Sportsérülések 1. rész

A lényeg az, hogy amikor elkezded a tréninget, minden pillanatban figyelned kell a mozdulataidra, koncentrálnod kell az adott feladat elvégzésére. Természetesen sok esetben „nem tudsz“ arról, hogy éppen abban a pillanatban mit is csináltál másképp, amikor megtörténik a baj. Ugyanakkor nem szabad félvállról venni semmilyen húzódást, ficamot, rándulást, sokszor még a hosszabb ideig tartó izomlázra is tekintettel kell lenned.

Sokan szenvednek kisebb-nagyobb sérüléseket a tréningek során, ám sokkal kevesebben keresik fel a szakorvost, mint kellene. Az erősítő edzéseken, a küzdősportok esetén, de olykor az aerobic órák során is előfordulhatnak sérülések, melyekkel gyakran nem törődnek, mondván, holnapra majd elmúlik. Ám ha ez a gyors javulás nem történik meg, és még a sérült izomnak a pihentetése is elmarad, az csak még inkább ronthat a helyzeten, hiszen szövődmények alakulhatnak ki, valamint megnyújtja a gyógyulás idejét.

A sportolás során létrejött bármely sérülést nevezik sportsérülésnek, melyek közé a sportbalesetek, sportártalmak, krónikus sérülések, újrasérülések tartoznak. A sportsérülések leginkább az izmokat érintik. Az izmok azonban nemcsak az edzések, hanem a mindennapi tevékenységek, hirtelen mozdulatok vagy nehéz emelések közben is sérülhetnek.

A leggyakoribb akut sportsérülések

A leggyakoribb akut sportsérülések közé sorolható a bokaficam, a combizom rándulása, illetve az izomszakadások. A túlzott megerőltetés, tartós terhelés is okozhat komoly, krónikus sérüléseket, mint például a fáradásos csonttörés, ízületi kopás, krónikus térdfájdalom, sarokfájdalom, stb.

A megelőzés egyik legegyszerűbb módja a megfelelő bemelegítés

A sérüléseket sose vedd félvállról, nem véletlenül van oly fontos szerepe a bemelegítésnek. A bemelegítéshez hozzátartozhat valamilyen bemelegítőkrém használata is, továbbá a bemelegítés nemcsak az edzést megelőző néhány percnyi testátmozgatásból kell, hogy álljon, hanem készítsd fel magad az elkövetkező feladatra is, például fitnesz teremben 2–3 széria elvégzésével a kezdő gyakorlatból, méghozzá sokkal könnyebb súllyal, mint amivel egyébként dolgozol.

A küzdősportok tréningjein, a különböző aerobic órákon, s minden más sportágban is nagyon fontos az ízületek megfelelő bemelegítése, a test ráhangolása az edzésre.

A sérülések elkerülése érdekében persze nagyon sok dolgot meg lehet említeni, mint például a megfelelő ruházat és cipő viselése, tréningek idején a terhelések fokozatosságának betartása, adott esetben orvosi vizsgálaton való részvétel, megfelelő táplálkozás, elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása stb.

Ugyanakkor ha valamilyen sérülés ér, mindenképpen mérd fel a helyzetet, szükség esetén keresd fel az orvost, hiszen inkább egy edzést hagyjál félbe, mintsem hogy ronts a helyzeten, és az esetleges következmény egy több hetes otthoni pihenés legyen…

A sportsérülések fajtái

• Akut sérülések vagy sportbalesetek: ezek a sérülések nagy, hirtelen erőhatásra alakulnak ki, makrotraumának is hívják őket. Ilyen esetben keletkezhetnek sebek, zúzódások, izomsérülések, ficamok, szalagszakadások, vagy csonttörések. Hatékony kezeléssel azonban visszaállítható az eredeti állapot és képesség.
• Terheléses/túlterheléses sérülések, másnéven sportártalmak: többnyire ismétlődő terhelés vagy túlterhelés a kiváltó oka. Ezek a sérülések sorozatos mikrotraumák következtében jönnek létre, amikoris összeadódnak a mikrotraumák hatásai.

Általában sportspecifikusak, vagyis egy-egy sportra bizonyos túlterheléses kórképek jellemzőek. Ha a sérülést nem kezelik megfelelően, azzal visszafordíthatatlan folyamatot indíthatnak el. Ilyen sportártalmak például az izom-ín tapadások gyulladásai (például a teniszkönyök), íngyulladások (mint az Achilles-ín gyulladás), csonthártyagyulladás, fáradásos törések, porckárosodások.

Jellemző tünetek tehát: az inak eredésének, tapadásainak gyulladása, íngyulladás, csonthártyagyulladás, izomgyulladás, tömlőgyulladás, fáradásos törés, porckárosodás, ízületi gyulladásos kopás.

• Krónikus sérülések akkor alakulnak ki, ha a sportbaleseteket vagy a sportártalmakat nem ismerik fel, illetőleg rosszul kezelik. Általában gyógyulás helyett hosszantartó gyulladás jöhet létre ami olykor visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
• Újrasérülések: sportsérülés után, az eredeti sporttevékenység megkezdését követően kb. 1 hónapon belül azonos helyen, azonos sérülés jön létre. Leggyakrabban a sérülés súlyosságának helytelen megítélése, helytelen rehabilitáció vagy idő előtti visszatérés vezetnek kialakulásához.

Melyek a leggyakoribb sportsérülések?

