Elmozdulása alapján pedig:

  • flexio (hajlítás) – extensio (feszítés)

  • abductio (távolítás) - adductio (közelítés)

  • rotatio (forgatás)

  • supinatio-pronatio

  • circumductio

  • oppositio

Ízületi gyulladás bármely ízületünkben előfordulhat. Mégis a leggyakoribb érintett területek a teherviselő ízületek (pl.: csípő, váll) illetve a túlterhelt ízületek (pl. csukló, könyök, térd). Az ízületi gyulladásnak vannak tipikus tünetei: a gyulladt terület duzzadt, vörös, fájdalmas és beszűkül a mozgástartománya.

Számos oka lehet, annak, hogy kialakul a gyulladás. A háttérben állhat valamilyen autoimmun folyamat (pl. rheumatoid arthritis), fertőzés, anyagcserezavar (pl. cukorbetegség, köszvény, pajzsmirigy zavarok), kapcsolódhatnak más betegségekhez vagy akár egy egyszerű túlterhelés által is létrejöhet.

A pontos diagnózis felállításához a fizikai vizsgálaton kívül szükség van kiegészítő vizsgálatokra is, pl. vérvétel, képalkotó eljárások, ízületi folyadék vizsgálat.

Melyek az ízületi gyulladás tünetei?

A gyulladás egy kellemetlen folyamat a szervezetünkben, amelynek mindig vannak jelei, tünetei.

A gyulladásnak vannak tipikus tünetei:

  1. a duzzanat (tumor), amely a felszaporodott és bepangott nyirokfolyadék miatt jön létre, ami miatt a sejtközötti terek beszűkülnek, megváltozik a nyomás, így az itt lévő receptorok pl.: fájdalom érzékelő receptorok ingerületbe kerülnek.

  2. vöröses szín (rubor), a bepangott folyadék miatt alakul ki

  3. fájdalom (dolor), mely jellegzetesen pihenés után például reggeli ébredés után rosszabb, de bemozgatásra enyhül. Ilyen esetben akaratlanul is kímélő üzemmódba lép szervezetünk, kímélő tartást (antalgiás) veszünk fel. Ez az adott gyulladt ízületnek jól fog esni, de cserébe a másik ízületet túlterheljük emiatt a fájdalomkerülő tartás miatt.

  4. melegség (calor)

  5. és az adott szerv funkciójának kiesése (functio laesa), ami a mozgáskorlátozottság megjelenésével kezdődik. Ez a kísérő tüneteken kívül, a szalagok merevsége és zsugorodása, az izmok erejének csökkenése miatt jön létre.

Illetve vannak kísérő tünetek is:

  • láz

  • étvágytalanság

  • gyengeség

  • nyomásérzékenység

  • ropogó (krepitáló) hang

Mi okozhat ízületi gyulladást?

A gyulladás során leggyakrabban az ízületi tokot belülről határoló hártya gyulladásos folyamata tapasztalható. Ahhoz, hogy megfelelően kezeljük, fontos, hogy tudjuk a pontos kiváltó okot is. Számos oka lehet az ízületi gyulladásnak és ezeket többféle képen csoportosíthatjuk.

Például:

  • Egész szervezetet érintő betegséggel kapcsolatos ízületi gyulladás oka lehet fertőzés, autoimmun rendellenesség vagy endokrin (hormonális) eredetű.

  • helyi tünetekkel járó gyulladások: adott ízület túlterhelése, sport, baktérium,

  • egyéb okok: lelki okok

Túlterhelés miatt létrejött ízületi gyulladások

Ilyenkor egy általános mozgásszervi problémáról beszélhetünk, amikor is az adott ízület túlhasználata, túlterhelése okozza az ízület gyulladásának kialakulását. Fontos tudni, hogy a szervezetünk a gyulladás kialakulása előtt rengeteg jelet küld számunkra, hogy nem megfelelő terhelést alkalmazunk, mint pl.: elhúzódó izomláz, izomgörcs, izomerő csökkenés, teljesítmény romlás. A gyulladás egyike az utolsó tüneteknek túlterheléskor.

