Ugrás a tartalomhoz
Étrendek

Csodálatos mikrobiom: miért olyan fontos az egészsége

Az utóbbi években egyre több kutatás jelent meg, ami bizonyítja, hogy a mikrobiom milyen fontos az egészséges szervezet szempontjából. A bélflóra egyensúlyát azonban könnyen felboríthatjuk, akár különböző betegségeknél egy antibiotikum kúrával, de legfőképpen a helytelen táplálkozással. Ilyen esetben segíthet a bélflóra összetételét helyreállító diéta. Ebből a cikkből megtudhatod, miért fontos a mikrobiom és hogyan támogathatjuk azt egy speciális mikrobiom étrenddel.

Mikrobiom: mit jelent és miért fontos?

Mi az a mikrobiom?

A mikrobiom a velünk élő mikroorganizmusok összességét jelenti. Legnépszerűbb a bélmikrobiom, azonban a száj, a bőr a tüdő, a hüvely mikrobiótái is rendelkeznek sajátságos mikrobiom állománnyal. Mi is az a mikrobiom? A  szervezetünkben élő több mint 100 milliárd mikroorganizmust (baktériumok, vírusok, gombák különböző törzsei) együttesen mikrobiótának nevezzük.1  A mikrobióta sejtekből áll, az ezekben található DNS alapján ezen sejtek génállományát értjük mikrobiom alatt. A mikrobiom egészes kisgyermekkortól alakul ki „genetikai lábnyomnak” is nevezik, hiszen minden emberben egyénenként teljesen eltérő, akár az ujjlenyomatunk.2 

A bélmikrobióma baktériumok billióiból és más mikroorganizmusokból áll

A bélmikrobióma baktériumok billióiból és más mikroorganizmusokból áll – kedvezőek és kedvezőtlenek egyaránt (“jó” és “rossz” baktériumok) és ezek egy része folyton változik, ami számunkra lehet jó és rossz hír is egyaránt, hiszen a megfelelő étrenddel támogathatjuk a beleink állapotát a bélflóra helyreállításával, ugyanakkor a kedvezőtlen hatások számos emésztőszervrendszeri és egyéb betegséget eredményezhetnek. Az ideális mikrobiom összetétel elérése a cél, azaz a “jó” és kevésbé jó baktériumok megfelelő egyensúlyának fenntartása a bélrendszerben, ez pedig javítja az emésztést, csökkenti a gyulladást, emellett a legújabb kutatások szerint csökkenti a szorongást, sőt javítja az agyműködést és a hangulatot is hiszen a bél összeköttetésben áll az agy sejtjeivel.5 A bélbaktériumok egészséges egyensúlya állítólag serkenti az anyagcserét, megszünteti a sóvárgást, és segít megszabadulni a nem kívánatos súlytól is.4 Azt is megfigyelték, hogy eltérés található a növényi és állati eredetű étrendet folytatóknál a bélmikrobiomban, illetve a szervezet tud alkalmazkodni az étrendben történt változtatásokra (pl. egy ideig növényi étrendet követőknél) és ez látszik a baktériumflóránkban is.5

A mikrobiomból számos dologra következtethetünk. 2

  • Szervezet aktuális állapotára
  • Betegségekre való hajlam, immunitás
  • Aktuális egészség, fennálló betegségek
  • Életmódbeli szokások
  • Örökletes tényezők

Mi a szerepe?

  • Emésztés (anyatejtől, rostok)
  • Tápanyagok felszívódása
  • Immunrendszer működése3
  • Mentális állapot, agyi állapot

Miért baj, ha felborul az egyensúlya? Okozhat:

  • Elhízást, meggátolja a fogyást
  • Emésztési panaszokat (Pl. IBS)
  • Magas vérnyomást
  • Cukorbetegséget
  • Csökkent immunitást

Hogyan támogathatom a bélflórámat?

Kovászos uborka rajongó vagy? Szuper hír a beleidnek! Ugyanis a bélflórát probiotikus élelmiszerek rendszeres fogyasztásával tudjuk kordában tartani és ezek között szerepel a kovászos uborka is, de ha nem szereted, bármelyik fermentált zöldséget, illetve savanyított tejterméket is választhatod helyette,  mint például:

  • kimchi
  • tempeh
  • savanyúkáposzta
  • savanyúság
  • joghurt
  • kefir
  • miso
  • kombucha
  • egyes probiotikus sajtok, de nem mindegyik (gouda és mozzarella pédául igen).

A cukros ecetes savanyúságokat nem soroljuk ide, ellenben az ecet szintén jó hatással lehet e beleinkre, ezért ha tehetjük ne cukrozzuk meg, illetve ne cukros terméket válasszunk a polcról (pl. ecetes uborka).

Annak érdekében, hogy a mikrobák szaporodni tudjanak és a bél megfelelő élőhely legyen számukra, szükségük van a megfelelő táplálékra nekik is, ezeket nevezzük prebiotikus ételeknek. Legnagyobb mennyiségben ezekben található:

  • spárga
  • fokhagyma
  • csicsóka
  • hagyma
  • póréhagyma
  • retek
  • banán
  • tengeri moszat 
Savanyítás üvegben

Mi az a mikrobiom diéta?

