Fehérje táblázat: Az élelmiszerek fehérjetartalma

2020-02-06 13:22:00

Jól jönne egy fehérje táblázat a diétához? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a protein bevitelről és a főbb fehérjeforrások számait, hogy segíthessünk céljaidban!

Ajánlott napi fehérjebevitel

Sok diéta hátránya, hogy bár a súlyvesztés megtörténik, de sajnos nem csak a zsírszázalék csökken, hanem az izmainkból is fogyunk. Ennek megakadályozása érdekében szükséges az elegendő vagy akár kicsit magasabb fehérje bevitel. A hölgyek sokszor félnek az izomtömegtől és a fehérjebeviteltől, pedig pont az izomtömeg segíti elő a szervezet magasabb kalóriafelhasználását. Ezt, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, úgy is mondhatjuk, hogy kicsit többet ehetünk. A fehérjék nemcsak az izomzat, csontok, kötőszövetek, haj alkotórészei, hanem az egészség fenntartásához is szükségesek. A proteinek a hormonok, enzimek alkotórészei, transzportfolyamatok segítői és az immunrendszer felépítésében is szerepük van. Mivel a fehérjéket táplálkozás útján tudjuk biztosítani a szervezetünk számára, így kiemelkedően fontos, hogy ne csak az energiabevitelt nézzük az étkezéseknél, hanem az ételek összetételét is. Azt pedig, hogy melyik élelmiszer mennyi fehérjét tartalmaz, egy fehérje táblázat segítségével könnyen megtudhatjuk. Egy ilyen táblázat óriási segítség az ételek kiválasztásához és egy egészséges étrend kialakításához.

Ajánlott napi fehérjebevitel

A fehérje az egyik olyan makrotápanyag a szénhidrát és a zsír mellett, melyet napi szinten kell fogyasztanunk. De az ideális mennyiség számos tényezőtől függ, mint az életkor, nem, aktivitás, egészségi állapot, testösszetétel.

Egészséges felnőttek esetében minimum 0,8 g fehérjét javasolt testtömeg kilogrammonként. Sport és fizikai munka mellett a szükséglet nő. Állóképességi sportolók esetében 1,4-1,6 g/ttkg fehérje javasolt, ha fogyni szeretne, akkor 2 g/ttkg.

Fogyási cél esetén jellemzően 1,5-2 g/ttkg a javasolt fehérjebevitel, hogy az izomzat bontást elkerüljük, míg izomtömeg növelésnél 2-3 g/ttkg az ajánlott.

Hosszú távon 3 g/ttkg fölötti fehérjebevitel sportolóknak sem javasolt, mert ennél a mennyiségnél, már lehetnek a fehérjebevitelnek káros hatásai. Sokak fejében az a téves információ van, hogy a fehérje negatív kcal, bármennyit lehet belőle enni, nem hízunk. Ez nem teljesen igaz. Tény, hogy van anyagcsere fokozó hatása, de a szervezet a túlzott mennyiségű fehérjét is zsírrá alakítja. Ezen kívül terheljük a vesét az aminosavak plusz nitrogéntartalmának kiürítése miatt. Pláne azoknál kritikus, akik veseproblémával küzdenek.

Több tanulmány bebizonyította, hogy a magas vörös hús és teljes zsíros tejtermékek fogyasztása a magas fehérjetartalmú étrendeknél növelte a szívbetegségek, mint a koszorúér betegségek kockázatát. Egy 2018-as tanulmány azt találta, hogy a hosszú távon történő vörös hús fogyasztás növelte a trimetil-amin-N-oxidot a bélben, ami a szívbetegséghez kapcsolódik. És azt is tapasztalták, hogy a vörös hús fogyasztás csökkentésével megfordul ez a hatás.

Ezen kívül rossz lehelet is tapasztalható vagy székrekedés is előfordul a korlátozott szénhidrát és rostfogyasztás miatt. Van, akinél inkább hasmenést okoz, és kiszáradás is előfordulhat, mert a nitrogén kiürítése miatt több folyadékot igényel a szervezet. Vannak kutatások, melyek a csontok állapota, romlása és a fehérjefogyasztás között is találtak összefüggést.

Azonban nem szabad megfeledkeznünk a fehérjehiányról sem, melynek legsúlyosabb esete a Kwashiorkor. Fehérjehiány jellegzetes tünete az ödéma, melyet az albumin aminosav hiánya okoz. Haj- és bőrproblémák, hajhullás, körmök töredezése mellett csonttörési problémák is jelentkeznek fehérjehiány esetén. Mivel a fehérjék kellenek az immunrendszer működéséhez is, így hiányuk esetén gyakoribbak a fertőzések. Az étvágyra is hatással vannak: a kutatások azt mutatják, hogy súlyos hiány esetén étvágytalanság, enyhébb esetben fokozott étvágy jelentkezik, leginkább az ízletesebb, zsírosabb ételek iránt.