A túlterhelést 2 kategóriára oszthatjuk. Az egyik az abszolút túlterhelés: például maraton futás vagy edzés intenzitás változtatás megfelelő előkészületek nélkül, a másik a relatív túlterhelés: amikor nem szükséges különösebb nagy terhelés az adott ízületnek, mert egy korábbi sérülése miatt már a mindennapi munka is ingerelheti és gyulladást okozhat benne.

A túlterhelésből kialakuló ízületi gyulladást fokozhatja korábbi sérülés, porckopás, helytelen testtartás, helytelen terhelés, mozgásszervi elváltozás, mint például a lúdtalp.

 

Fontos, hogy az ízület a normál funkciójának megfelelően működjön, így a kialakult gyulladás kezelésekor nélkülözhetetlen, hogy megtanuljuk a helyes mozgássztereotípiákat, illetve az adott ízület helyes használatát.

SPORTOLÁS MIATT LÉTREJÖTT ÍZÜLETI GYULLADÁSOK

Sportolás miatt létrejött ízületi gyulladások

A leggyakrabban érintett ízületek ilyen esetben is a teherviselő ízületek: térd, csípő, váll.

A gyulladás kialakulásának oka pedig az ízület nem megfelelő teherviselése, pl. ha nagyobb súlyokkal dolgozunk, mint amit az ízületünk stabilizálni tudna.

 

Sokszor gondolják, úgy, hogy a folyamatos terhelés segíteni fog az ilyen jellegű gyulladáson. Tény, hogy nem szabad teljesen inaktívan, pihentetni az adott területet, de a gyulladást kiváltó súlyt/technikát sem szabad alkalmazni, mivel maradandó károsodás is kialakulhat miatta. Végezzünk mobilizáló gyakorlatokat és dolgozzunk kisebb intenzitáson, kisebb súlyokkal.

Gyakran a sportolási szokások miatt kialakult ízületi gyulladás hátterében az ízület túlterheléséből fakadó porckopás áll. Ez hosszú, lassú folyamat alatt alakulhat ki és mindig vannak intő jelei pl.: recsegés az ízületben, mozgás elakadás. Nem szabad összetéveszteni a normál életkorral járó porckopással.

Túlsúly miatt létrejött ízületi gyulladások:

A túlsúlyt is úgy kell felfogni, mintha folyamatosan és feleslegesen nagyobb súlyt cipelnénk ízületeinken, amelyeket ezáltal mechanikai ártalmak (pl.: lúdtalp kialakulása, lábboltozat süllyedés, lumbágó kialakulása), kopások érik (pl.: csípőízületi kopás, térd ízületi kopás). Az ízületekben megtalálható porcréteg folyamatosan körforgásban fel és leépül és egymással harmóniában működnek. Azonban, ha valamilyen oknál fogva, pl.: többletsúllyal rendelkezünk és így mozgunk vagy éppen nem mozgunk, a lebontás mértéke nagyobb lesz. Az ízületeket borító porc először elvékonyodik, később már el is tűnik. A porcszövet érdessé válik, és alatta a csont megvastagodik. Végső stádiumban a csontok végei összeérnek, egymáson súrlódnak, ami nagy fájdalommal, valamint duzzanattal és ízületi gyulladással jár.

Nyugalmi állapotban testsúlyunk 40%-a nehezedik az előlábra és a lábujjakra, míg 60% a sarokra, ami sportolás közben akár a 3-4-szerese is lehet. Kutatások bizonyítják, hogy már 5 kg súlyfelesleg is 36%-kal növeli a térd ízület kopásának mértékét.

 

A többlet súly nem csak a porcokra, hanem az anyagcserénkre is kihathat. Megváltozik szervezetünkben a zsír anyagcsere, amely melegágya a gyulladások megbetegedéseknek.