• A ‘legegyszerűbb’ sérülés talán a sebzés, mely nyílt seb(ek)  létrejöttét jelenti. Szinte mindenkinek volt már ilyen sérülése, amikor megsérült a bőre valamilyen módon például elesett az aszfalton, megvágta a kezét, stb.

Bizonyos sebek csak a bőrt érintik, tehát csak a bőr felső része károsodik. Ilyenkor az érintett felület kipirosodik, de gondos tisztítás után különösebb ellátást nem igényel. Más sebek viszont az ín, izom, erek, idegek rétegét is elérik. Ilyen esetekben fontos a vérzéscsillapítás, illetve a mélyebb sérülést tisztítás után fedőkötéssel is el kell ellátni, mivel nagy a fertőzésveszély magát a sebet soha nem szabad érinteni éppen a fertőződés elkerülése érdekében. A felületes sebeket 6 órán belül ki kell tisztítani. Ám nemcsak a sebet, hanem annak környezetét is gondosan le kell tisztítani.

Mély sebzésekkel, szúrt, harapott sebekkel minden esetben szakorvoshoz kell fordulni. Fontos, hogy ha a seb hat órán belül nem kerül ellátásra, akkor fertőzöttnek kell nyilvánítani. A fertőzött seb jellemzői a fájdalom, duzzanat, bőrpír és a helyi nyomásérzékenység. A fertőzés továbbterjedhet a nyirokutakba, nyirokcsomóba. Amikor ez bekövetkezik, jól láható vörös csík jelenik meg a bőrön, melyet fájdalom és láz kísérethet. Ilyenkor azonnal szakorvoshoz kell fordulni!

Amennyiben a sebzés a szabadban történt, az magában hordozza a tetanusz fertőzés veszélyét is. Bizonyára szintén mindenkinek volt már vízhólyag a lábán vagy a kezén, melyek ismételt mechanikai ingerre alakulnak ki, de új cipő első tartós viselése során is gyakran jelentkezik.

• Az izomhúzódás során nagy erő hatására túlfeszülés keletkezik az izomzatban (az igénybevétel nagyobb, mint az izom teljesítő képessége). Az izomhúzódás azt jelenti, hogy az izmok a túlzott fizikai megterhelés hatására hosszabb távon is összehúzódott állapotban maradnak, görcsbe rándulnak, amely jóval nagyobb fájdalmat jelent, mint az ideiglenes jellegű izomláz. Az izomhúzódás tünete az izom merevsége és gyulladása.

Húzódásra hajlamosít, ha elmulasztod a bemelegítést, illetve ha túlterheled az izmot. Ilyenkor hirtelen éles fájdalmat érezhetsz, legtöbbször az izomzat középső részén, olykor ezt duzzanat is kíséri.

A húzódás eredményezheti szövetek szakadását, vérömleny és duzzanat kíséretében.

• Az izomrándulás során az izom megfeszített állapotban kerül nyújtásra. Az izom rostjai a nagy terhelés hatására sérülnek, elszakadnak. A rándulást sokan nem veszik komolyan, pedig három fokozatát is elkülönítik annak súlyosságától függően.

Regenerációs idő: a nyugalomba helyezés után az elváltozás 7-10 nap múlva általában teljesen meggyógyul.

• Az izomgörcs is igen gyakori, kellemetlen és fájdalmas. Ilyenkor az izomszövet tartósan összehúzódik és elernyedésre nem, vagy csak hosszú idő elteltével képes.

Az izomgörcs kialakulását az okozza, hogy felborul az ionáramok egyensúlya, vagy pedig  zavar keletkezik az izom tápanyag– és oxigénellátásában. Ilyenkor az izomnak abban a pillanatban az adottnál jóval több energiára és oxigénre lenne szüksége a megfelelő működéshez. Leggyakoribb az izom túlterhelése következtében kialakuló izomgörcs, ami testedzés vagy hosszan tartó fizikai megterhelés hatására következik be. A fájdalom általában a görcs után gyorsan szűnik. Ha a görcs túl erős, az izomrostok is károsodhatnak. A görcs megszűnik az izmok enyhe, tartós nyújtására, ezután jöhet egy óvatos masszázs. A folyadékpótlás szintén hasznos lehet. Ha nincs fájdalom, és nem ismétlődik a görcs, az edzés tovább folytatható.

A káliumszint megemelkedése szintén izomgörcsöt eredményezhet, amely elsősorban rángások formájában jelenik meg. A jelenség leginkább vesebetegeknél fordul elő, ám a szervezetben lévő sav-bázis anyagok háztartásának zavara, valamint a nagy területet érintő, sejtkárosodással járó sérülések következtében (égés, nagy kiterjedésű lágyrészsérülések, trauma) is előfordulhatnak a tünetek.

Görcsöket, görcsrohamokat okozhat a kalciumhiány is  Ez fennállhat a mellékpajzsmirigy alulműködése, fehérje hiánya (nem megfelelő, egyoldalú táplálkozás, egészségtelen diéta), D-vitamin-hiány, vesebetegség, valamint egyes epilepszia esetén szedett gyógyszer miatt.

Ezenkívül a magnéziumhiány is kiválthat izomgörcsöt. Magnéziumhiány nem kiegyensúlyozott táplálkozás, felszívódási problémák, terhesség, diabétesz és a pajzsmirigy túlműködése miatt alakulhat ki.

Az izomgörcs megelőzésére szintén a megfelelő melegítés és nyújtás ajánlott, továbbá fontos szerepe van a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, az elegendő folyadékbevitelnek, vitaminfogyasztásnak, s persze a túlterhelés kerülésének.

Folytatás hamarosan…

Szabó Noémi