A változatosság fontos!

A változatosság fontos!

A fehérjéket 20 féle aminosav építi fel, melyek között van esszenciális, amelyeket táplálkozás útján tudunk biztosítani és vannak nem esszenciálisak is, melyeket a szervezetünk elő tud állítani. A kilenc esszenciális aminosav, amelyet az emberi test nem szintetizál: hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán és valin.

Ezek alapján szokták csoportosítani a fehérjéket. Komplettnek, teljesnek nevezhetjük, amikor az összes esszenciális aminosavat tartalmazza a fehérje, amikor egy vagy több esszenciális aminosav hiányos, akkor inkomplettnek vagy nem teljesértékűnek nevezzük a fehérjeforrást.

Teljes értékű fehérjék leginkább az állati eredetű ételekben fordulnak elő, míg a nem teljesek a növényekben. Egészségünk megőrzése érdekében a legjobb, ha növényi és állati eredetű fehérjéket is fogyasztunk.

 

Állati fehérjék

Állati fehérje forrásnak kiválóak a húsok, a sovány csirkemell vagy pulykamell. Alacsonyabb zsírtartalmuk miatt fajlagosan magasabb fehérjetartalommal bírnak, mint a vörös hús (sertés, marha), de ez nem jelenti azt, hogy a vöröseket teljesen ki kell zárni. A halak, tonhal, lazac is jó választás, de a tojás, a tejtermékek (mint a sokak által kedvelt tehéntúró és a sovány sajt) is kiváló források. Viszont a húsok mellé fontos, hogy zöldségek és gyümölcsök is kerüljenek a tányérra a húsok savasító hatásának kiküszöbölése érdekében.

Napjainkban egyre fontosabb a megjelenés a bőrünk, kötőszöveteink állapota, melyért a kollagén nagy mértékben felelős, ami a zselatinban van nagy mennyiségben. A zselatint pedig leginkább háziállatok, mint sertés, szarvasmarha csontjából és kötőszöveteiből készítenek hidrolízissel. Az élelmiszeripar is nagy előszeretettel használja.

Növényi fehérjék

Növényi fehérjék

Növényi fehérjeforrások a hüvelyesek, gabonafélék, de az olajos magvak is magas protein tartalmúak. A szóját és a quinoát tartják a leginkább komplett fehérjeforrásnak.

Ha vegetáriánus életmódot szeretnénk folytatni egy kis odafigyeléssel lehet úgy párosítani az élelmiszereket, hogy a hiányzó aminosavakat pótoljuk, kiegészítjük, azaz komplettáljuk. Például a teljeskiőrlésű rizs babbal, lencsével vagy a teljes kiőrlésű kenyér mogyoróvajjal fogyasztva már teljesértékű fehérjeforrást biztosít. Szerencsére kaphatóak már vegán fehérjeporok is, ami tökéletes kiegészítést nyújt vegán diétázók számára.

A legújabb kutatások azt mondják, hogy a testünknek nincs szüksége egyszerre minden esszenciális aminosavra, így, ha napi szinten tudunk figyelni a megfelelő aminosavbevitelre, nem fog hiány bekövetkezni vegetáriánus étrend esetén sem.

Az élelmiszerek fehérjetartalma

Egy könnyen használható fehérjetáblázatot készítettünk neked, melyben a fő fehérjeforrások szerint csoportosítva találod az élelmiszereket. Az élelmiszerek neve mellett külön oszlopban feltüntettük a fehérjetartalmukat és a kalóriatartalmukat is 100 grammra vonatkoztatva. Ezt könnyen magaddal viheted, vagy a telefonodra is lementheted, hogy napközben is bármikor tudd használni. Az alábbi fő csoportokat találod meg a táblázatban:

Hús, baromfi, tojás

Hús, baromfi, tojás

Az állati eredetű fehérjeforrások nagy előnye, hogy 100 g húsban 20-25 g teljesértékű fehérje található és a kalóriatartalmuk sem magas, ami diéta esetén nem elhanyagolható. Viszont a húsokkal sokkal több telített zsírt vihetünk be, ha nem figyelünk és a magas fehérjebevitel terheli a szervezetet és a vesét, valamint savasítja is a szervezetet.