AZ ÍZÜLETI GYULLADÁS KEZELÉSE

Az ízületi gyulladás kezelése

A gyulladás egy védekező mechanizmusa szervezetünknek. Ezzel szeretne jelezni, hogy módosítanunk kell az eddigi terhelésünkön, pl.: kisebb súlyokat kell használnunk, többet kell mozognunk, stb.. Sajnos általában akkor kapunk észbe, amikor már kialakult a gyulladás és súlyos panaszokat okoz. De mit is tehetünk ilyenkor?

Először is mozogjunk!

A régi elméletek, miszerint teljes pihentetésre van szüksége az adott területnek, már nem korszerűek. Fontos a mozgás, de a minősége még fontosabb! Az ízületi gyulladás ugyanúgy kialakulhat túlzott sportolás vagy éppen inaktív életmód hatására is.

A testedzés ízületekre gyakorolt hatása által jobb lesz az ízületi nedv képződés és a szervezet anyagcseréje, ami segít, hogy kevesebb rost-/porcelhalás menjen végbe.

Javul az ízületek regenerációja, kevesebb anatómiai és funkcionális elváltozás fog létrejönni a helyesen végzett testmozgás hatására. Fontos, hogy a gyulladás mértékének és súlyosságának megfelelő edzés programot válasszunk ki. Ha nem vagyunk biztosak magunkban kérjük ki gyógytornászunk, személyi edzőnk tanácsát a témával kapcsolatosan.

Használd gyulladáscsökkentő szereket, krémeket, gyógynövényeket

Mozgás mellett alkalmazhatunk különböző gyulladáscsökkentő gyógyszereket (NSAID-nonszteroid), krémeket, gyógynövényeket is. Az igazság ezekkel az, hogy a gyulladást nem szüntetik meg, csak lelassítják a folyamatát, így, ha például abbahagyjuk a krém vagy gyógyszer használatát, ugyanúgy előjöhet a probléma.

Jegelj és borogass!

Pillanatnyi segítséget nyújthat a borogatás vagy a jegelés is. Itt fontos, hogy mennyi ideig alkalmazzuk azt, hiszen a hosszú ideig alkalmazott hidegterápia felszíni sérüléseket, illetve keringési problémákat is okozhat. A hideg terápia segítségével letompíthatjuk a gyulladás kellemetlen tüneteit, de megoldani nem oldjuk meg vele a problémát.

Másik lehetőség, ha meleg terápiát alkalmazunk, amely segít a keringés javításában, szövetek rugalmasításában. Ha a legjobb módszert szeretnék választani a hőterápia során, akkor kombináljuk a hideg és meleg terápiát.

Miután lejegeljük a gyulladt területet, alkalmazzunk forró fürdőt az adott területen, ezzel is biztosítva a megfelelő keringést.


Fogyassz megfelelő táplálék-kiegészítőt!

Alkalmazhatunk táplálék kiegészítőket is, amely nem csak a kezelésben, hanem már az ízületi gyulladás megelőzésében is fontos szerepet játszhat.

A legfontosabb ízületet támogató vegyületek: glükózamin és kondroitin-szulfát, MSM, kollagén.

Glükózamin, kondroitin

A glükózamint tartalmazó étrend-kiegészítők leggyakoribb hatóanya a glükózamin-szulfát, amely a szervezetben is ebben a formában található meg és általában rákfélék páncéljából nyerik ki, így nem ajánlott azoknak a személyeknek, akik allergiások a rákfélékre. Fontos szerepe van az oszteoartritis, a reumatoid arthritis és az oszteoporózis porgressziójának lassításában és kialakulási rizikójuk csökkentésében. A glükózamin és a kondroitin is csökkenti a gyulladásos markereket. A kondroitin állati eredetű (cápa, sertés, marhaporc) vagy szintetikusan előállított formában (kondroitin-szulfát) van jelen az étrend-kiegészítőkben, a porc egyik fő összetevője. Hatásai a glükózaminhoz hasonlóak, tehát segíti az ízületi regenerációt.