Az úgynevezett Microbiome diétát Dr. Raphael Kellman fejlesztette ki és a mikrobiom helyreállítását, egészséges bélrendszert célozza meg és ezen keresztül általános egészségi állapot javulást ígér. Alapelve, hogy iktassunk ki mindent, ami a bélflórára kedvezőtlen hatású lehet és olyan ételeket fogyasszunk, amelyek helyreállítják a mikrobiom egészségét, tehát támogatja a kedvező baktériumokat.

Honnan tudhatjuk, hogy szükségünk van rá?

  • Betegségek jelentkeznek
    • Autoimmun problémák
    • Pajzsmirigy problémák
    • Gyulladásos problémák
  • Emésztési problémák
  • Alvászavarok
  • Allergiák
  • Kiütések, bőrbetegségek
  • Megmagyarázhatatlan fáradtság
  • Depresszió, szorongás
  • Látszólag ok nélküli súlyvesztés vagy hízás

Miért hasznos a mikrobiom diéta?

  • Gyulladás csökkentése
  • Agyműködés segítése
  • Immunrendszer megerősítése
  • Anyagcsere javítása
  • Hangulat javítása 

Hogyan kövessük ezt a táplálkozási formát?

A mikrobiom diéta kizárja a keményítőtartalmú gyümölcsöket és zöldségeket, az aszalt gyümölcsöket, a gyümölcslevet, a gluténtartalmú gabonákat, a tojást, tejet és bizonyos tejtermékeket, valamint egyes halakat és húsokat. Ezenkívül visszatartja a hozzáadott cukor és a feldolgozott vagy olajban sült ételek fogyasztását. Tulajdonképpen egy laktóz és gluténmentes étrend alacsony cukortartalommal, de a jó hír az hogy ez a szigorú diéta 21 napig tart és a későbbiekre is tesz javaslatot, azaz megtanulod, hogyan tartsd fenn az étrendet. A Microbiome diéta három szakaszra oszlik. Mindegyik fázis kiiktatja ugyanazokat az ételeket, de egyre rugalmasabbá válik abban, hogy mennyiben kerüljük ezeket az ételeket.

Friss, organikus zöldségek és gyümölcsök

Első szakasz: 21 nap

A legfontosabb ebben a szakaszban a mesterséges adalékok és az édesítőszer elhagyása, emellett igyekezzünk frissen főzött/készített ételeket választani, azaz kerüljük az előre feldolgozott, gyorsfagyasztott, csomagolt élelmiszereket. Ehhez jó, ha hozzászoktatjuk magunkat hosszútávon is és inkább a helyi, organikus alapanyagokat részesítsük előnyben. Ebben az időszakban a bélbaktériumok helyreállítása a cél. Ennek érdekében:

Kerüljük:

  • Tej, sajtok és tejtermékek
  • Gluténtartalmú gabonatermékek
  • Keményítő
  • Tojás
  • Olajban sült ételek

Együnk:

  • Friss zöldségek
  • Prebiotikus ételek: articsóka, spárga
  • Probiotikus ételek: joghurt, kefir
Tojásos ételek és gabonafélék

Második szakasz: 28 nap (4 hét)

Már erősebb a mikrobiom, ezért rugalmasabb a diéta is. Kb. 90%-ban kell tartani az eredeti szabályokat, ami azt jelenti, hogy fokozatosan elkezdjük visszavezetni a búzát, a keményítőtartalmú ételeket, a tojást és tejtermékeket.

Harmadik szakasz: a fenntartó szakasz 

Ez a legutolsó fenntartási fázis, tehát ezt hosszú távon érdemes fenntartani. Nagyjából 70%-ban kell követni az 1-es fázis alapelveit, tehát ehetünk bármit, csak igyekezzünk továbbra is kerülni a feldolgozott élelmiszereket, illetve figyeljünk az élelmi rostokra és a probiotikum utánpótlására. Nincs konkrétan meghatározott hossza, így akár egy életen át is tartható, hiszen főleg a feldolgozatlan friss élelmiszerekre fókuszál. 

A probiotikum kiegészítőket mind 3 szakaszban bevetheted, mint például:

Emellett segíthet még : 

Rostban gazdga termékeink:

Miben segít a mikrobiom étrend6:

  • Megfelelő táplálékot biztosít a bélbaktériumoknak
  • Energiát szerzünk mi is és a mikrobióták is az elfogyasztott ételből
  • Megszabadulhatunk a méreganyagoktól
  • Jó a káros vírusok és baktériumok ellen
  • Hangulatjavító szerotonint állít elő az agyban

A mikrobiom diéta a bélbaktériumok támogatása és a bélflóra helyrehozása mellett az általános egészséges táplálkozásba beilleszthető és betartható szabályok mentén épült fel, egy rövid időszakos intenzív odafigyelést követően egyszerűen betartható így jelenthet megoldást azoknak akik problémákkal küszködnek. Emellett a pro- és prebiotikumok mindig jó szolgálatot tesznek így érdemes a kiegyensúlyozott étrend szerves részévé alakítani őket akár prevenciós jelleggel is. 

Források:

1 https://www.genome.gov/genetics-glossary/Microbiome 
2 https://www.healthline.com/nutrition/microbiome-diet#what-it-is
3 https://nutritionsource.hsph.harvard.edu/microbiome/ 
4 https://www.healthline.com/nutrition/microbiome-diet#effectiveness
5 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24336217/
6 https://www.piedmont.org/living-real-change/signs-of-poor-gut-health