Edzés szülés után egy gyógytornász szemével
A terhesség során számos változás következik be a kismama testében. Ezek a változások hatással vannak a kismama testtartására, közérzetére. Fontos tudni, hogyan erősítsünk, hogyan kezdjük újra az edzést a szülés után, hogy elkerüljük a sérülést és maximálisan hatékonyak legyünk!
Milyen változások következnek be a terhesség során?
A várandósság alatti mozgás lehetőségekről Hegedűs Nóra szakértőnk cikkében találsz sok információt. A második trimesztertől megkezdődik a has, uterus hirtelen növekedése, megváltozik a test mechanikai terhelése, a kismama tömegközéppontja előrébb kerül. A felszabaduló hormonok hatására az ízületeket stabilizáló szalagok meglazulnak, ezzel instabilabbá téve az adott ízületeket.
Nyak és fej
A nyaktartás előrehelyezett lesz, amely fejfájáshoz, nyak és vállöv panaszokhoz vezet. Gyakran alakul ki carpalis alagút szindróma, amely a megduzzadt végtagok, illetve a túlterhelt, letapadt kötőszövet miatt alakul ki. Emellett a kismama a fejét az egyensúly elérése érdekében extenziós helyzetbe viszi, ami további nyak és fejfájáshoz vezethet.
Felső háti szakasz
A felső háti szakaszon kompenzálva a megnövekedett hasi terhelést, extenziós helyzetbe kerülnek a csigolyák, ami borda fájdalmat, blokkokat, illetve légzési nehézséget is okozhat.
Ágyéki szakasz
Az ágyéki szakaszon fokozódik a lordózis, nagyobb terhelés kerül a medence ízületeire, illetve a csípőre. Ezek a panaszok nem csak a terhesség alatt, hanem után is fennállnak a kismamáknál.
A kismama medencéje előrehelyezett lesz, a csípőlapátok távolodnak egymástól, a keresztcsontot beszorítva maguk közé. Ezzel az SI ízület mozgása korlátozottabb lesz, ami gyakran fájdalommal jár. A medence statikája így megváltozik. A terhesség végére a méh és a magzat növekedése miatt, a medencecsontok távolodnak egymástól, készülve a szülésre. Gyakoriak a szemérem és ülő csonti fájdalmak. Ha a csontok közötti összeköttetések fellazulása kóros mértékű, a szeméremcsont tájékán enyhe, vagy akár egészen kínzó fájdalom is jelentkezhet a tartófunkció csökkenése, illetve az ízületi porc károsodása miatt. Gyulladás és járásképtelenség is kialakulhat. Szintén a növekvő méhnek köszönhetően a méh nyomhat egyes idegeket, ereket, az idegek nyomása pedig fájdalmat, zsibbadást idézhet elő az ideg által ellátott területen.
Térdek
A térdek hyperextendált helyzetbe kerülnek, mozgásuk beszűkül, ami alsóvégtagi panaszokhoz, vizesedéshez vezethet.
Lábfej
A lábfej a súlygyarapodás miatt ellapul, a kismama hosszanti és harántboltozata megsüllyed, lúdtalp jön létre. A megnövekedett terhelés miatt az izmok nagyobb feszülésnek lehetnek kitéve, ez pedig izomgörcsöt, izomfájdalmat okozhat
A szülés módja szerinti változások
A hüvelyi szülés során az ott található kötőszövetek túlnyúlnak, sérülnek, melyek megfelelő regeneráció nélkül komolyabb elváltozásokhoz, vizelet/széklettartási és szexuális zavarokhoz vezethetnek.
A császármetszés során a hasi kötőszövet megnyitásával hozza világra kisbabáját a kismama. A műtéti eljárás miatt az itt lévő kötőszövetek, izmok funkció romlásához vezetnek.
Mind a terhesség alatt, mind pedig a szülést követően minden kismama igényelné a megfelelő gyógytorna program összeállítását a helyes regeneráció elérése és a későbbi elváltozások elkerülése érdekében.
De mikor is érdemes elkezdeni a rehabilitációs programot?
Régi tévhitek szerint a kismamáknak szülés után 6 hétig pihenniük kell, és kerülniük kell bármilyen megterhelőbb mozgásformát. Ez már bebizonyosodott, hogy nem igaz. A rehabilitációs programot szinte a szülés másnapján megkezdhetjük. Ne egy megterhelő mozgásformát képzeljünk el ilyenkor. Kezdetben légzőtornát, gátizomtornát, majd később az izmok bekapcsolására szolgáló tonizáló tornát végeznek a kismamák. Fontos, hogy a tornaprogram mindig egyénre szabott legyen!
Fiatalabb korunkban még könnyebben regenerálódunk, de a leggyakoribb kórképek kialakulása még fiatalon sem kerülhetnek el minket.
Melyek a leggyakoribb szülés utáni panaszok?
Rectus diastasis
A rectus diastasis az egyenes hasizmok rostjainak szétválását jelenti. Az izomrostok valamilyen külső vagy belső ok miatt nem képesek tovább megfelelően funkcionálni, a rostjaik szétválnak, mely további problémákat okozhatnak. A törzs elülső tartó pillére gyakorlatilag meggyengül. Leggyakrabban terhesség során jelentkezik rectus diastasis, de kialakulásának hátterében egyéb okok is állhatnak. Például genetikailag determinált kötőszöveti gyengeség, nehéz súlyok emelése, túlsúly. Terhesség alatt a fiziológiás folyamatok miatt növekszik meg a probléma kialakulásának esélye. A várandósság időszakában a szervezetnek rövid idő alatt kell alkalmazkodnia a magzat növekedéséhez, amit a hasizom szövetének lazításával ér el (relaxin hormon). Ezt nevezhetjük gyakorlatilag egy fiziológiás diastasisnak. Problémáról akkor beszélhetünk, amikor a rostok szétválása meghaladja a 2 ujjnyi távolságot. Ebben az esetben már szükség van külső segítségre. A probléma általában a harmadik trimeszter idejében jelenik meg és a szülést követően válik látványossá. Hossza 10-12 cm, szélessége 3-4 cm is lehet.