MSM
A metil-szulfonil-metán a természetben ritkán előforduló vegyület, amely képes serkenteni a szöveti regenerációt (a csont is szövet!), valamint gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatású. Nagyon komplex, szinte az összes szervrendszerre pozitív hatása van, így közkedvelt étrend-kiegészítő.

Kollagén
A szervezetben egyik leggyakrabban előforduló fehérje, a bőrben, a csontokban, inakban, izmokban és az agyban is megtalálható. A hidrolizált kollagének hasonló hatást nyújtanak, mint a glükózamin és a kondroitin. Fontos, hogy a kollagén szintézisét a C-vitamin segíti elő, így alkalmazása során a C-vitamin bevitelre is figyelnünk kell. Jelenleg 28 kollagéntípust ismerünk, ezek közül a porcokban található kollagének a II. típusúak. Megkülönböztetünk marha, csirke, sertés és tengeri kollagéneket, ezek mind elérhetők az étrend-kiegészítők piacán. Ízületvédelmi szempontból ezek közül csak a csirkekollagénben találhatók II. típusú hidrolizált kollagén peptidek. Általános ajánlás, hogy periodikusan használjuk.

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

A rossz testtartás tünetei és következményei

2020-10-02 11:15:00

A rossz testtartás tünetei és következményei

A mai rohanó világban, amikor az asztal előtt görnyedünk, állandóan a mobilunkat nyomkodjuk, mozgásszegény életmódot élünk beszélhetünk egyáltalán a helyes testtartásról? Az utcán, az irodában vagy akár a konditeremben azt látjuk, hogy minden második embernek előre helyezett fejtartása, előre eső és befelé forgatott (berotált) válla és nem megfelelő gerincgörbületei vannak. Ezek nem csak esztétikai gondokat okozhatnak, hanem súlyosabb elváltozásokhoz, fájdalmakhoz vezethetnek. Most röviden bemutatom a helytelen testtartás intő jeleit, hosszútávú következményeit, illetve ezek megelőzési lehetőségeit!

MILYEN TÍPUSAI LEHETNEK A HELYTELEN TESTTARTÁSNAK?

A helytelen testtartást sokszor azonosítjuk a fiatalkorban megfigyelhető hanyagtartással, de ez nem pontosan fedi le a definíciót. Normál esetben a megfelelő gerincgörbületek körülbelül 8-10 éves korunkra alakulnak ki. Ezáltal beszélhetünk nyaki homorulatról (lordozisról), háti domborulatról (kyphozisról), ágyéki homorulatról (lordózisról). Igaz, hogy már gyermekkorban kialakulhat rossz testtartás, de ugyanolyan „veszélyeztetettek” a felnőttek is.

Akik a nem megfelelő magasságú asztalok mellett dolgoznak, akik folyamatosan lefelé tekintenek a mobiljukra vagy folyamatosan a laptopjukat használják, illetve akikre jellemző a domináns oldal (jobb-bal kezesség) használata, azoknál mind kialakulhat rossz testtartás.

Fontos, hogy felismerjük idejében tartási rendellenességeinket, ezzel is megelőzve a későbbi súlyosabb elváltozásokat, mint például: cervicothoracalis flexiós kontraktúra, ismertebb nevén "banyapúp", csigolya deformitások, mozgásszegmens instabilitások, mozgásbeszűkülések, porckorong deformitások, súlyosabb esetben porckorongsérv.

Tehát milyen is lehet egy rossz testtartás?

LORDOTIKUS TARTÁS/NYERGES TARTÁS:

Nyerges hát esetén csak az ágyéki lordózis fokozott. Jellemzője a hátizmok nagyfokú gyengesége, valamint a medencekörüli és hasizmok gyengesége, emiatt a medence előre dől. Ilyen tartás esetén azt tapasztaljuk, mintha folyamatosan kitolná a fenekét az illető. Nem csak a derék izmai lesznek tónusosabbak, nehezen elmozdíthatóak, hanem az alsóvégtag mozgásai is korlátozottak lesznek az itt lévő izmok izomegyensúly bomlása miatt.

