Gyakori táplálkozási probléma: Stressz és evés
A leggyakoribb téma, amivel hozzám fordultatok az elmúlt időszakban, a stresszevés vagy másnéven érzelmi evés témája volt.
Mi is a stresszevés?
Mindenki kicsit mást ért a fogalom alatt, de nagy általánosságban elmondható, hogy az a jelenség a stresszevés, amikor érzelmileg megterhelő, stresszhelyzetben vagy időszakban nem működik a szokásos kontroll az étkezés terén és túlzott kalóriamennyiséget viszünk be. Sok ember esetén ez a mindennapi táplálkozási szokások megváltozását jelenti, az étkezések idejében esznek többet, mást, egészségtelenebb ételeket. Mások az étkezések közti időben nassolnak. A stresszcsökkentésre sokféle módszert találhatunk, például táplálkozási technikákat is.
Boldogság és bűntudat
Többen számoltatok be arról, hogy a stresszes időszakokban az esték a tévé/laptop előtt nassolással telnek. Ami általánosságban jellemző még az érzelmi- vagy stresszevésre, hogy többnyire valamilyengyorsan felszívódó szénhidrátokban vagy zsírban gazdag, egészségtelen táplálékot fogyasztunk, hogy a feszültségekkel, stresszel, szomorúsággal telt időszakban gyorsan az „itt és most” öröméhez jussunk. Sokszor az ilyen módon szerzett „boldogság” élményt bűntudat és szorongás követi, előfordul, hogy ezt saját magunkkal, az akaraterőnkkel, kitartásunkkal vagy akár az énképünkkel kapcsolatos negatív gondolatok kísérik.
Számtalan kudarcba fulladt fogyókúra, sikertelen életmódváltási kísérlet írható a stresszevés számlájára, ezért érdemes kicsit alaposabban körüljárni és megnézni, mit tehetünk ellene. A témával kapcsolatos információk már megtalálhatók az Interneten is, de most foglaljuk össze a jelenség lényegét, megoldási lehetőségeit.
Neurológiai, biológiai és lelki folyamatok
Ha a jelenség mögé nézünk, azt tapasztalhatjuk, hogy az érzelmi evés sokszor a jéghegy csúcsa, mögötte nagyon bonyolult és összetett neurológiai, biológiai és lelki folyamatok állnak.
Az evés az emberiség történetével egybefonódó örömforrás, közösségi élmény, a kultúránk, az életmód része. Az étellel jutalmazás, az étkezésen keresztüli örömhöz jutás is evolúciós gyökerekkel bíró jelenség.
Ezen túl az, hogy a feszült, negatív időszakainkban édességeket kívánunk biológiai háttérrel is magyarázható. Ha stresszhelyzetben vagyunk, megemelkedik a kortizol nevű hormon szintje. A szerotonin ezzel kissé ellentétes hatást gyakorol ránk, a boldogság és eufória érzésért segíti, ezért a köznyelv gyakran „boldogsághormonnak” nevezi, pedig valójában egy neurotranszmitter, de a gyorsan felszívódó szénhidrátok hatására szintje megemelkedik szervezetünkben és pillanatokra, de ettől jobban érezzük magunkat.
A megoldás: prevenció, a tudatosság és a tudatos tervezés
A rossz, megterhelő időszakainkban mikor az érzelmi- és a stresszel való megküzdési eszköztárunk kimerülőben van, nehéz kreatív megoldásokat találni a bennünk lévő rossz érzések azonnali csökkentésére, így a problémával való megküzdésben a prevenció, a tudatosság és a tudatos tervezés az, ami leginkább a segítségünkre lehet.
Az önismeret egy fontos összetevője a prevenciós folyamatnak.
Figyeljük meg, milyen érzések, érzelmek vannak bennünk, amikor stresszeszünk. Keressük meg, mi az, ami hiányzik, mit pótol, vagy ad nekünk az a pár (sok) falat étel. Gyakran az alapvető szükségleteink kielégítetlenek, hiányzik a biztonság, szeretet, megértettség, támasz. Nagyon fájó, fájdalmas hiányállapotok ezek, amikre csak pillanatokra hoz enyhülést egy sütemény vagy egy fél tábla csoki. Sokszor komolyabb terápiára, segítségre van szükség ahhoz, hogy ezek a fájó érzések változzanak, elmúljanak, ilyenkor jó, ha pszichológust keresünk fel.
Tudatosság
Amikor fogyókúrát, életmódváltást tervezünk, mindig érdemes ezen időszak érzelmi oldalával is számolni, azzal is tervezni. Akkor javasolt a tudatosság, ha előre látjuk, tudjuk, hogy nehéz, stresszes, megterhelő időszak vár ránk. Az előre látható nehéz helyzetek előtt is kiemelten fontos átgondolni, mivel, hogyan fogjuk támogatni, segíteni magunkat lelkileg ebben az időszakban, hogy megelőzzük az olyan hiányállapotokat, amik a stresszevéshez vezetnek.
A heti diéta, diétás táplálkozás megtervezésekor gondoljuk át, hogy mit adunk magunknak lelkileg a héten, ahogy a testünket egészséges ételekkel tápláljuk, úgy tervezzük meg, hogy a lelkünket mivel fogjuk táplálni.Tervezzük meg tudatosan, mit teszünk a saját lelki jóllétünkért, a szervezet egészségéért.Próbáljunk minden napra valamilyen lelket simogató örömöt, boldogságot okozó tevékenységet becsempészni.
Figyeljünk tudatosan arra, hogy ebben az időszakban fokozottan igényelni fogjuk a támogatást, szeretetet, törődést, meghittséget. Keressük meg azokat az erőforrásokat, amik rendelkezésünkre állnak, hogy ezt meg tudjuk adni magunknak, tudatosan tervezzünk saját magunk számára olyan élményeket, amik biztonsággal, melegséggel, jó érzésekkel töltenek el minket.
Fontos megemlíteni azt is, hogy ne keverjük össze az érzelmi evést és a fogyókúrás hiányállapotok okozta hormonális változások következtében megnövekvő étvágyat! Ezen egy jól összeállított étrend segíthet, amiben szakértőink rendelkezésre állnak! Legyen a legfontosabb szempont az egészség!
A hétköznapok szintjén mindannyiunk életében számos olyan, kevés időt és energiát igénylő dolog van, amiket, ha tudatos tervezéssel illesztünk életünkbe, komoly minőségi változásokat tudunk velük elérni a lelki jóllétünkben. Néha mégis nehéz hirtelen választ adni arra a kérdésre, hogy mik azok a dolgok, amik jó érzéseket, érzelmi élményeket okoznak és meg tudjuk adni magunknak vagy elérhető közelségben vannak. Nagyon érdekes témakör az is, miért nehéz tenni saját magunk lelki jóllétéért. A következő posztban ezt a kérdéskört fogjuk körüljárni.
Tanácsadó szakpszichológus
„Életmódunkat lelki folyamataink határozzák meg, az egészségtelen életmód hátterében lelki elakadások, problémák állnak.”