Önvizsgálattal akár saját magunknak is ellenőrizhetjük szétnyílt hasizmunk mértékét! Feküdjünk a hátunkra húzzuk talpra lábainkat. Végezzünk hasprést, hüvelyk és mutatóujjunkkal mérjük meg a hasizmok közötti távolságot. egy ujjnyinál kisebb távolság: normális, nagyobb távolság szétnyílt hasizomra utal.
Hát- és derékfájás
Terhesség alatt a gerinc tartó izmaira nagyobb nyomás nehezedik a méh növekvő mérete miatt. A gyors testsúlynövekedéssel nem tud mindig lépést tartani az izmok tartóereje. A fájdalom leggyakrabban a derék tájékán jelentkezik, de a hát középső és felső részén, illetve a nyak és a vállak környékén sem ritka. A fájdalmat a megváltozott testegyensúly és a terhességi hormonoktól fellazult ízületek is okozhatják. A gerinc megtámasztásával segíthetünk a túlterhelt izmok, kötőszövetek, ízületek tehermentesítésén.
Ödéma
A terhesség ideje alatt felszaporodott súlytöbblet a keringés megváltozásához vezet. A kismama szervezete több folyadékot tart vissza, amely állandó nyomó, elnehezedő érzést okoz az adott területeken. A bőr elemelésével csökkenthetjük a nyirokerekre nehezedő nyomást, így jelentősen javíthatjuk a nyirokkeringés hatékonyságát.
Mi történik a gyógytornásznál?
Ha felkeresünk egy szakembert, hogy segítsen problémáinkon, akkor biztos, hogy első lépésként egy alapos állapotfelmérésen kell részt vennünk, mely során a medencefenék funkcionális vizsgálata és a hasizom vizsgálata történik. A szakembernek ellenőriznie kell a gátmetszés hegének állapotát, izmok funkcióját, a gátizomok izomerejét, medencefenék izmainak állóképességét, érzékelését, a hasizmok működését és tónusát, a hasizmok szétnyílásának mértékét.
Az állapotfelmérés után pedig megkezdhetjük egyéni regenerációs programunkat. A tréning hatékonysága és regenerációnk mértéke sok mindentől függ pl.: terhesség előtti/alatti fizikai állapot, szülés módja, hegesedés mértéke. Általánosságban mégis elmondható, hogy 3 hónap után érzékelhető javulásokat tapasztalhatunk. 3 hónap elteltével is érdemes folytatni a regenerációs tréninget, de már megkezdhetjük a közepes intenzitású fizikai aktivitásokat is. Megfelelő mozgásforma a sportba visszatéréskor a gyorsgyaloglás, pilates, jóga, gerinctréning.
A teljes regeneráció a szülés után 1 évre tehető, ekkor már mindennemű mozgásforma engedélyezett a kismamának.
Milyen egyéb módszerek léteznek a tornán kívül, amik segíthetik az anyukákat a regenerációban?
A regenerációt a tornán kívül speciális kiegészítő terápiákkal is segíthetjük. Ilyen például a kinesio tape, elektromos stimulálás, manuálterápia és fizikoterápia.
5 gyakorlat a szétnyílt hasizomra
Korábban már ismertettük a szétnyílt hasizmot, most vegyünk át 5 alap feladatot, amely a helyreállítására szolgál. Ha további feladatokra is kíváncsi vagy, Szülés után: a szétnyílt hasizom cikkünkben is találsz jópárat Hegedűs Nóra edzőtől!
- Feküdjünk a hátunkra, húzzuk talpra lábainkat, feszítsük derekunkat a padlóba úgy, hogy köldök alatti hasterületet behúzzuk (ne keletkezzen buborék), bordáinkat fésüljük össze, majd lazítsunk.
- Az előző testhelyzetet megtartva váltva emeljük a lábunkat derékszögben a magasba, majd helyezzük vissza a talajra.
- Forduljunk oldalunkra, alsó lábunkat derékszögben hajlítsuk be, felső lábunkat nyújtsuk ki. Könyökünkkel támaszkodjunk meg a talajon, másik kezünket tegyük oldalunkra. Csípőnket emeljük fel és néhány másodpercig tartsuk ezt a testhelyzetet. Ugyanezt a gyakorlatot a másik oldalára fordulva is végezzük el.
- Ugyanebben a testhelyzetben az eddig oldalt lévő, felső kezünket nyújtsuk ki, és nyújtózkodjunk nyújtott karral a plafon irányába. Ugyanezt a gyakorlatot a másik oldalára fordulva is végezzük el.
- Álljunk négykézláb, jobb lábunkat kinyújtva emeljük fel a padlóval párhuzamosan, majd hajlítsuk be és húzzuk a jobb könyök irányába. Törzsünket mindvégig tartsuk feszesen, ne domborítsunk és ne homorítsunk. Váltott lábakkal ismételjük a gyakorlatsort.
+1: A következő lépésben a lábhajlítás mellé hozzátesszük az ellentétes kéz hajlítását is.
Gyógytorna és sportrehabilitációs szakértő
„Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége. Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk.” (Arisztotelész)