KYPHOTIKUS TARTÁS/DOMBORÚ HÁT:

Ilyen esetben azt tapasztaljuk, hogy a háti gerinc görbület fokozottabb, ezt kompenzálja, hogy az ágyéki lordozis pedig ellapult lesz. Ezzel együtt mellkas mozgásaink beszűkülnek, hisz az itt lévő izmok zsugorodnak. A vállak előre esnek, amely a mellizmok rövidülése miatt alakulnak ki, ezzel mozgásuk korlátozott lesz. A lapockák kicsúsznak oldalra, a trapéz izom középső és alsó ágának, illetve a rombusz izom gyengülése miatt. Ezzel együtt a nyak, fej előre helyeződik. A súlyvonal előre mozdul.

KYPHO-LORDOTIKUS TARTÁS:

Mind a háti kyphotikus görbület, mind az ágyéki lordotikus görbület fokozott helyzetű. Egy kérdőjelhez hasonlít a testtartás. Megfigyelhető náluk mind a lordotikus tartás, mind a kyphotikus tartás jellemzői.

LAPOS HÁT:

A gerincgörbületek részben vagy teljesen ellaposodnak, mellkas előrefelé domborodik. A mély tartó izmok feszessé, érzékennyé vállnak.

SCOLIOSIS/ GERINCFERDÜLÉS:

Nem a helytelen testtartáshoz tartozik, mivel ez már egy súlyosabb degeneratív elváltozása a gerincnek. Beszélhetünk idiopathiás (kiváltó okát nem ismerjük, ez a gyakoribb) és kongenitális (hibás fejlődés a kiváltó oka) scoliozisról. Általában a gyors testi növekedést a gerinc oldalirányú elgörbülését a csigolyák tengelyük körüli elcsavarodása kíséri, mely a háti szakaszon bordapúp, az ágyéki szakaszon kóros gerinc melletti elődomborodás kialakulásához vezet.

A ROSSZ TESTTARTÁS KÖVETKEZMÉNYEI

A ROSSZ TESTTARTÁS KÖVETKEZMÉNYEI

A helytelen testtartás mozgásszervi következményeit két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik csoport, amikor már az elváltozások nem korrigálhatóak. Ilyen esetben a gerinccsigolyák szerkezetében elváltozások jönnek létre (például a csigolyák ék alakúvá válnak). A másik csoport, amikor még az elváltozások visszafordíthatóak, ilyenkor még nem történt kóros elváltozás a csontrendszerben.

MELYEK IS EZEK A KÖVETKEZMÉNYEK?

ELŐRE HELYEZETT FEJ ÉS NYAKTARTÁS

Normál felnőtt esetén a fej súlya 5-6 kg. Normál tartás mellett ezt a súlyt a nyakcsigolyák egymás alatt viselik. Ha valami okból ez a normál terhelés megváltozik, akkor a fej súlya előre húzza a terhelést, a gerincet. Azaz megváltozik az izomegyensúly a nyak környékén. Az elülső nyakizmok megnyúlnak, a hátulsók berövidülnek. A nyakcsigolyák helyzete megváltozik, elöl nyitott helyzetbe, míg hátul zárt helyzetbe kerülnek. Ez későbbiekben csigolya deformitáshoz vezethet. A kialakult deformitások panaszokat okozhatnak (pl. fülzúgás, vérnyomáskiugrások, becsípődések/elalvás, fejfájások).

Kezelés: •helyes asztal, szék, számítógép beállítás •torna

SMS NYAK

Az okos eszközök használatával kialakult új civilizációs betegség. Egy átlag felnőtt ember napi 2-4 órát tölt el okos eszközei használatával, amelyet előrehajtott fej mellett végez. Egy felnőtt ember feje átlagosan 5-6 kilogrammot nyom, ezt kell megtartania nyaki csigolyáinknak. Ez a súly viszont nő, amikor előre hajtjuk a fejünket, extrém esetben például 60 fokos döntéskor közel 30 kg. Ettől a helytelen tartástól nyaki lordosisunk kyphozisba megy át. A nyak elülső izmai berövidülnek, még a hátsó nyakizmok megnyúlnak. Ehhez az új helyzethez adaptálódik a testtartás is, kiegyenesedik a háti és ágyéki gerinc görbület. Az SMS nyak következménye lehet izommerevség a nyakban és vállakban, gyakori fejfájás, esetenként pedig komoly gerinckárosodás (pl.: porckopás).