Halak, tenger gyümölcsei

Hazánkban sajnos nagyon ritka, átlagosan havi 1 alkalommal kerül hal a tányérra, ezzel szemben heti 2-3 alkalommal lenne ideális. A tengeri halak a jó fehérjetartalmuk mellett jó olajokat, Omega-3 zsírsavakat is tartalmaznak, amik nemcsak a szív és érrendszer egészségére, de a depresszió ellen és az agyi működésre is jótékonyan hatnak. A tenger gyümölcseiben is kiemelkedő a fehérjetartalom, de Omega-3 zsírok mellett A-vitamint, cinket, szelént is tartalmaznak. Persze figyeljünk, mindig a megfelelő minőségű alapanyagok kiválasztására.

Halak, tenger gyümölcsei

Hüvelyesek, gabonafélék, zöldségek

A zöldségeknek nagyon kicsi a fehérjetartalma, pl. 100 g retek 1 g, a cukkini pedig 1,5 g fehérjét tartalmaz. Így a zöldségeket nem igazán tekinthetjük fehérjeforrásnak, de a gabonákban 10-14 g, a hüvelyesekben pedig 20-25 g fehérje is van 100 grammban. Ami figyelmet igényel, hogy a növényi fehérjék nem teljesértékűek, azaz nem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat. Vegán étrend esetén több figyelmet igényel, de megoldható az élelmiszerek összeválogatásával a komplettálás. Ha tojást és/vagy tejterméket fogyasztó ovo- vagy lakto- vegetáriánus az illető, már könnyen meg is oldódik a megfelelő aminosavbevitel.

Diófélék és magvak

A dióféléknek, olajos magvaknak kiemelkedően magas a fehérje tartalmuk 20-30 g található 100 grammban. Viszont figyelmet igényelnek zsírtartalmuk, ezáltal pedig a magas kalóriatartalmuk miatt. Ételekhez használhatunk magliszteket is, amelyeknek már a zsírtartalmuk jelentősen csökkentett. A magvak használata az ásványi anyag tartalmuk miatt kiemelkedően fontos még. Például 100 grammnyi tökmagban 34 g fehérje található és 970 mg magnéziumot tartalmaz. A magnézium pedig mind a sportolóknál az izomgörcsök ellen, mind a stressz leküzdésében is fontos szerepet játszik.

Tejtermékek

Amennyiben valakinek laktóz intoleranciája van, azaz hiányzik, vagy csökkent a laktáz enzim termelése, akkor laktózmentes termékeket, tejet, sajtot, joghurtot kell választania. Azonban sokak fejében az a téves információ van, hogy a laktózmentes termékekben nincs benne a tejcukor, ez tévhit. Ilyenkor enzimesen lebontják a laktózt és benne marad, ezért is édesebb például a laktózmentes tej.

Azt, hogy kevés fehérjét fogyasztunk a hiánytünetekből, az izomtömeg elvesztéséből tudhatjuk. De sokkal egyszerűbb, ha ezt nem várod meg, hanem leellenőrzöd egy fehérjetáblázat vagy akár egy kalória és makrotápanyag számoló program segítségével, mennyit fogyasztasz pontosan a szükséglethez képest. Egészséges táplálkozás esetén, amikor súlytartás a cél körülbelül úgy tudsz számolni, sport nélkül 0,8-1 g/testtömeg kg, sport esetén 1,5-2 g/ttkg a fehérje szükséglet. Zsírból 0,7-0,8 g/ttkg, míg a szénhidrátszükséglet jellemzően 3-5 g/ttkg alkattól, hízékonyságtól függően. De nem elegendő csak makrotápanyagok mennyiségére, hanem milyenségére, minőségére is figyelni kell.


Mit javítanál ezen a cikken?




A tartalom lehetett volna...





Mégse

TETSZETT EZ A CIKK?

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

LEGOLVASOTTABB CIKKEINK

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK

Mega  Omega 3 - 90 lágykapszula

Mega Omega 3 - 90 lágykapszula

2.790 Ft

31 Ft / lágykapszula
Megveszem
CLA 400 - 80 lágyzselatin kapszula

CLA 400 - 80 lágyzselatin kapszula

3.890 Ft

49 Ft / lágyzselatin kapszula
Megveszem
EAA ZERO - 350 g

EAA ZERO - 350 g

4.990 Ft

14.257 Ft/kg
Megveszem
Collagen - 300 g

Collagen - 300 g

5.990 Ft

19.967 Ft / kg
Megveszem
Zinc+Chelate - 60 tabletta

Zinc+Chelate - 60 tabletta

2.090 Ft

34.83 Ft / tabletta
Megveszem
B-Complex - 60 kapszula

B-Complex - 60 kapszula

3.190 Ft

53 Ft / kapszula
Megveszem