Testkép és lelki jóllét

Az életmódunk, életformánk hátterében álló fontos tényező az, hogyan, milyen módon viszonyulunk saját magunkhoz, hogyan reagálunk saját magunkra és szükségleteinkre. Gyakran találkozom azzal, hogy dietetikus által összeállított tökéletes étrenden van valaki, személyi edzőhöz jár, a testének minden rezdülésére figyel, de mégsem érzi jól magát a bőrében, boldogtalan, azt érzi, valami hiányzik. Szerencsére egyre gyakrabban ismerik fel az emberek, hogy az egészséges életmódnak és testképnek fontos része a lelki jóllétünkés az ezért való tenni akarás is. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, nem csak a testünket, hanem a lelkünket is ápolni, gondozni kell, vagy ha úgy tetszik, egészséges táplálékkal táplálni.

Ki az, aki lelkileg jól van?

Aki lelkileg jól van, az szeretettel, bizalommal, együttérzéssel és felelősen képes maga felé fordulni, érzékeli és érti a saját igényeit és szükségleteit, szembe tud nézni a fájó, nehéz érzésekkel is, anélkül, hogy azt érezné, elnyelődik bennük és képes tenni azért, hogy lelkileg erős és stabil maradjon. Egyszerűbben fogalmazva, aki lelkileg jól van, jól bánik magával. Nagyon egyszerűnek tűnő dolog jól és szeretettel bánni saját magunkkal, mégis sokan teszik fel a kérdést, hogyan kell magunkat szeretni, milyen konkrét dolgokat lehet tenni, amivel saját magunktól szeretet élményhez jutunk?

Gyerekkori élményeink hatása

A pszichológia tudományának térhódításával napjainkra mindenki tudja, hogy számos lelki nehézségünk, problémánk gyökere a gyermekkorunkban keresendő. Nincs ez másként a saját magunkhoz való viszonyulás kérdéskörével sem. Ahogy kisgyerekként a szüleink reagáltak ránk, a szükségleteinkre, érzelmeinkre, érzelmi igényeinkre, azt beépítjük, interiorizáljuk egy tudattalan folyamat során és aztán felnőttként úgy reagálunk magunkra, az érzéseinkre, szükségleteinkre, ahogy az belénk épült. Másként fogalmazva a belsővé vált szüleinket utolérhetjük a saját magunkra adott reakcióinkat megfigyelve.

Ez egy teljesen tudattalan és automatikus folyamat és éppen ezért nem könnyű sem megérteni, sem megváltoztatni azt, ahogy magunkhoz viszonyulunk, ahogy magunkhoz kapcsolódunk, ahogy magunkra reagálunk.

Sokszor egy hosszabb terápiás folyamat szükséges ahhoz, hogy megtanuljunk figyelni az igényeinkre, szükségleteinkre, hogy felismerjük őket és hogy megfelelően reagáljunk rájuk. Sokaknak olyan traumák, sorscsapások, tragédiák vannak a háttérben, aminek feldolgozásához, átkeretezéséhez, integrálásához szakember segítségére van szükség.

Sokszor a saját magunkkal való érzéketlen, szeretethiányos bánásmód hátterében komoly gyerekkori traumák, sérülések állnak és ilyenkor nagyon nehéz és hosszú folyamat lehet terápiásan is megváltoztatni a rosszul, diszfunkcionálisan működő reakcióinkat.

Akármit is tanultunk meg azonban a magunkkal való bánásmódról, felnőttként már nem visz előre, ha a szüleinkre mutogatunk. Akármit is hozunk a kis puttonyunkban, az, hogy mit kezdünk vele, felnőttként már a saját felelősségünk. Mint a legtöbb pszichológus, én is azt gondolom, hogy életünk során 1-2 hosszabb önismereti vagy terápiás folyamatra szükségünk van ahhoz, hogy jól működő, érzelmileg stabil felnőtt emberek legyünk.

Hogyan hatunk az életmódunkon keresztül a személyiségünkre?

A mindenféle önismereti, terápiás folyamat mellett fontos tudni, hogy az életmódunkon keresztül is visszahatunk magunkra, a személyiségünkre, a személyiségünk fejlődésére. Ha változtatunk azon, ahogy saját magunkkal bánunk, könnyebben változik meg az is, ahogy saját magunkra gondolunk, ahogy saját magunkról vélekedünk. Az önmagunkkal való szeretetteljes bánásmód alapja, hogy elkezdünk figyelni nem csak a testi, hanem az érzelmi szükségleteinkre is. Amikor érzékeljük az érzelmi igényeinket, szükségleteinket, akkor meg tud jelenni az együttérzés saját magunkkal és ettől jobb, és boldogabb érzések lesznek bennünk. Ha jóban vagyunk saját magunkkal, az nagymértékben elősegíti azt, hogy sikeres legyen egy fogyókúra vagy hogy olyan ételeket együnk, amire szükségünk van és amitől jól érezzük magunkat – mert nem az evésben, ételekben, ízekben keressük a boldogságunkat.

Hogyan tehetünk magunkért?

Számos olyan egyszerű és kevés időt igénylő dolog van, amivel tudunk tenni azét, hogy könnyebb legyen a lelki, érzelmi szükségleteinket észrevenni, érzékelni. A teljesség igénye nélkül néhány konkrét cselekvés, teendő, gyakorlat, amivel a mindennapokban segíthetjük a kapcsolódást saját magunkhoz:

1. Nap, mint nap tegyük fel magunknak a kérdést és keressük meg a választ: milyen érzések, érzelmek vannak bennem és mire lenne most szükségem ahhoz, hogy jól érezzem magam? Ha nem jutnak érzelmi, lelki szükségletek eszünkbe, hanem a válasz az, hogy egy tábla csokira, akkor kérdezzük meg magunktól, milyen érzésekhez, érzelmekhez jutnánk azáltal, ha megennénk a tábla csokit.
2. Próbáljunk meg szükségleteinkre úgy reagálni, mintha saját magunk szerető szülei lennénk, támogatóan, biztatóan, szeretetteljesen.
3. Minden nap pár percben keressük meg azokat a dolgokat, amikért megdicsérhetjük saját magunkat.
4. Tudatosan figyeljünk arra, hogy a nehéz napokon, nehéz helyzetekben bíztassuk saját magunkat.
5. Tervezzünk a napjainkba pár olyan percet, amikor saját magunkkal vagyunk együtt és csak magunkra figyelünk, amikor elcsendesedünk.
6. Napi pár percre csökkentsük a minket körülvevő ingerek mennyiségét, fókuszáljuk a figyelmünket valami pici, lényegtelen dologra. Figyeljük meg például a tőlünk pár centire lévő tárgyakat vagy ahogy a ruhánk a bőrünkhöz ér és oldódjunk fel a fókuszált figyelem érzésében.
7. Minden nap beszéljünk valakivel, akiről tudjuk, hogy szeret minket.
8. Napi 10 percben üljünk behunyt szemmel és hagyjuk szabadon áramlani a gondolatainkat.
9. Próbáljunk eleget aludni.

Ajánlott cikk: Életmódváltás 8 lépésben az egészségért – BioTechUSA

Hosszú távon napi 10-20 perc, amit lelki, érzelmi szükségleteinkre figyelve töltünk, nagyon komoly változást tud eredményezni az életminőségünkben és segít minket abban, hogy jól és szeretetteljesen bánjunk saját magunkkal.

Tóth Andrea

Tanácsadó szakpszichológus

„Életmódunkat lelki folyamataink határozzák meg, az egészségtelen életmód hátterében lelki elakadások, problémák állnak.”

» Kérdezz tőle!