Kezelés: •torna •kevesebb okos eszköz használat •okos eszközök szemmagasságban való használata


Azonban itt nem ér véget a sor: szakértők szerint a rossz testtartás előidézheti a tüdőkapacitás mintegy 30 százalékos csökkenését, emellett depressziót és szívproblémákat is okozhat.



ELEVÁLT/MEGEMELT VÁLLAK

A vállak és a lapocka helyzetéért számos izom felel. Ha megváltozik tartásunk az itt lévő izmok lefutása, tónusa, funkciója is megváltozik. A vállak emeléséért egyik legjelentősebb izom a trapézizom, melynek felső ága stressz, túlterhelés esetén a vállak fülfelé húzását okozzák, illetve görcsössé válását.

Kezelés: • torna • nyak mobilizáció •trapéz nyújtás

ELŐRE HELYEZETT ÉS BEFORGATOTT VÁLLAK

Ez a váll-vállöv körüli izmok nem megfelelő egyensúlya miatt alakulhat ki. Ilyen esetben a vállövet elölről határoló mellizmok megrövidülnek, hátulról stabilizáló mély nyaki izmok, lapocka záró izmok gyengülnek.

Kezelés: • rövidült izmok nyújtása •gyengült izmok erősítése

REPÜLŐ LAPOCKÁK

Szemmel is látható, hogy a lapockák ilyen esetben nem belesimulnak a bordakosárba, hanem oldalra kicsúsznak és belső ívei kiemelkednek. Ennek oka a lapockazáró izmok (rombuszizmok, trapéz középső és alsó részének) gyengesége, lapockaemelők (levator scapulae, trapezius, serratus anterior) nem megfelelő izomegyensúlya.

Kezelés: • Lapocka záró izmok erősítése

IZOMEGYENSÚLY FELBORULÁSOK

Normál esetben az izmoknak van nyugalmi tónusuk, állapotuk, amellyel segítik vagy gátolják egymás munkáját. Az izmok ezáltal egyensúlyi állapotban vannak egymással. Ha az izmok állapota valamilyen túlterhelés esetleg stressz hatására megváltoznak, akkor izomfájdalmak, izomgyengülések vagy esetleg tónus fokozódások jöhetnek létre.

Kezelése: • Egész testre ható mobilizáló torna, ahol minden izmot külön-külön, illetve együtt is megmozgatunk

ÍZÜLETI BÁNTALMAK

ÍZÜLETI BÁNTALMAK

Az állandó aszimmetrikus tartás, illetve a felborult izomegyensúly miatt a teherviselő ízületek működése is megváltozik.

Például: Térd ízületi fájdalom, ami a nem megfelelő gerinchelyzet miatt kihat a térd ízületeire. Fokozott háti görbület esetén a térdek hajlított helyzetbe kerülnek, így a comb hátulsó izmai rövidültebb állapotba kerülnek, még nyerges hát esetén túlzott hátrafeszített helyzetet vesznek fel elveszi a munkát a comb és a fenék izmaitól, így azok egyre inkább elsatnyulnak.

Beszélnünk kell a nem mozgásszervi következményekről is.

LÉGZÉSFUNKCIÓ ROMLÁS, OXIGÉN HIÁNYOS ÁLLAPOT

A fokozott háti kyphozis esetén mellkas kosarunk beszűkül, belső szerveink összenyomódnak. Nem tudjuk kihasználni normál légzéskapacitásunkat. Ezáltal kevesebb oxigént képes felvenni szervezetünk és nem megfelelő mennyiségben képest eljuttatni azt sejtjeinkbe, szöveteinkbe, mely kihat ezáltal energia állapotunkra (fáradékonyabbak leszünk), anyagcserénkre (lelassul). Melyek akár további súlyos elváltozásokhoz, betegségekhez vezethetnek.

