Rheumatoid arthritisz, a kétoldali ízületi gyulladás
A rheumatoid arthritisz rendszerint a test mindkét oldalán, és egyidejűleg több ízületben okoz fájdalmat, korai szakaszában a csukló, a kéz, a láb és a térdek ízületei lehetnek érintettek.
A betegség ízületi merevséget, fájdalmat és fáradtságot okozhat s megjelenését követően nehézkesebbé válhat a mindennapi tevékenység végzése, még a kulcs elfordítása, vagy a toll kézbe fogása is.
Vizsgálatok során kimutatták, hogy az ízületi károsodás rheumatoid arthritiszben már a tünetek megjelenésétől számított első 12 hónap során is kialakulhat, éppen ezért a korai diagnózis és a megfelelő kezelés mindennél fontosabb.
Rheumatoid arthritisz kialakulása
A rheumatoid arthritisz többnyire 20 és 50 év között alakul ki, a nőkben kétszer-háromszor gyakrabban fordul elő (a betegek kb 70%-a nő), mint férfiakban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegség fiatal vagy éppen idős emberek szervezetét nem támadhatja meg. Jelenleg nem áll rendelkezésre oki kezelés, de a megfelelő beavatkozásokkal, az ízületek védelmével és az életvitel megváltoztatásával hosszú produktív életet lehet élni ezzel a betegséggel is.
Minden mozgó ízületet egy hártya borít. Amikor a rheumatoid arthritisz kialakul, akkor a szervezet védelmét szolgáló fehérvérsejtek kilépnek a véráramból az ízületi hártyába, majd itt szerepet játszanak az ízületi membrán gyulladásában. Ez a gyulladás különböző fehérjék felszabadulásához vezethet, amelyek hónapok, illetve évek alatt az ízületi hártya megvastagodását eredményezik továbbá a porcot, a csontot és az izületi szalagokat is károsíthatják. Idővel az ízület elveszti alakját és megfelelő helyzetét, sőt, akár el is pusztulhat.
Kutatások szerint a rheumatoid arthritiszt egy gyulladás, valószínűleg egy vírus vagy egy bakteriális fertőzés indítja meg azokban az egyénekben, akik erre örökletesen érzékenyek. A betegség önmagában nem öröklődik, de bizonyos gének, amik fokozott érzékenységet eredményezhetnek, azok igen. Ennek ellenére nem feltétlenül alakul ki mindenkiben, akik ezekkel a „hajlamosító“ génekkel rendelkeznek.
Viszont az öröklött génektől nem csak a rheumatoid arthritisz kialakulása, hanem annak súlyossága is függhet. Egyes kutatók szerint a hormonok szintén szerepet kaphatnak az ízületi gyulladás kialakulásában.
A rheumatoid arthritis kialakulásának pontos oka jelenleg még ismeretlen, de számos kockázati tényező eredményezheti a betegség kialakulását:
- öregedés.: a betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő,
- a női nem,
- fertőzések, (különösen bakteriális vagy vírusos), amelyek öröklött hajlam esetén beindíthatják a betegség kialakulását
- a rheumatoid arthritiszre hajlamosító gének öröklése
- hosszú időn keresztüli dohányzás.
A rheumatoid arthritisz tüneteire jellemző, hogy megjelennek, elmúlnak, majd újra kiújulnak. Általánban az alábbi tünetek jelentkeznek:
- az ízületek fájdalma és duzzanata, különösen a kezek és a lábak kisízületeiben
- az ízületek és izmok általános fájdalma, merevsége, különösen alvás és pihentetés után
- csökken az érintett ízületek mozgékonysága
- csökken az érintett ízületekhez kapcsolódó izmok ereje
- fáradtság, ami fellángolások alatt súlyos is lehet
- hőemelkedés
- idővel az ízületek deformálódása
A rheumatoid arthritis általában egyidejűleg több ízületben okoz tüneteket. A betegség korai szakaszában a csukló, a kéz, a láb és a térdek ízületei érintettek. A folyamat előrehaladtával a vállak, könyök, csípő, állkapocs és a nyak is érintetté válhatnak. Általában egyidejűleg érinti a test mindkét felét, így például gyakori a kis kézízületek mindkét oldali megbetegedése.
Kis csomók alakulhatnak ki a bőr alatt, ezeket nevezik reumás csomóknak. Ezek tipikusan a nyomáspontokon találhatók meg, úgymint például a könyök, a kezek, a lábak és az Achilles-ín felett. A reumás csomók emellett másutt is kialakulhatnak, így például a fejtetőn, a térd felett, vagy akár a tüdőben is. Méretük változó lehet, a borsónyitól a diónyiig terjedhet, ezek többnyire fájdalommentesek.
A rheumatoid arthritisz gyakran krónikus betegség, hol súlyosabbak a tünetek, hol pedig enyhülést mutatnak. A fellángolást követően viszonlag tünetmenetes időszak következik, s ezen idő alatt az ízületi duzzanat, a fájdalom, az alvászavar és a gyengeség is enyhül.
Az ízületek rugalmasságát az ízületi duzzanat és a deformálódás korlátozhatja, viszont ez nem terjed ki minden ízületre, még súlyosab esetben sem.
A rheumatoid arthritisz diagnózisának felállítását az orvos különböző laboratóriumi vizsgálatok alapján teszi meg, amelyek eredményei megmutatják, mely formája alakult ki.