Kezelése: • légzőtorna

SZÍVPANASZOK

A mellkas deformitás miatt nem csak a tüdőnk, de szívünk is nyomás alá kerül. Így szívritmus zavart is okozhat a helytelen testtartás.

FEJFÁJÁS, MIGRÉN

A rossz testtartás két okból is vezethet fejfájáshoz. Az egyik, amikor a helytelen nyak és fejtartás következtében az itt elhelyezkedő izmok feszülési állapota megváltozik és ez a görcsösség okozza a fejfájást és migrént. A másik eset, amikor, a nem megfelelő oxigénellátottság miatt lesznek az izmok görcsösek és ez okozza a fejfájást.

A HELYES TESTTARTÁS ELSAJÁTÍTÁSA

A HELYES TESTTARTÁS ELSAJÁTÍTÁSA

Milyen is a helyes testtartás? A helyes testtartást elölről, oldalról és hátulról is meg kell vizsgálnunk. Ilyenkor a gerinc és a végtagok ízületei középhelyzetben vannak, ezáltal az ízületek terhelése egyenletes. Ilyenkor az izmok is egyensúlyi állapotban vannak.

TÜKÖRBEN NÉZVE VAGY LEFOTÓZVA MEGVIZSGÁLHATJUK MAGUNKAT!

Elölről szimmetria kell, hogy jellemezze testünket. A vállak, mellbimbók, a csípőlapát elülső része, a térdek egy vonalba kell, hogy essenek.

Oldalról úgy kell elképzelnünk, hogy ha a fülünk mentén lelógatnánk egy madzagon egy ólom darabot, akkor a fül, váll, csípő, térd, boka egy vonalba esik, és e vonal mentén egyenletesen oszlik el a test elülső és hátulsó felszíne.

Hátulról a súlyvonal mentén szimmetrikus a jobb és bal oldal, ahol a vállak, a lapockák alsó csúcsai, medence, csípő, térdhajlatok jobb és bal oldalt egy vonal mentén helyezkednek el.

Ez akkor jöhet létre, hogy ha mindkét lábfejünk párhuzamosan helyezkedik egymástól 10 cm-es, maximum vállszéles terpeszben. Ilyenkor a talpaknak 3 támaszkodási ponton (sarok, kis és nagylábujj alatti talpipárna) kell érintkezniük a talajjal. A térdeink enyhén feszítve vannak. Medencénk enyhén hátra billentve, farizmok megfeszítve, hasunk behúzva, lengőbordáink behúzva vannak. Mellkasunkat kiemeljük, vállainkat hátra csavarjuk és lapockáinkat zárjuk. Fejtetőnkkel megnyújtózunk felfelé, de figyelünk, hogy állunkat behúzzuk.

HOGYAN GYAKOROLHATOD A HELYES TESTTARTÁST?

A helyes testtartáshoz nélkülözhetetlenek a megfelelő gerincgöbületek, a medence megfelelő helyzete, a megfelelő izomegyensúly.

Ameddig nem megy álló helyzetben a helyes testtartás felvétele, addig a gravitáció kikapcsolásával az egyes szegmensek megfelelő helyzetét külön-külön, illetve együtt is begyakorolhatod.

Végezz:

  • medence mobilizáló feladatokat

  • gerincmobilizáló feladatokat

  • gerinc rugalmasító feladatokat

  • core izom, hasizom, törzsizom erősítő feladatok

  • mellizom nyújtó gyakorlatokat

  • vállmobilizációs gyakorlatokat

  • fej mobilizáló, nyakizmokat nyújtó feladatokat

  • légzőgyakorlatokat, légzőtornát

Pajk Melitta

gyógytorna és sportrehabilitációs szakértő

01

KÉRDEZEK TŐLE

MEGVÁLASZOLT KÉRDÉSEK

SZAKÉRTŐINK

FACEBOOK